DelliBovi elmondta, az ő feladata az, hogy biztosítsa a „tökéletes utazást”. Ebbe beletartozik az ügyfelek szabadidős tevékenységeinek koordinációja, globális koncertkörutak szervezése, vagy éppen a hírességek szállítása egyik helyről a másikra. A szakember egy 17 utazási ügynökből álló csapatot irányít cégénél, az RDB Hospitalitynél. Emellett világszerte kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik, amely nagy segítség neki abban, hogy ügyfeleinek minden igényét kielégítse – legyen az bármilyen felháborító is.
„A legtöbb dolognak ára van” – mondja DelliBovi a CNN Travelnek.
DelliBovi szinte a nap 24 órájában úton van, figyelemmel kíséri az ügyfelei utazásait, éttermekbe és szállodákba telefonál, szívességeket kér, tüzet olt, vagy ideális esetben biztosítja, hogy egyáltalán ne legyen tűz, amit el kell oltani. DelliBovi ügyfelei nagy nevek, nagy igényekkel és nagy elvárásokkal. És nagy pénzről van szó, így bármi, ami rosszul sül el, elfogadhatatlan.
A szakember azt mondta, ez stresszesnek tűnhet, azonban a hírességek utazásának koordinálása szórakoztató, csillogó és érdekes. „Kicsit menőbb olyan ügyfelekkel foglalkozni, akikről hallasz, olvasol, látod a tévében, vagy akiket minden nap hallasz a rádióban. Sokkal érdekesebb, mint ügyvédekkel vagy bankárokkal dolgozni” – mondta.
DelliBovi titoktartási kötelezettséggel járó munkája rengeteg „előnnyel” is jár. „Egyszerűen jó móka ebben a világban lenni. Mindenki koncertjére meghívnak. Tele van előnyökkel és egy kicsit izgalmasabbá teszi a mindennapjaidat” – fogalmaz, hozzátéve, hogy élvezi a hajsza izgalmát még akkor is, amikor az ügyfelek rosszul bánnak velük, vagy túl bonyolult igényeket fogalmaznak meg. „Ez egy nagyon-nagyon stresszes, nagy igénybevételt jelentő, néha hálátlan munka, de a nap végén, amikor jól csináljuk a dolgokat, ez a legjobb érzés a világon” – jelentette ki.
Egy pillantás a függöny mögé
DelliBovi a 2000-es évek elején kezdte pályafutását a szállodaiparban, ahol szórakoztatóipari értékesítési menedzserként dolgozott egy sor nagy nevű New York-i hotelben, köztük a Soho Grand, a Hotel Gansevoort és a Dream Hotel csoportnál.
A szórakoztatóipari értékesítési menedzser egy olyan munkakör, amely „a világ bármelyik high-end életstílus vagy luxusszállodai vállalatánál létezik” – magyarázza DelliBovi. Ennek a szerepkörnek a célja, hogy „hírességeket, zenekarokat, zenészeket, sportolókat” vonzzon a szállodába. Aztán, amikor ezek a VIP személyek bejelentkeznek, a szórakoztatóipari értékesítési menedzserek gondoskodnak arról, hogy szállodai élményük csúcsminőségű legyen.
Cserébe ebből a szálloda is hasznot húz: egy híres személy, akit lefotóznak a helyen, felrakja a szállodát a térképre, ami növeli a foglalási igényeket a VIP-vendégek, a rajongók és mindenki más részéről. Ha a szállodáról hirtelen elkezd mindenki beszélni, akkor a hely neve el fog jutni olyanokhoz is, akik azt sem tudják majd, hogy egyáltalán miért kezdtek el beszélni róla.
DelliBovi akkoriban bepillantást nyert a függöny mögé is, és megtanulta, hogy mi kell ahhoz, hogy a hírességek eljussanak A-ból B-be, és hamarosan egy üzleti ötlet kezdett megszületni a fejében. „Minden nap ezekkel az emberekkel üzletelek, szemtől szemben ezekben a szállodákban, és ha én képviselném őket, foglalnék nekik szállodát, repülőjegyet, éttermet és minden ilyesmit, akkor jobb munkát végeznék” – gondolta akkor DelliBovi.
2015-ben, miután több mint egy évtizede dolgozott már a szállodaiparban és a hírességek körében, DelliBovi megalapította a saját testreszabott utazási irodáját. Azt mondja, az üzlet gyorsan nőtt, és szájhagyomány útján terjedt a híre.
