Borisz Nagyezsdin, az orosz elnökválasztás reménybeli, egyetlen háborúellenes résztvevője február 8-án azt mondta, hogy az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) megtagadta névjegyzékbe vételét a márciusi voksolásra.
A CIK február 8-i határozata szerint csak 95.587 aláírás érvényes azok közül, amelyeket Nagyezsdin támogatói gyűjtöttek össze, miközben az elnökjelölt nyilvántartásba vételéhez százezer szignó szükséges. Ugyanakkor nem lehet 105.000-nél több aláírást leadni, amikor egy párt jelöltje a nyilvántartásba vételét kéri, írja a SzabadEurópa.
A CIK, amely rutinszerűen tagadja meg a lehetséges ellenzéki jelöltek bejegyzését azzal az ürüggyel, hogy nem adtak le elegendő számú érvényes aláírást, és egyfajta szűrővé változtatta az aláírásgyűjtés folyamatát a nemkívánatos fejlemények elkerülésére, korábban közölte, hogy hibákat talált a Nagyezsdin pályázatát támogató aláírások több mint 15 százalékában, ami jóval az ötszázalékos hibahatár felett van.
Az üzbegisztáni születésű, hatvanéves akadémikus és egykori képviselő, akit a Polgári Platform párt javasolt elnökjelöltnek, megígérte: fellebbezni fog a döntés ellen, elmegy egészen a legfelsőbb bíróságig.
„Nem értek egyet a Központi Választási Bizottság döntésével. Több mint kétszázezer aláírást gyűjtöttem össze Oroszország-szerte. Nyíltan és becsületesen folytattuk a gyűjtést – az egész világ látta, milyen sorok kígyóztak a pártszékháznál és a gyűjtőhelyeken” – írta Telegramon.
„Életem legfontosabb politikai döntése, hogy elindulok 2024-ben az elnökválasztáson. Nem adom fel a szándékomat. Fellebbezni fogok a Központi Választási Bizottság döntése ellen az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságán.”
Az orosz választásokat a Kreml szigorúan ellenőrzi, nem szabadok és nem tisztességesek, de a kormányzat szükségesnek tartja a megtartásukat, hogy a legitimitás érzetét keltse. Az ellenzéki jelöltek kizárása, a szavazók megfélemlítése, extra szavazatok leadása és a manipuláció egyéb eszközei vetnek árnyat a választásokra Oroszországban.
A kevéssé ismert Nagyezsdin meglepő támogatottsága azonban nehezíti a Kreml törekvéseit Putyin legitimitásának erősítésére. Nagyezsdin szerint Ukrajna megszállása „végzetes hiba” volt, Putyin a múltba rángatta vissza Oroszországot, ahelyett hogy fenntartható jövőt építene.
Nagyezsdint támogatja társaival együtt Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus, valamint a száműzetésben élő, ugyancsak ellenzéki Makszim Kac és Mihail Hodorkovszkij is.