A Pennsylvaniai Egyetem Orvosi Központjának tudósai új módszert fejlesztettek ki az emberi mesterséges kromoszómák (HAC) létrehozására, amely forradalmasíthatja a génterápiát és más biotechnológiai alkalmazásokat – írja a Science című folyóirat alapján a studyfinds.org.
A tanulmány szerint sikerült leküzdeni egy olyan gyakori akadályt, amely évtizedek óta hátráltatta a fejlődést ezen a területen.
A laboratóriumban előállított mesterséges kromoszómák utánozzák a természetes kromoszómák, az emberek és más szervezetek sejtjeiben található DNS-kötegek működését.
Ezek a szintetikus konstrukciók alkalmasak lehetnek terápiás gének szállítására vagy a kromoszómák biológiájának tanulmányozására.
A HAC-ok létrehozására tett korábbi kísérleteket azonban egy nagy probléma hátráltatta: a felépítésükhöz használt DNS-szegmensek gyakran kiszámíthatatlan módon kapcsolódnak egymáshoz, hosszú, kaotikus láncokat alkotva.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatócsapata azonban teljesen átdolgozta a kromoszómák megalkotását és ezeket a módosított alkotóelemeket emberi sejtekbe juttatták.
Mint a tanulmány írja, az eredmények megdöbbentőek voltak. A dizájner kromoszómák voltak megfelelően osztódni, aminek következtében biztonságosabb és hatékonyabb platformként szolgálhatnak a génterápia számára, mint a jelenlegi vírusalapú hordozórendszerek, amelyek immunreakciókat válthatnak ki.
Kérdés ugyanakkor, hogy a emberi sejtekbe beépülő kromoszómák milyen módosulásokat hozhatnak létre a befogadó szervezetben, írja a jelentésről szóló beszámoló.