DelliBovi ma még mindig tevékenykedik tanácsadóként a szállodaiparban, azonban mostanra már a saját utazási irodájának is közel 1000 ügyfele van. Ők nem mind hírességek, hanem „többnyire nagy vagyonú” magánszemélyek, „magas igényekkel.” DelliBovi feladata pedig az, hogy ügyfelei világ körüli utazásai során biztosítsa, hogy ezek az igények teljesüljenek.
Magán- vagy kereskedelmi repülés
A hírességek rendszeresen utazzák át a fél világot, mennek különböző díjátadókra, filmbemutatókra, koncertkörutakra és személyes nyaralásokra is. Ezen utazások nagy része azonban magánrepülőgépen történik. (Ez azonban az utóbbi években sokat vitatott témává vált, mivel egyre több aggályt vet fel az üzemanyag-faló repülőgépek károsanyag-kibocsátása). Azonban egyesek szerint a világ VIP-jei biztonsági okokból nem utazhatnának kereskedelmi járatokon. De DelliBovi azt állítja: teljesen lehetséges, hogy a hírességek titokban ilyen gépeken repüljenek, és sokan meg is teszik. A reptereken ugyanis vannak üdvözlőszolgálatok, VIP-zónák és szigorúan szabályozott eljárások a hírességek átszállásának kezelésére.
„A hírességeknek nem kell a szokásos várakozási területen tartózkodniuk” – mondja DelliBovi. „A hostessek el tudják őket vinni a váróteremből vagy a VIP-területről a repülőgéphez”.
A hírességek egyébként jóval azután szállnak fel, hogy a turistaosztály utasai helyet foglalnak (általában csak közvetlenül a gép felszállása előtt). Ekkora már a First Class utasai, akikkel egy kabinban utaznak, szintén abbahagyják az utastársaik felmérését. A repülés során pedig valószínűleg nem veszik észre őket, ugyanis a felsőbb osztályú repülőgépek elszigetelt kabinjaiban foglalnak helyet. És azt se felejtsük el, hogy a híresség a repülőgépen nem úgy fog megjelenni, mint az Instagram-posztjaiban vagy a vörös szőnyegen, így könnyen meglehet, hogy egyáltalán fel sem ismerik őket. DelliBovi ragaszkodik ahhoz az elmélethez, hogy „nem kell észrevenned őket”, ugyanis napszemüveggel, sapkával és hasonló dolgokkal lesznek felszerelkezve.
Amíg a nagy nevek utazhatnak inkognitóban, DelliBovi szerint a hírességek azért repülnek magángépekkel, mert nem akarják, hogy lássák őket. A magánutazás pedig pontosan ezt a garanciát nyújtja. Mint mondja, ez az élmény egyfajta nehezen megismételhető könnyedséggel is jár. „Akkor szállhatsz fel és le, amikor csak akarsz, és nincs tömeg” – tette hozzá. Ennek eredménye DelliBovi szerint, hogy a nagy sztárok többsége magánrepülővel repül, ugyanakkor megjegyezte, hogy vannak kivételek. „Azok az emberek, akiktől azt várnánk, hogy mindenképpen magánrepülőt használnak, néha a Delta turistaosztályán utaznak, míg más, akiről nem is feltételeznénk hogy megengedhet magának egy magánrepülőt, minden útjára azzal megy.”
Ahogy landol a gép, DelliBovi csapata autótranszferrel várja az utast, sőt, ha szükséges, még rendőri kíséretet és helikoptereket is szerveznek. A VIP-ek számára nincs várakozás a dugóban vagy taxikra. „Az autó készen áll, amikor az illető megérkezik. A sztár kiszáll a repülőgépből, beszáll az autóba, az autó pedig egyenesen a szállodába megy” – részletezi DelliBovi.
Milyen hotelekbe járnak a sztárok?
Minden a hírességtől és a preferenciáktól függ – mondja DelliBovi, aki szinte enciklopédikus ismeretekkel rendelkezik a világ legjobb szállodáiról, és ha az ügyfelek ajánlásokat kérnek, ő bármit el tud mondani, ám leggyakrabban csak teljesíti a kéréseket. „Mi 100%-ban reaktívak vagyunk. Az emberek felhívnak minket, elmondják, mit szeretnének és mi megvalósítjuk.”
„Vannak olyan vendégeink, akik nagyon híres emberek, és azt mondják, a Hilton jó lesz. Aztán vannak olyanok, akik nem annyira híresek, mégis azt mondják, ha nem a Four Seasons penthouse-ában vagyok, akkor nem is beszélek veled” – meséli.
