A CNN azt írja, a levegő minőségét világszerte nyomon követő IQAir jelentése szerint a rossz levegőminőségű városok túlnyomó többsége – 83 – Indiában volt, és mindegyik több mint tízszeresen meghalaladta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi irányelveit.
A tanulmány kifejezetten a finom részecskéket, azaz a PM2,5-t vizsgálta, amely a legkisebb szennyezőanyag, de egyben a legveszélyesebb is. A világszerte elemzett több mint 7800 város mindössze 9%-ában volt olyan levegőminőség, amely megfelelt a WHO szabványának, amely szerint a PM2,5 átlagos éves szintje nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot köbméterenként.
„Életünk minden területén tapasztaljuk, hogy a légszennyezés hatással van ránk” – mondta Frank Hammes, az IQAir Global vezérigazgatója. „A legszennyezettebb országokban ez általában három-hat évet vesz el az emberek életéből. Ezt megelőzően pedig sok-sok évnyi szenvedés várható, ami teljesen megelőzhető lenne, ha jobb lenne a levegő minősége” – tette hozzá.
Belélegezve ezek a finom részecskék mélyen a tüdőszövetbe jutnak, melyen keresztül a véráramba kerülhetnek. Ezek a részecskék olyan forrásokból származnak, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a porviharok és erdőtüzek. A finom részecskék belégzését már összefüggésbe hozták az asztmával, szív- és tüdőbetegségekkel, a rákkal és más légzőszervi megbetegedésekkel is, gyermekek esetében pedig kognitív károsodással is.
Begusarai, az észak-indiai Bihar államban található félmilliós város tavaly a világ legszennyezettebb városa volt a 118,9-es átlagos éves PM2,5-koncentrációval, ami a WHO irányelveinek 23-szorosa. Az IQAir rangsorában ezt követte az indiai Guwahati (Asszam), Delhi és Mullanpur (Pandzsáb).
A jelentés szerint Indiában 1,3 milliárd ember, vagyis a lakosság 96%-a él a WHO irányelveinél hétszer magasabb levegőminőségben.
Világviszonylatban Közép- és Dél-Ázsia volt a legrosszabbul teljesítő régió, ahol a négy legszennyezettebb ország található: Banglades, Pakisztán, India és Tádzsikisztán. Dél-Ázsiában különösen aggasztó a helyzet: a 30 legszennyezettebb városból 29 Indiában, Pakisztánban vagy Bangladesben található. A jelentés szerint a nagy népességű központok közül Lahore az 5., Újdelhi a 6., Dhaka pedig a 24. helyen áll.
Hammes szerint „az energetikai infrastruktúrát és a mezőgazdasági gyakorlatot érintő jelentős változások nélkül” nem várható számottevő javulás a régió szennyezettségi szintjében. Mint mondta, „a világ számos részén a kültéri légszennyezést okozó dolgok okozzák a beltéri légszennyezést is. „Tehát a piszkos üzemanyaggal való főzés belső kitettséget eredményezhet, ami akár sokszorosa is lehet annak, amit kint látunk.”
Globális probléma
Az IQAir megállapította, hogy 134 ország, régió és terület 7812 helyszínének – ahol tavaly elemezték az átlagos levegőminőséget – 92,5%-a meghaladta a WHO PM2,5 irányelveit. Mindösszesen csak 10 országban és területen volt „egészséges” a levegő minősége, ezek Finnország, Észtország, Puerto Rico, Ausztrália, Új-Zéland, Bermuda, Grenada, Izland, Mauritius és Francia Polinézia.
Évente emberek milliói halnak meg a légszennyezéssel összefüggő egészségügyi problémák miatt. A fosszilis tüzelőanyagokból származó légszennyezés világszerte évente 5,1 millió ember halálát okozza – derül ki a BMJ novemberi számában megjelent tanulmányból. Eközben a WHO szerint évente 6,7 millió ember hal meg a környezeti és a háztartási légszennyezés együttes hatásai miatt.
Az IQAir jelentése szerint az ember által okozott, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által kiváltott éghajlati válság „kulcsfontosságú” szerepet játszik a légszennyezettségi szintek befolyásolásában. Az éghajlati válság megváltoztatja az időjárási mintákat, ami a szél és a csapadék változásához vezet, ami befolyásolja a szennyező anyagok szétszóródását. A jelentés szerint az éghajlatváltozás csak súlyosbítja a szennyezést, mivel a szélsőséges hőség egyre súlyosabbá és gyakoribbá válik. Az éghajlati válság számos régióban súlyosabb erdőtüzekhez, valamint hosszabb és intenzívebb pollenszezonokhoz is vezet, ezek pedig súlyosbítják a légszennyezéshez kapcsoló egészégügyi problémákat.
