Elon Musk már többször is előállt nagyon merész kijelentésekkel, és a Neuralink kapcsán ezúttal azt állítja, hogy ez a technológiai hosszú távon megmentheti magát az emberi fajt is. De vajon igazad mond a világ leggazdagabb embere?
Az elektródák agyszövetbe szúrása valójában nem újdonság. Az 1960-as és 70-es években az elektromos stimulációt macskák agresszív viselkedésének kiváltására vagy elfojtására használták. A 2000-es évek elején majmokat tanítottak meg arra, hogy gondolataik segítségével egy kurzort mozgatni tudjanak egy számítógép képernyőjén – idézte fel a BBC.
„Ez nem újdonság, de a beültethető technológiáknak hosszú idő kell ahhoz, hogy megérjenek, és elérjék azt a szintet, amikor a vállalatok már rendelkeznek a kirakós összes darabjával, és valóban elkezdhetik összerakni azokat” – mondta Anne Vanhoestenberghe, a londoni King’s College aktív beültethető orvosi eszközökkel foglalkozó professzora.
A Neuralink csupán egyike lehet azoknak az egyre növekvő számú vállalatoknak és egyetemi tanszékeknek, amelyek megpróbálják továbbfejleszteni és végül kereskedelmi forgalomba hozni ezt a technológiát. A hangsúly – legalábbis kezdetben – a bénuláson és az összetett neurológiai állapotok kezelésén van.
Az emberi agyban mintegy 86 milliárd idegsejt található, amelyek szinapszisok révén kapcsolódnak egymáshoz. Minden alkalommal, amikor mozogni, érezni vagy gondolkodni akarunk, egy apró elektromos impulzus keletkezik, és hihetetlenül gyorsan továbbítódik az egyik neuronból a másikba. A tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek érzékelni e jelek egy részét – akár a fejre helyezett nem invazív sapkával, akár magába az agyba ültetett vezetékekkel.
A technológia – amelyet agy-számítógép interfészként (BCI) ismerünk – az a terület, ahová jelenleg sok millió dollárnyi kutatási támogatás irányul.
A Neuralink körülbelül érme nagyságú eszköze a koponyába kerül, mikroszkopikus vezetékekkel, amelyek képesek leolvasni az idegsejtek aktivitását, és vezeték nélküli jelet sugároznak vissza egy vevőegységhez. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság 2023 májusában engedélyezte az ezzel kapcsolatos emberi kísérleteket.
Bár azt már tudjuk, hogy az első páciens megkapta az implantátumot, de a részletekről egyelőre kevés információt osztottak meg. Musk csak annyit közölt, hogy az illető „jól gyógyul”, és a kezdeti eredmények „ígéretes neuronspike-érzékelést” mutatnak. Bár mindez elég sci-finek hangzik, ám a Neuralink felzárkózása ezzel elkezdődött. Egyik fő riválisa, a Bill Gates és Jeff Bezos által irányított befektetési cégek által támogatott Synchron nevű start-up már 10 betegbe ültette be a sztentszerű eszközét.
Még 2021 decemberében Philip O’Keefe, egy 62 éves ausztrál, aki a motoros neuronbetegség egy formájával él, megírta az első tweetet úgy, hogy csak a gondolatai segítségével irányított egy kurzort. A svájci Lausanne-i Egyetem kutatói pedig közölték, hogy egy kerékpáros balesetet szenvedő férfi újra járni tud, miután több eszközt beültettek az agyába. A tanulmányban leírták, hogy az agyában lévő eszközről jelet lehet sugározni egy második, a gerinc tövébe beültetett eszközre, amely aztán mozgásra készteti a végtagjait.
„Ezeket az áttöréseket újra és újra bejelentik, és úgy tűnik, hogy nem jutnak előrébb” – mondja Glyn Hayes, aki 2017-ben egy motorbalesetben lebénult, és most a Spinal Injuries Association (Gerincsérültek Szövetsége) közkapcsolati ügyeit vezeti. „Ha valamit visszakaphatnék, az nem a járás képessége lenne. Több pénzt fordítanék például az idegfájdalom megszüntetésének módjára, vagy a bél-, hólyag- és szexuális funkciók javításának módjaira” – tette hozzá.
Ez csak az első lépés?
Elon Musk számára azonban az agy- és gerincsérülések „megoldása” csak az első lépés a Neuralink számára.
A hosszabb távú cél az „ember és az AI szimbiózisa”, amit ő „faji szinten fontosnak” nevez.
Musk egy olyan rendszer kifejlesztését szeretné, amely sokkal nagyobb pontossággal képes értelmezni vagy lefordítani az agyból érkező jeleket. Ha ez megtörténik, az emberek képesek lehetnek olyan módon kommunikálni a számítógépekkel és már elektronikus eszközökkel, amit ma még nehéz megérteni.
Enne egy pizzát? Elég csak rágondolni
Képzelje el, hogy csak a gondolatával rendelhet egy pizzát, vagy rákereshet bármire az interneten, vagy lefordíthat egy nyelvet egy másikra azonnal a fejében. Maga Musk már beszélt egy olyan jövőről, ahol az ő eszköze lehetővé tenné, hogy az emberek gyorsabban kommunikáljanak egy telefonnal vagy egy számítógéppel. Korábban még azt is mondta, hogy az emlékek mentése és újrajátszása is lehetséges lehet, bár elismerte, hogy „ez egyre inkább úgy hangzik, mint egy Black Mirror-epizód”.
Mások azonban szkeptikusabbak.
„Jelenleg nehezen tudok elképzelni olyan alkalmazást, amelyből a fogyasztónak haszna származna, és amely miatt vállalná az invazív műtét kockázatát” – mondja Vanhoestenberghe professzor.
„Fel kell tennünk magunknak a kérdést: kockáztatnánk-e az agyműtétet, csak azért, hogy pizzát rendelhessünk a gondolatainkkal a telefonunkon?”
Vanhoestenberghe úgy gondolja, hogy az első tömegpiaci felhasználási lehetőség az agy stimulálása lehet az olyan problémák kezelésére, mint a rezisztens depresszió, a demencia és még egyes alvászavarok is, bár az előnyök messze nem biztosak, és a kutatás még korai stádiumban van.
Dr. Dean Burnett, a Cardiffi Egyetem kutatója szerint is óriási gyakorlati akadályok állnak a Neuralink fogyasztói termékké válásának útjában.
„Mindenkinek más az agya. Nem lehet csak egy chip, ami mindenkinek megfelel, és pontosan ugyanazt csinálja. Nagyon aprólékos folyamatnak kell lennie. A technológia fejlődik, így ötévente új chipet kell beszerezni? Ez olyan lenne, mintha egy régi Nokia lenne a fejedben, ami akkoriban szórakoztató volt, de most már nem igazán használ?
– tette fel a nagy kérdést Burnett.
Egy dologban azonban szinte minden szakértő egyetért: ez a fajta csúcstechnológia a legjobb esetben is évtizedekre van attól, hogy akár az Ön közeli orvosánál elérhető legyen.
Elon Musk is azt sugallta, hogy a végső cél nem az, hogy felgyorsítsuk az elviteles rendelésünket, hanem az, hogy jobban megvédjük az emberiséget a mesterséges intelligencia (AI) veszélyeitől, amit a múltban „egzisztenciális fenyegetésként” jellemzett.
Érvelése szerint az emberi és a számítógépes agyak jobb kombinálásával kisebb a valószínűsége annak, hogy fajként „lemaradunk”: „Egy nagy sávszélességű, agy-gép interfésszel tulajdonképpen végigkísérhetjük az utat” – vélekedett a milliárdos üzletember.