Az Egyesült Államokban parázs viták zajlanak arról, hogy a politikai szférában dolgozó emberek valaha is túl idősek lehetnek-e a vezetéshez. A 2024-es amerikai elnökválasztás legnagyobb esélyesei Joe Biden – aki 2023-ban töltötte be 81. életévét, és több mint kétszer annyi idős, mint az amerikaiak átlagéletkora -, valamint a 77 éves Donald Trump, aki több mint egy évtizeddel túl van a „normál nyugdíjkorhatáron” – vagyis azon a koron, amikor az amerikaiak már teljes nyugdíjban részesülhetnek. Az amerikai szenátusban a republikánus Chuck Grassley a legidősebb hivatalban lévő szenátor 90 évesen, őt követi Bernie Sanders 82 évesen.
Biden életkora 2024 februárjában még inkább reflektorfénybe került, amikor Robert Hur különleges ügyész „idős, rossz memóriájú embernek” nevezte az amerikai elnököt a titkos akták kezelésével kapcsolatos egyéves vizsgálatról szóló jelentésében. A Fehér Ház „helytelennek” minősítette a jelentést – írja a BBC.
Eltekintve attól a ténytől, hogy a gerontokráciák – az idősek által kormányzott társadalmak – jellemzően nem reprezentatívak a lakosságra nézve, más aggályok is felmerülnek.
Az egyik fő szempont a mentális alkalmasság. Az ideggyógyászat és a pszichológia szerint a kognitív teljesítmény az idősödéssel nagymértékben változik, így nehéz meghatározni, hogy valaki túl idős lehet-e a vezetéshez. És míg egyes képességek az életkor előrehaladtával általában csökkennek, mások javulnak. Egyes „szuperöregek” még a náluk évtizedekkel fiatalabb emberek szellemi képességével rendelkeznek. Tehát, hány éves az, aki „túl öreg” a vezetéshez?
Hogyan hat az öregedés az agyra?
Az agy térfogata idővel csökken. Egészséges embereknél a prefrontális kéreg az a régió az agyban, ahol az életkorral összefüggő térfogatcsökkenés a legnagyobb, évtizedenként körülbelül 5 százalékos. Az agy más részeivel való kapcsolatain keresztül segít a végrehajtó funkciók irányításában: a mentális folyamatok összetett halmaza, amelyet a termosztáthoz vagy a karmesterekhez hasonlítanak. Az agy ezen része kulcsfontosságú a vezetői képességekről szóló vitákban, mivel olyan területeket érint, mint a problémamegoldás, a célmeghatározás és az impulzuskontroll.
A végrehajtó funkciók fokozatosan csökkennek a 30-as éveinkben, és ez a folyamat a 70-es éveinkbe lépve felgyorsul. A fehérállomány betegségei – az agy fehérállományának károsodása által okozott betegségek csoportja – szintén hozzájárulnak a végrehajtó funkciók zavarához, és a 65 éves és idősebb emberek körülbelül egyharmadát érinti. A végrehajtói diszfunkció csökkent impulzuskontrollban és a gondolatok, viselkedések fokozott ismétlődésében nyilvánulhat meg.
A 65 év feletti emberek jelentős hányadának valamilyen mértékben károsodott a végrehajtó funkciója. „Úgy gondolom, hogy általános határértékként a 65 év ésszerű” – mondta Mark Fisher, aki az Irvine-i Kaliforniai Egyetem Neuropolitikai Központját vezeti. Az agy egyéb szerkezeti változásai is ebben az életkorban szilárdulnak meg – egy amerikai adatokat felhasználó tanulmány szerint a szellemi feldolgozási sebesség 60 éves kor körül csökken.
A nagyon laza 65 éves küszöbérték az Egyesült Államokra vonatkozik, ahol a születéskor várható élettartam 76 év. Ez azonban más lehet azokban az országokban, ahol a várható élettartam és az egészségügyi rendszerek jelentősen eltérnek egymástól (ráadásul az USA-ban is jelentős faji és egyéb egyenlőtlenségek vannak, amelyek befolyásolják a hosszú élettartamot). Például a férfiak várható élettartama az USA-ban 73 év. Ez alacsonyabb, mint a vezető országokban, de jóval magasabb, mint a kameruni férfiak várható élettartama, amely 60 év. Ennek ellenére ennek az afrikai országnak az elnöke, 90 éves Paul Biya a világ legidősebb nemzeti vezetője.
A születéskor várható élettartam azonban nem árulja el számukra a várható élettartam teljes hosszát, mivel ezt a számot olyan tényezők befolyásolják, mint a csecsemőhalandóság. Az Egyesült Államokban például egy 80 éves ember még akár egy évtizedet élhet. Ez azt jelenti, hogy a valóságban nincs sziklaszilárd és egyértelmű szabály arra vonatkozóan, hogy mikor, vagy hogy egyáltalán egy személyt jelentősen érint-e a végrehajtó funkciók hanyatlása – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nem mindannyian rendelkezünk eleve azonos képességekkel.
