Nagyvilág

Megfejthették a csillagászok az örök talányt: így alakulhatott ki a víz a Földön

ATV.hu
Hirdetés

Először mutattak ki vízmolekulákat aszteroidák felszínén. A csillagászok már régóta úgy vélik, hogy a bolygónkba becsapódó aszteroidák juttathattak vizet és más elemeket a korai Földre, az aszteroidákon található vízre utaló nyomok felfedezése pedig csak alátámaszthatja ezt az elméletet. 

Hirdetés

Az adatokat a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy egy már „nyugdíjazott” légi távcső egyik műszeréből gyűjtötték össze. A SOFIA nevű infravörös teleszkópot egy Boeing 747SP repülőgép fedélzetén szállították, amelyet úgy alakítottak át, hogy képes legyen átrepülni a sztratoszférán. A SOFIA teleszkóp FORCAST műszere lehetővé tette a csillagászok számára, hogy vízmolekulákat mutassanak ki az Iris és a Massalia aszteroidákon, amelyek a Mars és a Jupiter pályája közötti fő aszteroidaövön találhatóak. Mindkettő több mint 223,1 millió kilométerre van a Naptól. Az eredményeket hétfőn tették közzé a The Planetary Science Journal című folyóiratban – írja a CNN. 

Dr. Anicia Arredondo, a San Antonió-i Southwest Research Institute kutatója és a tanulmány vezető szerzője elmondta, a csillagászokat az inspirálta arra, hogy a SOFIA-t az aszteroidák tanulmányozására használják, hogy a teleszkóp a Holdon is vízre utaló jeleket észlelt. Vízre utaló jeleket találtunk korábban egy másik teleszkóppal is a két aszteroidán – közölte Dr. Maggie McAdam, a NASA Ames Kutatóközpontjának kutatója és a tanulmány társszerzője. Arredondo ugyanakkor megjegyezte, hogy akkor a kutatók nem voltak biztosak abban, hogy a hidratációt víz vagy egy másik molekuláris vegyület, például hidroxil okozta-e.

„Az új megfigyeléseink a SOFIA-val határozottan megállapították, hogy amit láttak, az valóban víz volt. De ezek az objektumok az S-osztályú aszteroidák közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy nagyrészt szilikátokból állnak, és Dr. McAdam felfedezéséig azt feltételezték, hogy teljesen szárazak” – tette hozzá Arredondo. 

Vízkeresés a száraz kozmikus felszíneken

A csapat által észlelt víz mennyisége nagyjából egy 12 unciás üvegnyi víznek felel meg, amely egy köbméternyi talajban rekedt, mondta Arredondo, ami hasonló a SOFIA holdi eredményéhez. A teleszkóp 2020-ban a Hold déli féltekéjének egyik legnagyobb kráterében észlelte vízmolekulák jelét. A holdfelszínen talált vízhez hasonlóan az aszteroidákon is előfordulhat, hogy a víz ásványokhoz, vagy szilikátokhoz kötődik. 

Az aszteroidák a bolygók kialakulásának maradványai a Naprendszerben. Összetételük tanulmányozásával a csillagászok megtudhatják, hogy az aszteroidák pontosan honnan származnak az űrből.

„A Naprendszer kialakulásakor a Naptól való távolságuk alapján különböző anyagok alakultak ki, mert a Naptól távolabbi anyagok gyorsabban hűltek le, mint a Naphoz közelebbi anyagok” – magyarázta Arredondo. „Ezért van az, hogy a belső bolygók, mint a Föld és a Mars kőzetből, a külső bolygók, mint a Neptunusz és az Uránusz pedig jégből és gázból állnak.”

A víz kimutatása az Irison és a Massalián segíthet a csillagászoknak nyomon követni ezeknek az aszteroidáknak a történetét. A víz jelenléte pedig arra utal, hogy kialakulásuk a Naptól elég messze történt ahhoz, hogy a víz ne forrjon ki a hő hatására.

Víz keresése a Naprendszerben

A kutatók két másik aszteroidán is megpróbáltak vizet keresni a SOFIA segítségével, de az észlelés túl gyenge volt. A kutatócsoport most a James Webb űrteleszkóp segítségével különböző aszteroidákat vesz célba, és vízjelek után kutat.

Bár a Webb-megfigyelések még folyamatban vannak, Arredondo szerint az előzetes eredmények arra ösztönözték a csapatot, hogy időt kérjenek további 30 aszteroida megfigyelésére a nagy teljesítményű infravörös teleszkóppal.

„A JWST teleszkóp sokkal nagyobb, mint a SOFIA teleszkóp, így jobb minőségű adatokat tud gyűjteni, és rövidebb idő alatt több aszteroidáról is tud információkat szolgáltatni” – tette hozzá Arredondo, aki abban reménykedik, hogy a JWST-vel még több információhoz juthatnak az aszteroidaövben lévő vízről.  A Webb segíthet a csillagászoknak jobban megérteni a víz eloszlását a Naprendszerben, valamint a különböző típusú aszteroidák összetételét.

„Nem igazán számítottunk arra, hogy vizet találunk ezeken a szilikátban gazdag aszteroidákon” – mondta Arredondo. „Amikor az aszteroidák hidratáltságáról beszélünk, többnyire szénben gazdagabb aszteroidákról beszélünk, mint például a Bennu aszteroidáról. Most tehát a hidratáltság mennyisége és az összetétel közötti trendeket szeretném megvizsgálni. Tudni akarom, hogy a szénben gazdag aszteroidákban lényegesen több víz van-e, mint a szilikátban gazdag aszteroidákban” – tudatta.

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek