A beszláni iskolában történt támadás és a moszkvai házrobbantások óta nem történt ilyen súlyos terrortámadás Oroszországban.
A hatóságok szerint négy, a támadásban közvetlenül részt vevő személyt letartóztattak, de további hét személyt is őrizetbe vettek. Az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB azt állítja, hogy a gyanúsítottak megpróbáltak Ukrajnába menekülni.
Egyelőre nincs követlen bizonyíték arra, hogy kik követték el és kik állhatnak a legnagyobb moszkvai koncertközpontban végrehajtott merénylet mögött, de a médiában illetve a közösségi médiában több elmélet is napvilágot látott.
1. Az ISIS követte el a merényletet
Néhány órával a támadás után egy, az Iszlám Állam iszlamista terrorszervezethez tartozó csoport, az ISIS-K magára vállalta a felelősséget. A bejelentést azonnal hitelt érdemlőnek minősítették Washingtonban. Mint a BBC közölte, az amerikai szervek hihetőnek tartják ezt a közleményt. Emlékeztetnek arra is, hogy az Egyesült Államok már március 7-én figyelmeztette Moszkvát egy terrortámadás veszélyére és felszólította állampolgárait, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket, beleértve a koncerteket is.
Az elmúlt évtizedekben több, iszlamista csoportokhoz kötött terrortámadás is történt Oroszországban. A szélsőségesek már évtizedek óta harcolnak az észak-kaukázusi régióban az orosz erők ellen. A brit adó ezzel kapcsolatban emlékeztet: az ISIS-K a muszlimok elleni bűntettek elkövetésével vádolja Oroszországot többek között Csecsenföldön és Szíriában.
2. Ukrajna áll a támadás mögött
A Kreml hajlik arra, hogy Ukrajnát terheli a felelősség. Szokás szerint a legtovább ezúttal is Dmitrij Medvegyev, egykori államfő és miniszterelnök ment, aki azt mondta, ha megerősítést nyer, hogy a kijevi vezetésnek köze van a támadáshoz, akkor halállal kell büntetni minden elkövetőt és azok családtagjait s ezt a sorsot kell szánni a kijevi vezetőknek is. „Halálért halál” – tette hozzá Medvegyev.
Egy orosz oligarcha, a nacionalista elveket valló Konsztantyin Malofejev is megszólalt. Mint írta, „Szörnyű terrortámadás történt. A legutóbbi ilyen akció után győztünk Csecsenföldön. Képesek vagyunk újra győzni. Adjunk a békés ukrán lakosságnak 48 órát arra, hogy elhagyja a városokat és végre fejezzük be ezt a háborút az ellenség dicsőséges szétverésével. Valamennyi lehetséges eszközzel.”
Ukrajna határozottan cáfolta ezeket a feltételezéseket, szerintük a felelősség kizárólag Putyint terheli. Mint állítják, soha nem támadnak civilekre.
3. A CIA előre tudott a támadásról
A közösségi oldalakon sokan felhívták a figyelmet arra, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség két héttel ezelőtt nyilatkozatot adott ki, amelyben moszkvai terrorakció veszélyére figyelmeztettek, amelyet tömegrendezvényeken követhetnek el.
Rogyion Mirosnyik, a Kelet-Ukrajnában kikiáltott Luhanszki Népköztársaság moszkvai főképviselője erre hivatkozva olyan cinikus terrortámadásnak nevezte a pénteki eseményeket, amelyről Washington előre tudott. Hasonlóan nyilatkozott több orosz politikus, és Alekszandar Vucsics szerb államfő is, aki szerint a cél az volt, hogy azt a látszatot keltsék, a Nyugat tudtával és beleegyezésével történt a tragikus támadás.
A teória hívei szerint az iszlamista terrorszervezetek, régebben a tálib gerillák és az al-Kaida, utóbb pedig az ISIS kapcsolatban állhat amerikai hírszerzőkkel, akik befolyásolni tudják a tevékenységüket, és most az Oroszország elleni véres provokációra is nyugati megrendelésre került sor. Bizonyíték azonban e feltételezésre sincsen.
4. Orosz „fehér zászlós” akció, önmerénylet történt
Mint emlékezetes, 1999. szeptember elején négy nagy robbanás rázta meg Oroszországot. A két moszkvai, a volgodonszki és a bujnakszki terrorakcióban megsemmisült lakóházak romjai között 307 ember vesztette életét. Vlagyimir Putyin ekkor alig egy hónapja volt miniszterelnök, és felmerült, hogy a merényleteket az orosz titkosszolgálat tudtával követték el, hogy ürügyet keressenek egy újabb csecsen háborúra, amit Putyin, immár elnökként meg is valósított.
Most újra felmerült egy hasonló teória, amely szerint az ukrajnai háború kiszélesítése és egy újabb mozgósítási hullám mögötti háborús közhangulat felszítása érdekében az orosz hatóságok, ha nem is megszervezték, de engedték megtörténni a terrorakciót.
5. Oroszországi „partizánok” műve volt az akció
Az ukrán háború során több olyan tisztázatlan eredetű támadás történt Oroszország területén, amelyek a feltételezések szerint az Ukrajna oldalán harcoló orosz ellenálló csoportok, például az Oroszország Szabadsága Légió elnevezésű szervezethez köthetők. Ilyen eset volt az Alekszandr Dugin filozófus lánya elleni merénylet vagy a háborúpártinak tartott orosz író-politikus, Zahar Prilepin felrobbantása. A közösségi médiában a letartóztatott személyekről megjelent felvételek alapján vannak, akik azt állítják, hogy az elkövetők fehér bőrű, szláv férfiak voltak, akik csak álcázták magukat iszlamista terroristáknak.
Kevesebb, mint 24 órával a tragikus merénylet után tehát bőven vannak kérdések és feltételezések, amelyekre nem tudjuk a választ.
Ha azt nézzük, hogy az Északi-Áramlat elleni terrorakció elkövetőit másfél év után sem ismerjük, akkor nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a moszkvai véres támadásról egyhamar kiderül az igazság.