Mint ismert, a szezonális óraátállítás során tavasszal az órát egy órával előrébb állítják, ez a nyári időszámítás kezdete, ősszel pedig egy órával hátrébb, ami a normál időszámításnak felel meg. A Pew Research Center 2023-as elemzése szerint korábban a világ országainak fele állította át az órát a nyári időszámítás kezdetekor, most azonban már csak körülbelül egyharmaduk tartja fenn ezt a szokást.
A BBC cikke szerint jelenleg az Egyesült Államok nagy részén, Európa nagy részén, valamint Kanadában, Ausztráliában, Latin-Amerikában, Brazíliában és a Karib-térség egyes részein állítják át az órát a nyári időszámítás kezdetekor. A világ számos másik pontján azonban már elhagyták ezt a szokást. Ázsiában és Afrika nagy részén például nem állítják át az órákat, az elmúlt évtizedben pedig Azerbajdzsán, Irán, Jordánia, Namíbia, Oroszország, Szamoa, Szíria, Törökország, Uruguay és Mexikó nagy része is felhagyott ezzel a gyakorlattal. Az Egyesült Államokban Hawaii és Arizona, valamint Amerikai Szamoa, Guam, az Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico és az Amerikai Virgin-szigetek szüntette meg az óraátállítást.
Miért hagyják el az óraátállítást az országok?
A szakértők biztonsági, egészségügyi, éghajlati kérdéseket említenek a nyári időszámítás eltörlésének indokaként.
Jagdish Khubchandani, az Új-Mexikói Állami Egyetem közegészségügyi professzora elmondta, egyes kutatások összefüggést mutattak ki az óraátállítás és bizonyos egészségügyi problémák között, az alvászavaroktól kezdve egészen a szívrohamig. „Más tanulmányok és szakértők a balesetekkel, a mentális egészséggel és a jóléttel kapcsolatban is összefüggéseket találtak” – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy ennek ellenére könnyen lehet azzal érvelni, hogy ezek csak rövidtávú hatásai az átállásoknak.
A nyári időszámítás megzavarja az alvás-ébrenlét ciklusokat
Az időeltolódások megzavarják a cirkadián ritmust, más néven az alvás-ébrenlét ciklusunkat, a zavarok pedig bizonyítottan fokozzák a betegségek súlyosságát. Tord Wingren mérnök, aki az alvást és a fényexpozíciót tanulmányozza, elmagyarázta, hogy a cirkadián ritmusunk legfontosabb szinkronizálója a nappali fény. Mint mondta, a reggeli fénynek való kitettség jelzi az ember cirkadián ritmusát. A testünkben lévő szövetek perifériás „órákkal” rendelkeznek, amelyek e jelzések alapján szinkronizálódnak az agyban lévő fő „testóránkkal”. Ez a főóra a szemen keresztül történő fényexpozícióra adott válaszként hormonális folyamatokat indít el. Az érintett hormonok közé tartoznak a stresszel, a vércukorszint-szabályozással, valamint az éhség- és elégedettségjelzéssel kapcsolatos hormonok.
Az óraátállítás miatt azonban az emberek lendületlennek érezhetik magukat, mivel előfordulhat, hogy sötétebb napszakban kell megkezdeniük a napot – mondja Khubchandani. „A sötétségnek való kitettség jó dolog éjszaka, amikor segíti a szervezet melatonin-termelését, egy olyan hormonét, amely felkészít minket az alvásra. Az óraátállítás miatt azonban az esti extra fény késleltetheti az alvásidőnket és a rutinunkat” – magyarázza.
Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia kutatói egy folyóiratban tették közzé azt a 2020-as állásfoglalást, amely szerint az „előreugrás” valóban káros az emberekre nézve. Az AASP kutatói a „social jet lag” kifejezést használják a természetes alvás-ébrenlét ciklus és a munka, az iskola és a család által támasztott életkövetelmények közötti krónikus eltérés leírására, megjegyezve, hogy ezt a nyári időszámítás közvetlenül okozza. S ez még rosszabb lehet a nyugatibb időzónák területein. A társadalmi jet lag összefüggésbe hozható az elhízással, a metabolikus szindrómával, a szív- és érrendszeri betegségekkel és a depresszióval. Éppen ezért az az álláspontjuk, hogy a szezonális időeltolódásokat meg kell szüntetni és egy rögzített, országos, egész évben szabványos időt kell beállítani.