Általában az elit, csillogó szállodamárkák – gondoljunk csak a Four Seasonsre, a Ritzre, a Mandarin Orientalra, a Peninsulára – mindig a hírességek látókörében vannak. De a független butikhotelek is vonzóak, ezek gyakran jellegzetesebbek (gondoljunk a helyi művészetre, a feltűnő dekorációra), ugyanakkor kompaktak is. „Szó szerint kisebbek, így könnyebb őket irányítani” – mondja DelliBovi.
A londoni Broadwick Soho például mindössze 57 szobával rendelkezik. „Az egész szállodát ki tudnánk vásárolni” – magyarázza DelliBovi.
Függetlenül a szálloda méretétől és nagyságrendjétől, ha 4 vagy 5 csillagos létesítményről van szó, DelliBovi szerint általában „rendelkeznek olyan infrastruktúrával, amely megvédi a hatalmas nevű vendégeiket”. Gondoljunk csak a privát bejáratokra, privát parkolóházakra, és a privát liftekre, amelyek egyenesen a lakosztályukba szállítják a vendégeket. Mások pedig úgy tartózkodnak éppen a szállodában, hogy nem is tudják, hogy ez az infrastruktúra létezik.
DelliBovi azt is elárulta, nemcsak egy városi mítosz, hogy a hírességek álnéven szállnak meg a szállodákban. Bár egyesek nem törődnek vele, de az álnevek általában biztonsági okokból bevett gyakorlatnak számítanak. Kifejtette: ha a rajongók tudják, hogy egy bizonyos nagy sztár a városban van, akár egy rendezvényen, akár egy koncerten, előfordulhat, hogy hetekkel előre körbecsöngetik a szállodákat és információra várnak.
Az utazási ügynök elmondta, vannak különböző adatbázisaik, amelyeken keresztül nyomon követik a sztárok különböző álneveit. Csapata pedig WhatsAppon keresztül kommunikál a hírességek menedzsmentjével.
A zenei turnék esetében az álnevek megerősítése része a messzemenő, bonyolult turné előtti megbeszélésnek. Az álneveket valószínűleg az autók és a repülőgépek foglalása esetén is használják a sztárok.
Bizarr kérések
A VIP-utasok azt szeretnék, ha minden pontosan úgy lenne, ahogyan ők azt eltervezték. Ám néha ez igencsak szokatlan kéréseket tud eredményezni.
Miután lefoglalták a szállodát, DelliBovi csapata a vezetőséggel együttműködve gondoskodik arról, hogy a kiválasztott szoba minden szükséges felszereléssel rendelkezzen. „Mindenkinek megvan a maga ásványvize, amit kedvel. Számomra nincs különbség közöttük, de mit tudom én?” – viccelődött az ügynök.
A hőmérséklet is gyakran beszélgetés tárgya – a szoba hőmérsékletétől kezdve a fürdő- és zuhanyvíz hőmérsékletén át.
És néha a kérések sokkal szürreálisabb területre vezetnek. DelliBovi nemrég került a címlapokra, amikor barátja, Joe Pardavila Good Listen nevű podcastjában elárulta, hogy egy korábbi ügyfele minden szállodai szobába egy „közepes méretű kutyát” kért, hogy készenlétben álljon és várjon. „Ez egy szórakoztató és ártalmatlan dolog volt, a fickó két órán át játszott egy kutyával” – mesélte, hozzátéve, hogy a legtöbbször azért bonyolult volt ez lerendezni, ugyanis a csapatának minden célállomáson megfelelő méretű, megfelelően viselkedő kutyát kellett találnia. Általában a szálloda személyzetével kezdték, és cserébe a kutyatulajdonosoknak fizetséget vagy koncertjegyeket ajánlottak fel.
DelliBovitól sok „illegális dolgot” is kérnek a sztárok, azonban ő túlságosan fél attól, hogy ilyen dolgokba keveredjen.
Az ügynök a „törvényesség határain belül” minden ügyfél kérését igyekszik valóra váltani. És azt mondja, ennyi év után „immunis az abszurditásra.”
