Az ország kezdő orvosainak mintegy háromnegyede a múlt héten felfüggesztette a munkát, ami fennakadásokat és késéseket okozott a nagyobb oktatókórházak műtéteiben – írja a BBC. Az orvosgyakornokok a kormány azon tervei ellen ellen tiltakoznak, hogy minden évben drasztikusan több orvostanhallgatót vennének fel az egyetemekre, hogy növeljék az orvosok számát a rendszerben.
Dél-Koreában az orvos-beteg arány az egyik legalacsonyabb a fejlett országok között, és a gyorsan öregedő népesség miatt a kormány amiatt aggódik, hogy egy évtizeden belül akut orvoshiány lesz.
A szöuli Szent Mária Kórház üres folyosói a héten bepillantást engedtek abba, hogy milyen lehet ez a jövő. A sürgősségi osztályon kívüli osztályozási területen alig lehetett látni orvost vagy beteget.
Ryu Ok Hada, egy 25 éves orvos a kollégáival együtt már több mint egy hete nem dolgozott a kórházban. „Furcsa érzés, hogy nem kell hajnali 4-kor kelni” – viccelődött Ryu. A kezdő orvos a BBC-nek elmondta, hogy megszokta, hogy heti több mint 100 órát dolgozik, gyakran 40 órát alvás nélkül. „Őrület, hogy mennyit dolgozunk ilyen kevés fizetésért”.
Bár Dél-Koreában az orvosok fizetése viszonylag magas, Ryu szerint a munkaidő miatt ő és más kezdő orvosok a minimálbérnél is kevesebbet kereshetnek. Szerinte a több orvos nem fogja megoldani az egészségügyi rendszer strukturális problémáit, amik miatt túlhajszoltak és alulfizetettek.
Dél-Koreában az egészségügyi ellátás nagyrészt privatizált, de megfizethető. Az orvosok szerint a sürgősségi, életmentő műtétek és a szakorvosi ellátás árait túl alacsonyan állapították meg, míg a kevésbé fontos kezelésekért, például a szépészeti műtétekért túl sokat kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy az orvosok egyre inkább a nagyvárosok jövedelmezőbb szakterületei mellett döntenek, így a vidéki területek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel, a sürgősségi osztályok pedig túlterheltek.
Ryu – aki egy éve dolgozik orvosként – azt mondja, hogy az egyetemi kórházak kihasználják a gyakornokokat és a kezdő orvosokat az olcsó munkaerő miatt. Néhány nagyobb kórházban a személyzet több mint 40%-át teszik ki, és kritikus szerepet játszanak a kórházak működésének fenntartásában. Ennek eredményeként egyes kórházakban a műtéti kapacitás a felére csökkent az elmúlt héten. A fennakadások többnyire a tervezett beavatkozásokra korlátozódtak, amelyeket elhalasztottak, és csak néhány elszigetelt esetben volt érintett az intenzív ellátás. Múlt pénteken egy idős, szívmegálláson átesett nő meghalt a mentőautóban, miután a jelentések szerint hét kórház megtagadta az ellátását.
A kormány szerint a beteg rákos volt, és halála nem függött össze a munkabeszüntetéssel.
Nincsenek orvosok
Az orvosokkal szembeni türelem fogytán van mind a lakosság, mind az egészségügyi dolgozók részéről, akiknek fel kell venniük a többletmunkát. Az ápolók arra figyelmeztettek, hogy kénytelenek olyan műveleteket elvégezni a műtőkben, amelyeket normális esetben orvos kollégáiknak kellene elvégezniük.
Choi egy incheoni kórház ápolónője a BBC-nek elmondta, hogy a műszakjai minden nap másfél órával meghosszabbodtak, és most két ember munkáját végzi.
„A betegek aggódnak, és frusztrál, hogy ez így folytatódik, anélkül, hogy vége lenne” – mondta, és sürgette az orvosokat, hogy menjenek vissza dolgozni, és találjanak más módot arra, hogy demonstrálják sérelmeiket.
A kormány javaslatai szerint jövőre 3000-ről 5000-re emelkedne az egyetemre felvehető orvostanhallgatók száma. A sztrájkoló orvosok azzal érvelnek, hogy a több orvos képzése felhígítaná az ellátás minőségét, mivel ez azt jelentené, hogy kevésbé hozzáértő szakembereknek adnának orvosi engedélyt.
Az orvosok azonban nehezen tudják meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a több orvos rosszat jelentene, és kevesen értenek egyet velük.
A szöuli Severance kórházban kedden a 74 éves Lee vastagbélrák miatt kapott kezelést, és több mint egy órát utazott, hogy odaérjen. „A városon kívül, ahol élünk, nincsenek orvosok” – mondta. Lee férje, Soon-dong úgy fogalmazott, hogy ez a probléma már túl régóta áll fenn, és meg kell oldani. „Az orvosok túlságosan önzőek. Túszul ejtenek minket, betegeket” – tette hozzá. A házaspár aggódik amiatt, hogy még több orvos csatlakozik a sztrájkhoz. Azt mondják, szívesen fizetnének többet az ellátástért, ha ez azt jelentené, hogy a vita megoldódik.
Yoon Suk Yeol elnök népszerűségi mutatója azonban javult a munkabeszüntetés kezdete óta, ami azt jelenti, hogy a kormányt kevéssé ösztönzik arra, hogy az áprilisi választások előtt elkezdje a rendszer átalakítását és az eljárások drágítását.
A két fél most heves patthelyzetbe került. Az egészségügyi minisztérium nem hajlandó elfogadni az orvosok lemondását, ehelyett azzal fenyegetőzik, hogy az egészségügyi törvények megsértése miatt büntetőeljárást indít ellenük, ha a nap végéig nem térnek vissza a kórházakba. Park Min-Soo egészségügyi miniszterhelyettes azt is kijelentette, hogy akik nem térnek vissza a munkához időben, azoknak felfüggesztik az engedélyüket legalább három hónapra. Közölték azt is, hogy az eljárást hétfőn kezdik meg.
A kormány reméli, hogy a büntetéssel való fenyegetés elég lesz ahhoz, hogy az orvosok visszatérjenek a munkába. Állításuk szerint egyébként a 9 ezer sztrájkoló orvosból már közel 300 visszatért.
A munkabeszüntetők közül néhányan úgy vélik, hogy a kormány keménykezű megközelítése megingathatja a közvéleményt. A Koreai Orvosi Kamara vasárnap szavaz arról, hogy a vezető orvosok csatlakozzanak-e a gyakornok orvosokhoz. Ha fiatalabb kollégáik nagy részét letartóztatták, nagyobb valószínűséggel fognak fellépni.
Ryu azt mondta, hogy kész arra, hogy letartóztassák és elveszítse orvosi engedélyét, és hogy ha a kormány nem hajlandó kompromisszumot kötni vagy meghallgatni a panaszaikat, akkor elhagyja a szakmát. „Az orvosi rendszer tönkrement, és ha így folytatódnak a dolgok, akkor nincs jövője, össze fog omlani” – mondta.