A Föld lakosságának 99 százaléka ki van téve az olyan egészségtelen levegőnek, amely meghaladja az Egészségügyi Világszervezet szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeit. Bár a világ egyes részein a levegőminőség gyorsan javult a különféle korlátozásoknak köszönhetően, máshol azonban nem ilyen jó a helyzet.

Az Egyesült Államok lakosságának több mint 25 százaléka van kitéve a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) által „egészségtelennek” minősített levegőnek – derül ki a First Street Foundation klímavédelmi nonprofit szervezet jelentéséből. Az „egészségtelen” levegőnek kitett emberek száma 2050-re ennek a duplájára nőhet. A legrosszabb légszennyezettségű napok („veszélyes” vagy vörös napok az EPA rendszere szerint) várhatóan 27 százalékkal fognak növekedni – írja a BBC.

Az erdőtüzek füstje az egyik tényező, amely ezt a tendenciát előidézi. Az erdőtüzek füstjéből származó légszennyezés szintje egy tanulmány szerint az elmúlt évtizedben az USA nyugati részén jelentősen megemelkedetett. Ez azért is vészjósló, mert az USA légszennyezésének egynegyedét az erdőtüzek füstje okozza.

2023-ban az USA nagy részén jelentősen romlott a levegő minősége és a látási viszonyok, mivel a kanadai határtól északra fekvő erdőtüzek füstje végigszállt a kontinensen. Mivel az éghajlatváltozás várhatóan világszerte növeli az erdőtüzek kockázatát, valószínű, hogy a levegő minősége is romlani fog.

Az erdőtüzek füstje leginkább a már meglévő légzőszervi betegségben szenvedőket és a fejlődő tüdővel rendelkező újszülötteket érinti.

Mivel az éghajlatváltozás miatt az erdőtüzek egyre intenzívebbé válnak, fontos nekünk is tudni, hogy a légszennyezés milyen mélyreható hatásokat gyakorolhatnak a szervezetünkre és hogy mit tehetünk ez ellen.

Az erdőtüzek füstjének messzemenő hatásai

Az erdőtüzek nem csak helyi problémát jelentenek az erdők, tőzeglápok és mezők közelében élő emberek számára. A tüzek akár 23 kilométer hosszú füstfelhőket is „felküldhetnek” a sztratoszférába, ahonnan akár az egész Földön elterjednek. 2023-ban a szokatlanul meleg hőmérséklet által táplált szibériai erdőtüzekből felszabadult füst a Csendes-óceánon át Alaszkába és Seattle-be is eljutott.

Az erdőtüzek okozta légszennyezés egészségügyi kockázatai részben attól függnek, hogy mi ég – 2020-ban Szibériában a gyantás boreális erdők és a tőzeg volt az, amely rekordmennyiségű szennyezést, többek között nagy mennyiségű higanyt bocsátott ki a levegőbe.

Az erdőtüzek füstje károsnak bizonyult a tüdő bizonyos immunsejtjeire, toxicitása négyszer nagyobb, mint a más típusú szennyezésből származó részecskéké. És ez a füst öregedésével egyre rosszabbá válik: egy tanulmány szerint a füst toxicitása az első kibocsátást követő órákban megduplázódik, majd megnégyszereződik.

„Még ha valaki messze is van a tűz forrásától, akkor is káros hatással lehet az egészségére az erősen hígult és oxidált füst belélegzése”

– mondta Athanasios Nenes, a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet légkörkémikusa.

Hogyan hat a légszennyezés az agyunkra?

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a légszennyezés nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségünkre is hatással van. Összefüggésbe hozták az ítélőképesség romlásával, a gyengébb iskolai teljesítménnyel és még a bűnözés magasabb szintjével is.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A légszennyezésnek való kitettség korántsem egyenlő – ugyanis annak ellenére, hogy úgy tűnik, nem mindannyian ugyanazt a levegőt lélegezzük be. Gyakran előfordul, hogy egy város legszennyezettebb területei például a legszegényebb városrészekben vannak. Ezeket a területeket más problémák is sújtják, amelyek hatással vannak az emberek egészségére, az iskolai teljesítményére és a bűnözési rátára. Az olyan zavaró tényezők, mint az oktatásba való befektetés, az étrend, a dohányzás, a kábítószer- és alkoholfogyasztás szintén hatással lehetnek az emberek jóllétére.

Ennek ellenére a kutatók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a légszennyezés milyen hatással lehet az agyunkra.

Légszennyezés és súlygyarapodás

Bár a pontos mechanizmus még vitatott, úgy gondolják, hogy a légszennyezés okozta gyulladás a szervezet anyagcseréjére is hatással lehet. A kutatások összefüggésbe hozták a légszennyezést az elhízással is. A legszennyezettebb területeken élő gyermekek például több mint kétszer nagyobb valószínűséggel számítanak elhízottnak.

Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a légszennyezés szerepet játszhat az elhízáshoz kapcsolódó betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is. Egy nagyszabású elemzés becslése szerint a 2-es típusú cukorbetegség globális terhének egyötöde a légszennyezésnek való kitettségnek tulajdonítható. Más tanulmányok arra utalnak, hogy a légszennyezés egy másik, kevéssé vizsgált típusa, a levegőben lévő mikroműanyagok szintén megzavarhatják az anyagcserénket szabályozó hormonokat.

A légszennyezés károsítja a szaglásunkat

A mérgező levegőnek való kitettség a szaglásunkat is ronthatja. Egy 2021-es tanulmány szerint a Maryland állambeli Baltimore-ban a szaglás elvesztésében, az úgynevezett anoszmiában szenvedő emberek olyan területeken éltek, ahol „jelentősen magas” volt a légszennyezettség mértéke. Egy olasz tanulmány megállapította, hogy a tinédzserek és fiatal felnőttek orra kevésbé érzékeny a szagokra, miután nitrogén-dioxidnak – a közlekedési füstök egyik összetevőjének – voltak kitéve.

A tudósok szerint a szennyező részecskék gyulladást váltanak ki, és lassan elhasználják a szaglóhám idegeit, amelyek a szaglással kapcsolatos információkat továbbítják az orrból az agyba.

Az anoszmia aránytalanul nagy mértékben érinti az idősebb embereket. Egy svéd tanulmány szintén szoros összefüggést állapított meg a 60 éves és annál idősebb embereknél a magasabb szennyezettségi szint és a rosszabb szaglás között.

A tiszta levegő nem mindenki számára elérhető

A világon ma már szinte mindenki olyan levegőt lélegzik be, amely valamilyen módon szennyezett. De azok, akiket a legjobban sújt a légszennyezés, egyben azok is, akik a legkevésbé képesek megvédeni magukat vagy elmenekülni előle.

Becslések szerint világszerte 716 millió alacsony jövedelmű ember él olyan területeken, ahol a légszennyezettség komoly problémát okoz. Még a viszonylag gazdag – fejlett európai és észak-amerikai – országokban is elsősorban a legkevésbé tehetősek vagy a rendszerszintű egyenlőtlenségekkel küzdő kisebbségi közösségek tagjai a légszennyezés áldozatai.

A szálló por egyik fő forrása a fosszilis tüzelőanyagok, különösen a gépjárművek benzin és dízel üzemanyagának elégetése. Ezek a részecskék mélyen behatolnak a tüdőbe, és a véráramba juthatnak, ahol feltehetően növelik a gyulladás szintjét. Számos krónikus, hosszú távú egészségügyi problémával, többek között szívbetegségekkel, tüdőproblémákkal és rákos megbetegedésekkel hozhatók összefüggésbe.

Az Egyesült Államokban a légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti egészségügyi veszélyt, és a fekete, illetve más kisebbségi csoportok nagyobb mértékben vannak kitéve ennek, mint a fehér emberek. Európa legszegényebb régióiban a légszennyezés harmadával magasabb, mint a leggazdagabbakban.

Hol található a világ legtisztább levegője?

A tudósok a légköri áramlatokban a légszennyezés hosszú útjainak feltérképezéséhez olyan megfigyelőállomásokra támaszkodnak, amelyek szinte folyamatosan mintákat vesznek a levegőből. Az egyik ilyen állomás a norvégiai Svalbard-szigeteken fekvő Ny-Ålesund aprócska városa fölött található Zeppelin Obszervatórium.

Ez a település, amelynek lakossága télen mindössze 45 fő, és amely 1230 kilométerre van az Északi-sarktól, a 20. század első felében a szénbányászat miatt alakult ki. Ma azonban mégis itt a legtisztább levegő a bolygón.

De ez is változik – a metán szintje egyre nő a város körüli levegőben, miközben a szulfát, a szálló por és a fémek szintje is megugrott.

A világ legtisztább levegője címért harcba szállhat az ausztráliai Tasmánia északnyugati csücskében található Cape Grim, vagy Kennaook, ahol a szelek akadálytalanul ostorozzák a Déli-óceánt. Mivel útközben nem halad át szárazföldek vagy lakott területek felett, a levegőt nem befolyásolják a helyi szennyezőforrások, például a kipufogógázok.

A világ más távoli, tiszta levegőjű helyszínei közé tartozik még a hawaii Mauna Loa állomás, a Macquarie-sziget és az antarktiszi Casey állomás.

De a népesség 99 százaléka számára, akik távol élnek ezektől a helyektől, a légszennyezés csökkentését elősegítő leghatásosabb változtatások közé tartozik a közúti közlekedésből származó kibocsátások csökkentése a városokban, a tisztább főzési módokra való áttérés, a fosszilis tüzelőanyagok használatának gyors csökkentése és az erdőtüzek megelőzésének számos módja.

Nagyvilág

Így változtatja meg a testünket és az elménket az egészségtelen levegő

kapcsolódó cikkeink