A miniszterek kitartanak amellett, hogy a nyomozati hatáskörökről szóló törvény módosításának célja az Egyesült Királyság polgárainak biztonsága. A techUK szakmai szervezet azonban nyilatkozatában azt állította, hogy a változtatások nem kiegyensúlyozottak és nem arányosak – írja a BBC. A nyilatkozatot most már több mint egy tucat, a technológiai iparral és az emberi jogokkal foglalkozó szervezet és civil írta alá.
Egyébként nem ez az első kritika a kormány törvénymódosítási terveivel szemben, amelyeket hétfőn ismét megvitat a parlament. Januárban az Apple úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy a miniszterek a technológiai cégek által bevezetett új biztonsági funkciók előzetes jóváhagyására törekszenek, ami szerinte „példátlan túlkapást” jelent.
A belügyminisztérium akkor azt mondta, hogy „az országot a gyermekek szexuális zaklatóitól és a terroristáktól akarja megvédeni”.
A techUK nyilatkozatára reagálva a kormány a következőket mondja: „Nem ismerjük el a közös nyilatkozatban szereplő állításokat. A nyomozási hatáskörökről szóló módosító törvényjavaslat sürgős, célzott változtatásokat fog eszközölni, hogy tükrözze a nemzetbiztonságra irányuló modern fenyegetések valóságát, miközben a nyilvánosság biztonságának megőrzéséhez szükséges eszközöket alkalmazza, amelyeket világelső biztosítékok és felügyeletek támasztanak alá”. Hozzátették, a törvényjavaslatot független vizsgálatnak vetették alá, és „erőteljes vita tárgyát fogja képezni”.
Adatgyűjtés
A törvény jelenleg lehetővé teszi a hírszerző ügynökségek számára, hogy nagy mennyiségű adathoz férjenek hozzá, többek között az elektronikus eszközökről. A törvény felhatalmazza őket arra is, hogy hozzáférjenek az üzenetekhez és lehallgassák a telefonbeszélgetéseket, az internetszolgáltatókat pedig arra kötelezi, hogy egy évig megőrizzék az ügyfeleik internetezésével kapcsolatos adatait.
Ezekhez az adatokhoz a rendőrség, egyes kormányhivatalok és egyes segélyszolgálatok is hozzáférhetnek.
A javasolt módosítások értelmében az üzenetküldő platformoknak tájékoztatniuk kell a Belügyminisztériumot a biztonsági frissítésekről, mielőtt azok kiadásra kerülnek – ez minden olyan cégre vonatkozik, amelynek ügyfelei az Egyesült Királyságban vannak, még akkor is, ha a vállalkozás székhelye nem ott található.
A javaslat a „kevésbé érzékeny adatok” új kategóriáját is bevezeti, bár a kritikusok szerint ez nem egyértelmű meghatározás.
A TechUK szerint a jogszabályt „elsiették”, és nem végeztek „megfelelő vizsgálatot”. Nyilatkozatukban egy sor aggályt fogalmaznak meg, mondván, hogy a módosítások:
- gyengítenék a hírszerző szolgálatok tömeges adatgyűjtése során alkalmazott biztosítékokat, lehetővé téve több millió arckép és közösségi médiaadat begyűjtését,
- kiterjesztenék azon politikusok körét, akik engedélyezhetik a parlamenti képviselők megfigyelését,
- akadályoznák a vállalatokat abban, hogy világszerte előmozdítsák a felhasználók, a kormányok és a szabályozó hatóságok által elvárt adatvédelmi erőfeszítéseket.
Szerintük a módosítások miatt az Egyesült Királyság a globális online biztonság „gyenge láncszemévé” válhat. A nyilatkozat aláírói szerint a törvényjavaslatot alaposabban meg kell vizsgálni.
„Ismételten hangsúlyozzuk, hogy szigorú vizsgálatra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy minden aggályt figyelembe vegyenek, ahogyan az egy ilyen jelentős hatású törvényjavaslat esetében helyénvaló” – írták.