„Az emberek sokkal többel érkeznek a munkahelyükre, mint ami a teendőik listáján szerepel. Ezek a stresszhatások befolyásolhatják az érzéseiket és a munkahelyi teljesítményüket”
– mondta Barb Solish, a National Alliance on Mental Illness nemzeti innovációs igazgatója, aki igyekszik eloszlatni „a negatív attitűdöket, hiedelmeket és sztereotípiákat, amelyeket a társadalom a mentális egészségi állapotokkal küzdő egyénekről vall”.
De nem mindenki érzi magát biztonságban, ha arról beszél, ami bántja. A NAMI megbízásából az Egyesült Államokban több mint 2000 dolgozó felnőtt körében végzett új felmérés szerint a munkavállalók közel háromnegyede (74 százalék) jelezte, hogy helyénvaló a munkahelyen a mentális egészségi problémákat megbeszélni, de csak 58 százalék mondta, hogy személyesen jól érezné magát, ha ezt megtehetné – írja a CNN.
A NAMI közleményében kiemelte, hogy az emberek kellemetlenül érzik magukat, ha a munkahelyükön a mentális egészségükről beszélnek, mert félnek a megbélyegzéstől és az ítélkezéstől, emellett nem akarnak a munkatársaik és feletteseik előtt gyengének tűnni.
A január elején végzett felmérés azt is megállapította, hogy a munkavállalók túlnyomó többsége szerint a közvetlen vezetők (86 százalék), a HR-esek (85 százalék) és a felsővezetők (78 százalék) felelősek azért, hogy „a munkavállalók kényelmesen érezzék magukat a munkahelyi mentális egészségről való beszélgetés során”.
A stressztől a kiégésig
A válaszadókat arra is megkérték, hogy határozzák meg, mi volt számukra a stressz fő forrása az elmúlt hat hónapban.
A leggyakoribb válasz a „világ helyzete” (68 százalék) volt, ezt követte a „munka” (48 százalék), a „pénzügyek” (45 százalék), a „magánélet” (41 százalék), a „fizikai egészség” (40 százalék) és a „mentális egészség” (37 százalék).
A válaszadók több mint fele (52 százalék) számolt be arról, hogy az elmúlt évben valamikor a munkája miatt kiégettnek érezte magát, és több mint egyharmaduk (36 százalék) mondta azt, úgy érezte, hogy mentális egészsége romlik a munkahelyi követelmények miatt.
„Azok a munkavállalók, akik nem szívesen beszélnek munkahelyi mentális egészségükről, nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy az elmúlt évben a munka miatt kiégettnek érezték magukat és mentális egészségük romlott” – közölte a NAMI.
A munkáltatók figyelembe veszik a helyzetet
A világjárvány, a növekvő társadalmi és politikai polarizáció, a geopolitikai feszültségek, valamint a magas inflációval és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak a Mercer HR-tanácsadó cég szerint felhívták a munkáltatók figyelmét a munkavállalók mentális egészségével kapcsolatos aggodalmakra.
A Mercer a legalább 500 alkalmazottal rendelkező szervezetek körében végzett legfrissebb, egészségügyi juttatásokra vonatkozó felmérése során megállapította, hogy a munkáltatók kétharmada (67 százalék) szerint a depresszió és a szorongás munkahelyi problémának számít, 21 százalékuk pedig komolyan aggódik emiatt. Nagyjából ugyanennyien (68 százalék) azt mondták, hogy a munkával kapcsolatos stressz aggodalomra ad okot, 59 százalék pedig a pénzügyi jellegű stresszt említette.
Válaszul „a munkáltatók közel fele stigmaellenes kampányokat folytatott annak érdekében, hogy a munkavállalók kényelmesen érezzék magukat a viselkedési egészségügyi szolgáltatások igénybevételében” – áll a Mercer elemzésében. Megjegyezték továbbá, hogy a munkáltatók nagyjából egyharmada képzi a vezetőket, hogy „felismerjék a viselkedési egészségügyi problémákat, hogy a munkavállalókat még azelőtt szakemberhez tudják irányítani, mielőtt az aggodalmak akuttá válnának”.
Ez a NAMI felmérése alapján a munkavállalók szemében pozitívum. A NAMI által megkérdezett ötből négy ember azt mondta, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos képzés pozitívan hatna a munkahelyi kultúrára, de csak a fele mondta, hogy a munkáltatója kínál ilyet.
Egy ilyen képzés megtaníthatja a vezetőket és az munkatársakat arra, hogyan ismerjék fel annak jeleit, hogy valaki mentális problémával küzd.
A képzéssel ráadásul mindenki jobban megismerheti a szervezetnél kínált mentális egészségügyi ellátásokat is, így bárki, akinek segítségre van szüksége, könnyebben eljuthat ezekhez az erőforrásokhoz.