Ez az egyik figyelemre méltó megállapítása az Euronews.com exkluzív közvélemény-kutatásának, amelyet az Ipsos végzett 18 tagállam közel 26 000 válaszadója körében a június 6. és 9. között megrendezésre kerülő európai parlamenti választások előtt.
Az első ilyen jellegű felmérés szerint az európaiak 51%-a „negatívan” értékeli a blokk migrációs politikára gyakorolt hatását, és csak 16%-uk van „pozitív” véleménnyel. Eközben 32% szerint a hatás „sem pozitív, sem negatív”.
A tendencia átível a nemeken, korcsoportokon és foglalkozásokon, és a legtöbb országban egységes, ahol a negatív oldal egyértelműen meghaladja a másik két szegmensét. Franciaország (62%), Ausztria (60%) és Magyarország (58%) a legkritikusabb nemzetek, míg Finnország (32%) Románia (27%) Dánia (26%) a legkevésbé.
A jobbközép Európai Néppárt (EPP) szavazói, akiket azzal vádoltak, hogy választási célokból szélsőjobboldali beszédtémákat fogadnak el, hajlamosak az elmarasztalásra, de árnyaltabb módon: 46% negatívan, 20% pozitívan, 34% pedig nem foglalt állást.
Azok, akik a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoport mögött állnak, bizonytalanok: 33%-uk negatívan, 24%-uk pozitívan, 42%-uk pedig nem foglalt állást.
Mindent egybevetve, a közvélemény-kutatásban vizsgált hat terület közül a blokk migrációs politikára gyakorolt hatásának értékelése a legkedvezőtlenebb, beleértve a COVID-19 járványra és Oroszország ukrajnai inváziójára adott válaszokat is.
Az eredmények egy hónappal azután születtek, hogy megerősítést nyert, hogy az EU 1,14 millió menedékkérelmet regisztrált 2023-ban, ami 2016 óta a legnagyobb szám. A növekedést, amely a zárlatkorlátozások megszűnése óta folyamatos, olyan országok, mint Belgium, Hollandia és Németország túlterhelt befogadó létesítményeiről szóló médiatörténetek kísérték.
A narratíva segített politikai lendületet adni az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló tárgyalásoknak, amely átfogó reform közös és kiszámítható uniós szabályokat vezet be a menedékkérők érkezésének és elosztásának kezelésére.
Több mint hároméves huzavona után a paktumról decemberben született ideiglenes megállapodás, és most a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van. De a hatékonysága még mindig hipotetikus kérdés, amelyre csak a következő mandátum során kapunk választ.
Az Európai Bizottság máris kijelentette, hogy nem habozik jogi lépéseket tenni azokkal az országokkal szemben, amelyek nem tartják be a szigorított szabályokat.
A „humanista értékek” nem győzték meg az európai lakosságot
Az EU migrációs politikájával kapcsolatos elégedetlenség az illegális migráció elleni küzdelem érdekében a határellenőrzés megerősítésének általános igényében nyilvánul meg: a felmérésben részt vevők 71%-a egyetért azzal, hogy az elkövetkező években ennek kellene a fő hangsúlyt kapnia.
Lengyelországban (86%), Bulgáriában (83%) és Finnországban (83%) regisztrálták a legnagyobb támogatottságot e cselekvési irányvonal iránt, amely a megkérdezett országok mindegyikében többségi vélemény.
Ezzel szemben az európaiak 28%-a szerint a blokknak ehelyett „a humanista értékek nevében a bevándorlók befogadásának politikáját” kellene előtérbe helyeznie. Figyelemre méltó, hogy a két dél-európai frontország, Spanyolország (41%) és Olaszország (39%) a legfogékonyabb erre a megközelítésre.
Dániában, ahol Mette Frederiksen baloldali kormánya a „zéró menedékjog” politikáját folytatja, a válaszadók egyharmada (34%) a bevándorlók befogadását támogatja.
Leginkább a konzervatív és liberális pártok potenciális szavazói követelik a határellenőrzés szigorítását: az ID 91%-a, az ECR 89%-a, az EPP 81%-a és a Renew Europe 72%-a.
A Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportot támogatók megosztottak az erősebb határellenőrzés (57%) és a humanista értékek (43%) között, míg a Zöldek (66%) és a Baloldal (63%) támogatói határozottan az utóbbi felé hajlanak.
A nemek, korcsoportok és foglalkozások szerinti bontásban azonban a számok nem hagynak kétséget afelől, hogy a határellenőrzés megerősítése a preferált megoldás.
A megkeményedett hozzáállás arra utal, hogy a migrációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is nagyok maradnak, amikor a polgárok júniusban szavaznak. A megkérdezettek 59%-a szerint az EU-nak prioritásként kellene kezelnie az illegális migráció elleni küzdelmet, ami a negyedik legfontosabb témává teszi a napirenden az emelkedő árak, a társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági növekedés után, megelőzve a munkanélküliséget, az éghajlatváltozást, a kollektív védelmet és az Ukrajnának nyújtott segítséget.
Emellett 29% szerint az illegális migráció elleni küzdelemnek „fontosnak, de nem prioritásnak” kellene lennie. Mindössze 12%-uk jut arra a következtetésre, hogy ennek „másodlagosnak” kellene lennie.
Az eredményeket kommentálva Andrew Geddes, az Európai Egyetemi Intézet (EUI) Migrációs Politikai Központjának igazgatója elmondta, hogy a migrációval kapcsolatos aggodalmakat a szélsőjobboldali pártok – például az Alternative für Deutschland (Németország), a Rassemblement National (Franciaország), a Párt a Szabadságért (Hollandia) és a Chega (Portugália) – táplálják és politizálják, és mindannyian emelkedést tapasztalnak a közvélemény-kutatásokban.
„Láthatjuk, hogy a migráció folyamatosan egyre fontosabb kérdéssé válik. Jelentősége növekszik, és a választók egy részének szavazatait motiválja. Tehát nem ez a legfontosabb kérdés, de fontos” – mondta Geddes az Euronewsnak.