Milyen előnyei vannak az idősebb agynak?
Fisher elmagyarázta, hogy általában az átlagértékek elhomályosíthatják az egészséges hosszú életre és a kognitív fittségre vonatkozó elvárásokat, mivel a végrehajtó funkciókban szerinte „óriási egyéni változékonyság” tapasztalható.
„A tesztek sorozata lenne a legjobb módja arra, hogy hivatalosan meghatározzuk az egyén végrehajtó funkcióit, de az egyének működésében nagy eltérések lesznek”
– mondta Fisher.
Az egyik megkülönböztető tényező a társbetegségek: többféle betegség, például szívbetegség, magas koleszterinszint és magas vérnyomás (hipertónia). Ezek mind befolyásolhatják az agyműködést, különösen a végrehajtó funkciókat. És bár az öregedés nem mindig jár együtt betegséggel, de valószínűbbé teszi azokat.
Fisher szerint „a magas vérnyomás – valószínűleg magával az öregedéssel együtt – a legfontosabb, legnagyobb hatást gyakorló tényező az agy öregedésére”. Ezért a magas vérnyomás korai diagnózisa és kezelése fontos beavatkozási terület az agy egészségének védelme érdekében. És pozitívum, hogy ez egy olyan terület, ahol a kezelések és az ismeretek rendszeresen fejlődnek.
„Abban is van eltérés, hogy az agy mely részei képesek kompenzálni azokat a részeket, amelyek az életkorral összefüggő károsodást mutatnak. Míg az agy általában nagyon rugalmas, és sokan képesek részben pótolni az agy egy területén bekövetkezett zavarokat a hálózat más részeinek bevonásával, másoknál az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a kompenzáció kudarcát tapasztaljuk” – magyarázta Mark Mapstone, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem transzlációs idegtudósa.
Vannak olyan aspektusok, ahol az idősebb agyak valóban jobb teljesítményt mutatnak. Míg az új információk befogadásának képessége sokkal korábban csökken, addig az információk irányításának és felhasználásának képessége még a 70-es éveiben is javulhat egyeseknek.
Tehát, bár a 70 évesek valószínűleg lassabban dolgozzák fel az új információkat, mint a 30 évesek, a feldolgozásban viszont jobban teljesítenek. Mapstone szerint a 60 évesek jellemzően jobb szókinccsel rendelkeznek, mint a 20 évesek, és így jobban tudják helyettesíteni a szavakat.
„Ami az idősebb agyakkal történik, az az, hogy egyre jobbak lesznek az úgynevezett kikristályosodott intelligenciában”
– emelte ki Rose McDermott, aki a Brown Egyetemen politikai pszichológiára szakosodott. „Kialakult sémáik és gondolkodásmódjuk vannak a dolgokról. És sokkal könnyebben és sok esetben kreatívabban képesek az új információkat a meglévő struktúrákba integrálni, mint fiatalabb korban, mert nem azonos mértékű tudásbázist használnak”.
A politika egyedi kognitív igényeket támaszt?
Vannak olyan emberek, akiket „szuper-öregeknek” neveznek, és megőrizték a sokkal fiatalabb emberek kognitív funkcióit. Ezek a 80-as éveikben járó emberek a két-három évtizeddel fiatalabbak kognitív egészségével rendelkeznek. A szuper-öregek nagyobb, egészségesebb neuronokat mutatnak az entorhinális kéregben, az agynak a memória szempontjából kritikus részében. Nem meglepő, hogy jobban teljesítenek a memóriateszteken, mint kortársaik.
A fizikai aktivitás, a mentális stimuláció és a társas kapcsolatok mind fontosak az agyszövet és az agyműködés megőrzéséhez. A politikai vezetés minden bizonnyal legalább a mentális kihívást és a társas kapcsolatokat biztosítja, és a befolyásos emberek valószínűleg számos kiváltsággal is rendelkeznek, beleértve az anyagi biztonságot és a kiváló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.
Egyes tudósok szerint a Bidenhez hasonló vezetők szuper-öregeknek számítanak.
Azonban, bár az öregedés általában véve is jelent némi kognitív kihívást, a politikai vezetők számára extra problémákat jelenthet. „A gondolkodás és a problémamegoldás kognitív rugalmassága a politikai vezetők számára a megismerés egyik alapvető formája, amellyel a bizonytalanság és a kockázat mellett is jó minőségű döntéseket kell hozniuk” – jegyzi meg Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem klinikai neuropszichológia professzora. „Az ilyen típusú döntések gyakran időhöz kötöttek is”. A kognitív rugalmasság azonban általában idővel csökken.