Biztonsági aggályok a nyári időszámítással kapcsolatban
A nyári időszámítás gyakorlatát összefüggésbe hozták már a halálos közlekedési balesetek, a munkahelyi sérülések, az orvosi hibák és az általános halálozási ráta növekedésével.
2018-ban spanyolországi kutatók az Epidemiology című folyóiratban tettek közzé egy jelentést a halálos autóbalesetek és a nyári időszámítás közötti kapcsolatról. Miután 1990 és 2014 között adatokat gyűjtöttek Spanyolország fővárosaiból, a kutatók 30%-os növekedést találtak a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számában azon a napon, amikor az órákat előre állították. Azon a napon, amikor az órák mutatóit visszafelé tekerték, 16%-os volt a növekedés.
Egy régebbi, 2009-es tanulmány, amelyet a Journal of Applied Psychology című folyóiratban tettek közzé, az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatait használta fel annak megállapítására, hogy a nyári időszámítás összefüggésbe hozható-e a munkahelyi balesetek számának növekedésével. Az órák előreállítását követő hétfőn közel 6%-os növekedést találtak a balesetek számában.
Egy 2021-es megfigyelési tanulmányban az egyesült államokbeli Mayo Klinika kutatói azt vizsgálták, hogy a nyári időszámítás növeli-e az orvosi hibák kockázatát. Megvizsgálták az Egyesült Államokban található létesítményekből származó, önkéntesen jelentett, biztonsággal kapcsolatos incidensek adatait, amelyek 2010 és 2017 között történtek. Ezután finomították az adatokat, és olyan, valószínűleg emberi hibából eredő eseteket vizsgáltak, amelyek a nyári időszámítás előtti és utáni héten történtek.
Összességében közel 19%-kal növekedtek a biztonsággal kapcsolatos incidensek az órák előre állítása utáni hét napban, és majdnem 5%-os növekedést tapasztaltak az órák visszaállítása utáni hét napban. A tanulmány szerzői az emelkedést átlagosan a közel 40 perccel kevesebb alvásnak tulajdonítják a dolgozók esetében.
Egészségügyi aggályok is felmerülnek
Az időeltolódással kapcsolatos egyik komoly egészségügyi probléma az akut szívinfarktus, vagyis a szívroham. Az olasz kutatók egy 2018-as áttekintésben a nyári időszámításnak a szív egészségére gyakorolt lehetséges hatásait vizsgálták. Hét meglévő, az Egyesült Államokból és Európából származó tanulmányt tekintettek át, amelyek több mint 80 000 akut szívinfarktusos esetet vizsgáltak. Azt találták, hogy az órák előreállítása után 4%-ról 29%-ra nőtt a szívinfarktusok száma.
Az óraátállítás után a stroke előfordulása is nőhet. A finn kutatók egy 2016-es tanulmányukhoz több mint 3 ezer kórházi esetet elemeztek 2004 és 2013 között, amelyek az évszakos óraátállítást követő héten történtek. Ezután ezeket az eseteket összehasonlították egy 11 ezer várható kórházi esetből álló kontrollcsoporttal. Az eredmények azt mutatták, hogy a leggyakoribb típus, az iszkémiás stroke miatti kórházi felvételek 8%-kal nőttek a nyári időszámításváltást követő két napban. Ha a nyári időszámítás utáni teljes hetet tekintjük, a növekedés 3%-os volt.
„A nyári időszámítás potenciálisan befolyásolhatja az egyén szív- és érrendszeri egészségét, valamint hozzájárulhat a hangulatzavarokhoz és a kognitív teljesítmény zavaraihoz” – mondja Nesochi Okeke-Igbokwe, egy magánpraxisban dolgozó belgyógyász. Az Epidemiology című folyóiratban közzétett 2017-es tanulmány arra is rámutatott, hogy a tavaszi óraátállítás után 11%-kal nőtt az unipoláris depressziós epizódok száma. A növekedés az óraátállítás után 10 hét alatt megszűnt.
Takarékoskodás miatt vezették be a nyári időszámítást
Bár az egyes országok eltérő időpontokban hajtották végre a nyári időszámítás bevezetését, az első megbeszélések ezzel kapcsolatban 1916-ban zajlottak. Az eredeti koncepció Benjamin Franklinhez köthető, miután 1784-ben elemezte a gyertyafogyasztást, és azt javasolta, hogy az emberek változtassák meg az általános alvási időbeosztásokat, hogy pénzt takarítsanak meg a világítási költségeken.