Elmondása szerint volt, aki közölte vele, hogy a sajt a kedvenc étele, ezért azt kérte, hogy egy három láb hosszú sajttáblát készítsenek neki. A zenészektől elég gyakori kérés, hogy sok csomag M&Ms-t szín szerint válogassanak szét, bár DelliBovi megjegyezte, „egyesek azt mondják, hogy azért csinálják, hogy szórakozzanak velünk.” De volt olyan ügyfele is, aki nem szeret ruhát csomagolni, ezért mindig azt kéri, hogy a szállodai szobában új alsónemű, zokni, ing és minden más várja őket. „Minden városban új ruhákat vesznek” – magyarázza DelliBovi, aki az ügyfeleknek az első sorba szóló jegyeket is szerez sportmérkőzésekre. Olyan éttermekbe intéz asztalfoglalásokat, amelyek hetekre előre megtelnek.
A hírességek néha azért akarnak étterembe menni, hogy lássák őket, máskor pedig „egy kis sarokasztalt szeretnének, hogy senki ne lássa őket”.
Bármi legyen is a kérés, DelliBovi felhívja a menedzsereket, publicistákat és helyi szakértőket, és alkudozik velük, „ad egy kicsit, hogy kapjon egy kicsit”. Felajánlja, hogy egy étterembe küldi az ügyfeleket egy pangó időszakban, ha azok szombat estére egy lehetetlenül lefoglalható asztalt tudnak neki biztosítani. Néhány esetben a kérésére automatikusan igent mondanak.
„Vannak hatalmas „A-listás” nevek, akiket ha felhívsz, és megmondod, hogy ki az, akkor megkapod a foglalást – azt a személyt akarják az éttermükben” – mondja DelliBovi.
Feltételezhetjük, hogy a hírességek ételei és italai kompenzálva lesznek, de DelliBovi szerint az a hiedelem, hogy a híres emberek „soha nem akarnak fizetni, és mindent ingyen kapnak”, mítosz.
„Ezek az emberek hatalmas pénzeket költenek” – mondja, hozzátéve, hogy gyakran nagy borravaló is jár.
De még akkor is, ha nagy árakat kínálnak, néha a foglalás biztosítása egyszerűen nem lehetséges – ha például az étterem foglalt egy zártkörű rendezvény miatt, még DelliBovi sem tehet semmit. Ebben az esetben viszont a szakértői hálózata világszerte nélkülözhetetlen.
„Nem tudom, mi történik az ausztráliai Melbourne-ben – jártam már ott, de nem ismerem a piacot. De vannak ott embereink” – mondja DelliBovi. Ezek az „emberek a helyszínen” utazási irodatársak, szállodai concierge-ek, hírességek publicistái, étteremvezetők lesznek.
Arról is beszélt ugyanakkor, hogy néhány híresség nem kezeli jól a „nem”-et. „Van néhány olyan ügyfelünk, aki teljesen kiborul, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ők szeretnék” – vonja meg a vállát. „De ilyen a showbiznisz.
Nagyon nehéz a hírességekkel, ha nem megy minden úgy, ahogy ők akarják
Egy másik utazási ügynök, Erica Wilkinson, aki egykor egy híres technológiai vállalkozó utazásait intéző csapat tagjaként dolgozott, szintén beszélt a CNN Travelnek a munkájáról. Amikor arról kérdezték, hogy mi történik, ha a dolgok rosszul alakulnak és az utazási ügynök nem tudja befolyásolni ezeket. Wilkinson a 2004-es „Az ördög Pradát visel” című film egyik jelenetét idézte, amikor a Meryl Streep által alakított Miranda Priestly, a nagynevű magazinszerkesztő egy hurrikánban próbál hazarepülni. „Az asszisztense azt mondja: ‘Ez egy hurrikán, nem tudunk felszállni.
Erre ő: ‘Ez csak egy kis eső, egy kis nedvesség a levegőben'” – emlékszik vissza Wilkinson.
Mint mondta, egyes VIP-ügyfelek semmilyen kifogást nem fogadnak el, még a zord időjárást sem. Ez frusztráló lehet, ám ezek azok a pillanatok, amikor a hírességek a legjobban értékelik az utazási ügynökeiket. „Soha nem kell három órát várakozni egy légitársaságnál” – mondja Wilkinson. „Ez az én munkám. És általában nekem sem kell három órát várakoznom, mert hozzáférhetek ezekhez a hátsó sorokhoz”.
Persze, vannak nehéz természetű figurák, de összességében DelliBovi szerint „szórakoztató” a lehetetlent lehetővé tenni az 1% számára. „Élvezet gondoskodni ezekről az emberekről, és gondoskodni arról, hogy a legjobb életüket éljék az úton” – mondja.