Ahhoz, hogy szembenézzünk azzal, ami ránk vár, meg kell ismernünk azt. Mi az éghajlatváltozás egyáltalán?
Az éghajlatváltozás a Föld átlaghőmérsékletének és időjárási viszonyainak hosszú távú változása. Az elmúlt évtizedben átlagosan mintegy 1,2 Celsius-fokkal lett melegebb, mint a 19. század végén volt. Mostanra megerősítést nyert, hogy a globális felmelegedés meghaladta az 1,5 fokot a 2023 februárja és 2024 januárja közötti 12 hónapos időszakban. Ezt követően 2023-at nyilvánították minden idők legmelegebb évének.
A hőmérséklet-emelkedést az éghajlatváltozás okozta, és a természetes El Niño időjárási jelenség csak fokozza azt.
Mit csinál az ember, amitől változik az éghajlat?
Az éghajlat a Föld történelme során mindig is változott, és a természeti tényezők, például az El Niño, rövidebb időszakokra befolyásolhatják az időjárást, ahogyan ez 2023-ban is történt. Az ENSZ klímaügyi szerve, az IPCC szerint azonban a természeti okok nem magyarázzák az elmúlt évszázadban tapasztalt különösen gyors felmelegedést.
Az IPCC szerint ezt a hosszú távú éghajlatváltozást az emberi tevékenység okozta, főként a fosszilis tüzelőanyagok – szén, olaj és gáz – széles körű használata az otthonokban, a gyárakban és a közlekedésben. Amikor a fosszilis tüzelőanyagok elégnek, üvegházhatású gázokat – főként szén-dioxidot (CO2) – bocsátanak ki. Ez a Föld felszínéhez közeli légkörben többletenergiát köt meg, ami a bolygó felmelegedését okozza.
Az ipari forradalom kezdete óta – amikor az ember elkezdett nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot elégetni – a légkörben lévő CO2 mennyisége körülbelül 50%-kal emelkedett.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből felszabaduló szén-dioxidnak jellegzetes kémiai ujjlenyomata van, amely megegyezik a légkörben egyre gyakrabban megtalálható típussal.
Milyen hatásai vannak eddig az éghajlatváltozásnak?
Az elmúlt évtizedben tapasztalt 1,2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés talán nem hangzik túl soknak, azonban óriási hatással van a környezetre. Többek között:
- gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási jelenségekre lehet számítani, például hőhullámokra és heves esőzésekre.
- a gleccserek és jégtakarók gyorsan olvadnak, ami hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez
- a sarkvidéki tengeri jég hatalmasat csökken
- az óceánok felmelegednek
Emellett az emberek életét is megváltoztatja az éghajlatváltozás. Kelet-Afrika egyes részein például 40 éve a legsúlyosabb aszály pusztított, ami több mint 20 millió embert fenyegetett súlyos éhínséggel. 2022-ben az intenzív európai hőhullámok a halálesetek számának rendkívüli növekedéséhez vezettek.
Miért fontos 1,5 Celsius-fokra korlátozni az átlaghőmérséklet-emelkedést?
Minél inkább emelkedik az átlaghőmérséklet, annál súlyosabbá válnak az éghajlatváltozás hatásai.
Az IPCC szerint a hosszú távú átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fokra való korlátozása döntő fontosságú.
A tudomány még nem teljesen biztos benne, de úgy tűnik, a 2 Celsius-fokos globális felmelegedés következményei a 1,5 Celsius-fokoshoz képest a következők lehetnek:
- A szélsőségesen meleg napok átlagosan 4 fokkal lennének melegebbek a középső szélességi körökben (a sarkokon és a trópusokon kívüli régiókban), míg 1,5 fok esetén 3 fokkal.
- A tengerszint emelkedése 0,1 méterrel magasabb lenne, mint 1,5 fok esetén, ami akár 10 millióval több embert tenne ki olyan eseményeknek, mint például a gyakoribb áradások.
- A korallzátonyok több mint 99%-a elveszne, míg 1,5 fok esetén „csak” a 70-90%-uk.
- Kétszer annyi növény és gerinces állat lenne kitéve a nem megfelelő éghajlati viszonyoknak
- 2050-re több százmillióval több ember lenne kitéve az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és a szegénységnek, mint 1,5 fok esetén.
A hőmérséklet-emelkedés 1,5 fokra való korlátozására vonatkozó felhívás részben az úgynevezett „fordulópontok” átlépésének elkerülésére irányult. E küszöbértékek átlépése után a változások felgyorsulhatnak és visszafordíthatatlanná válhatnak, mint például a grönlandi jégtakaró összeomlása.
Az IPCC szerint körülbelül 3,3-3,6 milliárd ember van kitéve az éghajlatváltozás hatásainak. Várhatóan a legszegényebb országokban élők szenvednek ettől a legjobban, mivel kevesebb forrással rendelkeznek az alkalmazkodáshoz. Ez az igazságosság kérdését is felveti, mivel ezek a helyek jellemzően csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának kis százalékáért felelősek.
A tovagyűrűző hatások azonban széles területeken érezhetők. Például a szélsőséges időjáráshoz kapcsolódó terméskiesések növelhetik a globális élelmiszerárakat.
Mit tesznek a kormányok az éghajlatváltozás ellen?
A 2015-ben Párizsban aláírt, mérföldkőnek számító megállapodásban közel 200 ország vállalta, hogy megpróbálja 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. Ennek eléréséhez 2050-re el kell érni a „nettó nulla” szén-dioxid-kibocsátást. A nettó nulla azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és a fennmaradó kibocsátást pedig el kell távolítani a légkörből.
Az IPCC szerint azonban az üvegházhatású gázok szintje még mindig gyorsan emelkedik, és a Föld felmelegedése „valószínűleg” meghaladja a 1,5 Celsius-fokot.
Néhány területen azonban előrelépés történt, például a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek térnyerése tekintetében.
A világ vezetői minden évben találkoznak, hogy megvitassák az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat. A legutóbbi ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozót, a COP28-at az Egyesült Arab Emírségekben tartották. Az országok először állapodtak meg abban, hogy „hozzájárulnak a „fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz”, bár nem kötelesek lépéseket tenni.
A következő konferenciára, a COP29-re Azerbajdzsánban kerül sor 2024 novemberében.
Mit tehetnek az egyének az éghajlatváltozás ellen?
A kormányoknak és a vállalkozásoknak jelentős változtatásokat kell végrehajtaniuk, de az egyének is segíthetnek. Többek között:
- kevesebb repüléssel,
- kevesebb energiahasználattal,
- az otthonok szigetelésének és energiahatékonyságának javításával,
- elektromos járművekre való átállással vagy autómentes életmóddal,
- a gázüzemű központi fűtés elektromos rendszerekre való cseréjével,
- kevesebb vörös hús fogyasztásával.
Az atv.hu az elmúlt időszakban folyamatosan beszámolt arról, hogy sorra dőlnek meg a melegrekordok az országban. A hétvégén például igazi rekordözön volt, vasárnap országos és fővárosi melegrekordok is megdőltek.