Az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára szerint Németországban volt a legkorábbi tapasztalat a nyári időszámítással az első világháború idején. A bevezetés indokai között szerepelt többek között az energiaszámlák csökkentése, valamint az, hogy meghosszabbítsák a nappalokat.
A rendelkezésre álló kutatások azonban korlátozottak és vegyesek arra vonatkozóan, hogy a nyári időszámítás valóban energiát takarít-e meg. Egy régebbi amerikai jelentés szerint az energiafelhasználás 0,5%-kal csökkenhet, míg egy másik régebbi jelentés szerint a felhasználás 4%-kal nőhet.
Arizona állam viszont energiatakarékossági okokból lemondott a nyári időszámításról. Az Arizonai Állami Egyetem szerint az állam 1967-ben vezette be a nyári időszámítást, majd még abban az évben eltörölte azt, mivel az arizonaiak úgy találták, hogy az óraátállítás az energiafogyasztás megugrását okozta. A sivatagi államban különösen meleg van, és az embereknek hosszabb ideig kellett működtetniük a légkondicionálókat esténként, ami növelte az energiafelhasználást és a költségeket. Ahogy az éghajlatváltozás miatt melegszik a Föld, több állam, tartomány és ország is követheti ezt a példát.
A nyári időszámítás jövője
Mint ismert, 2018-ban az Európai Bizottság az óraátállítás megszüntetését javasolta, azonban az Európai Tanács még nem fogadta el ezt az álláspontot, míg az Európai Parlament a változtatás elfogadása mellett szavazott. Ahhoz, hogy a nyári időszámítást eltöröljék az kell, hogy a Tanács és a Parlament megállapodásra jusson a kérdésben.
„Sajnos úgy tűnik, hogy Svédország az EU-n belüli egységre vár, mielőtt cselekedne. Két három évvel ezelőtt már voltak hírek arról, hogy Svédországnak fel kellene hagynia a nyári időszámítással, azonban ezt soha nem hajtották végre” – mondta Wingren, aki országban él.
Marco Rubio floridai szenátor 2023 márciusában terjesztette elő a napfényvédelmi törvényt, ami állandóvá tenné a nyári időszámítást az Egyesült Államokban. A törvényjavaslat a szenátuson átment, azonban a képviselőházban megrekedt. Ha a jövőben mégis elfogadják a törvényjavaslatot, az azt jelentené, hogy az Egyesült Államokban ez órákat utolsó alkalommal előre állítanák, és többet soha nem állítanák vissza. A reggeli napfény „késése” és az esti napfény meghosszabbodása azonban aggasztja az egészségügyi szakértőket, például Khubchandanit is. „Szükségünk van a természetes fényre, hogy jól induljon a napunk, nagyobb éberséggel és derűsebb hangulattal (a hormonok és neurotranszmitterek kiválasztásán keresztül)” – mondja a szakértő.
Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia a „normál idő” bevezetését szorgalmazza, amely jobban illeszkedik az emberi cirkadián biológiához, és egyértelmű előnyökkel jár a közegészségügy és közbiztonság szempontjából.
Mit gondol a lakosság?
„A közegészségügy az emberektől és az emberekért van. Tehát van egy közfelfogás a preferenciákkal kapcsolatban. Nem túl sok olyan közvélemény-kutatás van országszerte, amely támogatja a nyári óraátállítás gyakorlatát” – magyarázza Khubchandani.
A Monmouth Egyetem felmérése szerint az Egyesült Államokban az emberek kétharmada inkább eltörölné a szezonális óraátállítások gyakorlatát.
A kanadai Brit Kolumbiában végzett kormányzati felmérés szerint a megkérdezettek 93%-a szeretné, ha megszűnnének az időeltolódások, és tartósan a nyári időszámítás maradna. Az Európai Bizottság 2018-ban végzett felmérést, és a válaszadók 84%-a támogatta a nyári időszámítás megszüntetését. Az Egyesült Királyságban pedig a YouGov felmérése szerint a britek 44%-a szeretné, ha továbbra is a nyári időszámítás maradna.