„Nagyon erősen átfedésben van az, ami az éghajlati válságot és a légszennyezést okozza” – mondta Hammes. „Bármi, amit a légszennyezés csökkentése érdekében tehetünk, hosszú távon óriási hatással lesz az éghajlati gázkibocsátásunk javítására is, és fordítva.”
Regionális rangsorok
Észak-Amerikát súlyosan érintették a Kanadában tavaly májustól októberig tomboló erdőtüzek. Májusban Albertában a légszennyezettség havi átlaga kilencszer nagyobb volt, mint 2022-ben ugyanebben a hónapban – derült ki a jelentésből. És először fordult elő az is, hogy Kanada megelőzte az Egyesült Államokat a regionális szennyezettségi rangsorban. Az erdőtüzek olyan amerikai városokat is érintettek, mint Minneapolis és Detroit, ahol az éves szennyezettségi átlagok 30-50%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A legszennyezettebb amerikai nagyváros 2023-ban már második éve az ohiói Columbus volt. Az olyan nagyvárosokban azonban, mint Portland, Seattle és Los Angeles, jelentősen csökkent az éves átlagos szennyezettségi szint – áll a jelentésben.
Ázsiában azonban a régió nagy részében visszaesett a szennyezettségi szint. A jelentésben azt írták, Kínában megfordult az öt éve tartó csökkenő szennyezettségi trend. Korábban a kínai városok vezették a világ legrosszabb levegőminőségű városainak globális rangsorát, de az elmúlt évtizedben a tiszta levegőt célzó politikák sorozata jobbra fordította a helyzetet. Egy tavalyi tanulmány szerint a kampánynak köszönhetően a kínai polgárok átlagos élettartama 2,2 évvel hosszabb lett. A sűrű szmog azonban tavaly visszatért Pekingbe, ahol az IQAir jelentése szerint a PM2,5 éves átlagos koncentrációja 14%-kal nőtt. Kína legszennyezettebb városa, Hotan a 14. helyen szerepelt az IQAir rangsorában. Délkelet-Ázsiában csak a Fülöp-szigeteken csökkent az éves szennyezési szint az előző évhez képest. A régió legszennyezettebb országa Indonézia volt, ahol 2022-hez képest 20%-kal nőtt a szennyezettség. A jelentés szerint Indonéziában, Vietnamban és Thaiföldön is voltak olyan városok, amelyekben a WHO PM2,5-re vonatkozó irányelveit több mint tízszeresen túllépték.
A múlt hónapban a thaiföldi hatóságok elrendelték, hogy a kormány alkalmazottai otthonról dolgozzanak a fővárosban, Bangkokban és a környező területeken tapasztalható egészségtelen mértékű szennyezés miatt. Pénteken az idegenforgalom fellegvára, Chiang Mai volt a világ legszennyezettebb városa, mivel a szezonális mezőgazdasági égetés okozta mérgező szmog elborította az északi várost.
Aggasztó egyenlőtlenségre is rávilágított a jelentés
Azt írják, az afrikai, dél-amerikai és közel-keleti országokban nincsenek megfigyelőállomások, ami a levegőminőségi adatok hiányát eredményezi ezekben a régiókban. Bár a korábbi évekhez képest az idei jelentésben szereplő országok száma javult Afrikában, a kontinens továbbra is a leginkább alulreprezentált. Az IQAir szerint 54 afrikai országból csak 24-ben állt rendelkezésre elegendő adat a megfigyelőállomásokról.
Hét afrikai ország került be a 2023-as rangsorba, köztük Burkina Faso, amely a világ ötödik legszennyezettebb országa, és Ruanda, amely a 15. helyen áll. Több olyan ország, amely tavaly magasan szerepelt a legszennyezettebbek listáján, a rendelkezésre álló adatok hiánya miatt nem került be a 2023-as listára. Ezek közé tartozik Csád, amely 2022-ben a legszennyezettebb ország volt.
„Még mindig nagyon sok rejtett légszennyezés van a bolygón” – mondta Hammes, aki szerint az egy reményteli dolog, hogy a közösségek, a civil szervezetek, a vállalatok és a tudósok növelik a nyomást és szerepet vállalnak a levegőminőség nyomon követése érdekében. „Végső soron ez nagyszerű, mert ez tényleg megmutatja a kormányoknak, hogy az embereket érdekli” – tette hozzá.