Néhány, az életkorral járó mentális változás különösen riasztó lehet a választók számára. Egyrészt úgy tűnik, hogy az agy öregedése hatással lehet a politikai attitűdökre. Fisher és munkatársai új tanulmánya, amelyet 95 éves átlagéletkorú dél-kaliforniai nyugdíjasok körében végeztek, megállapította, hogy míg a politikai ideológia összességében konzisztens maradt egy hat hónapos időszak alatt, a kognitív károsodással élő embereknél ellentmondás mutatkozott a politikai irányultság és a politikai döntések között. Fisher így kommentálja ezt a megállapítást:
„Úgy tűnik, hogy ez a kognitív károsodás egyik következménye, hogy az egyén politikai viselkedése viszonylag függetlenedik a kinyilvánított politikájától”.
A „neuropolitikának”, az idegtudomány és a politikatudomány egyesített területének azonban vannak kritikusai. Egyes fogyatékossággal foglalkozó tudósok szerint leegyszerűsítő például biológiai magyarázatot találni a politikai viselkedésre.
A politikai vezetőknek alá kellene vetniük magukat kognitív szűrővizsgálatoknak?
Tekintettel az öregedés agyra gyakorolt hatásaira vonatkozó bizonyítékokra, Fisher és néhány, különböző tudományágakból érkező kollégája a politikusok kognitív szűrését szorgalmazza, amely nem feltétlenül az életkortól függne. „Úgy tekintünk a kognitív szűrésre, mint például a politikusoktól gyakran elvárt pénzügyi közzétételre” – hangsúlyozta.
„A kognitív funkciókat főként neuropszichológiai értékeléssel mérik fel – ez egy sor szabványosított tesztet jelent, amelyek olyan részletesek és kiterjedtek lehetnek, hogy több napra is kiterjedhetnek”
– fogalmazott Mapstone. Manijeh Berenji, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a UC Irvine klinikai karának tagja úgy véli, hogy a politikusok ilyen értékelései megvalósíthatóak és igazságosak lehetnek.
A koncepció azonban rendkívül ellentmondásos és átpolitizált. Nikki Haley republikánus elnökjelölt támogatja az ötletet, ami szerint a 75 év feletti politikusokat mentális alkalmassági vizsgálatnak kellene alávetni. A megközelítését azonban kritizálták, mivel az ageista és nehezen megvalósítható. A 2024-es év elején Haley még tovább ment, amikor politikai reklámsorozatot indított, amely Biden és Trump életkorára összpontosított. Ebben a párost az 1993-as „A szomszéd nője mindig zöldebb” című film főszereplőiként ábrázolták.
Hans Förstl, a Müncheni Műszaki Egyetem emeritus pszichiátriaprofesszora úgy véli, hogy egy értékeléssel nehéz lenne megragadni az államfői lét kognitív komplexitását és követelményeit. „A mindennapi élet tevékenységei, a napi rutinok és kihívások során nyújtott kognitív teljesítmény a döntő, nem pedig egy rövidebb vagy hosszabb teszt során nyújtott teljesítmény” – hangsúlyozta Förstl. „Az államfővel szemben támasztott követelmények minden tekintetben kivételesek; semmilyen teszt nem lenne képes felmérni a fittség, az intelligencia, a tapasztalat és a bölcsesség kombinációját.”
McDermott a maga részéről úgy véli, hogy bár a tesztek kellően megalapozottak, az Egyesült Államokban politikai okokból az ötlet nem jöhet szóba. Tekintettel az egyes politikusok körül kialakult polarizált hiedelmekre, felteszi a kérdést:
„Ha átmennek a teszten, akkor azt elhinné-e a közvélemény?”.
Egyes kommentátorok úgy látják, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztás jelöltjeiről szóló vita lehetőséget ad arra, hogy rávilágítsanak a „mérgező ageizmusra” – és felhívják a figyelmet arra, hogy általában véve támogatni kell az idősebb munkavállalókat. Akár tetszik, akár nem, sok szakértő úgy véli, hogy a jövőben valószínűleg mindenkinek hosszabb ideig kell majd dolgoznia.
Mások azonban nem értenek ezzel egyet. Az Associated Press és a Norc Center for Public Affairs nevű kutatószervezet felmérése alapján Joe Biden amerikai elnök életkora jelentős aggodalomra ad okot a választók többsége szerint. Eközben a CBS és a YouGov adatelemző cég közelmúltbeli felméréséből kiderült, hogy a válaszadók többsége úgy vélte, „túlságosan megerőltető” lenne, ha valaki 75 éves kora felett töltene be választott tisztséget amerikai elnökként – ami kizárná mind Bident, mind pedig Trumpot.
Bárhogy is dönt a közvélemény, nehéz elképzelni, hogy a kognitív tesztek végleg lezárnák ezeket a vitákat.