Orbán Viktor a budapesti, Robert Fico-val tartott sajtótájékoztatóján nem zárt ki egy újabb vétót sem az EU-csúcson Ukrajna 50 milliárdos támogatása ügyében. A miniszterelnök bő egy hete azt mondta: “Ha Brüsszel elfogadja a magyar javaslatot, Ukrajnának lesz segítség az Uniós költségvetésen kívül. Ha nem fogadja el, akkor sajnálatos módon kénytelen vagyok ezt a folyamatot megállítani”.
Most a Spiegel azt írta: egy héttel az uniós állam- és kormányfők február 1-jei brüsszeli csúcstalálkozója előtt vannak arra utaló jelek, hogy megállapodás születhet az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi támogatásról.
A Spiegel szerint Magyarország múlt szerdán, a vezető diplomaták zártkörű találkozóján bejelentette, hogy nem ellenzi egy újabb öt milliárd eurós forrás létrehozását 2024-re.
A lap cikke szerint a magyar küldött kijelentette, hogy a kormány nem fizetne be az Ukrajna Segélyezési Alapba, de Orbán Viktor kormánya nem akarja aktívan blokkolni a szervezetet.
A miniszterelnök és Robert Fico is beszélt a legutóbbi uniós csúcs óta Ukrajna 50 milliárd támogatásának a kérdéséről, a szlovák miniszterelnök akkor azt nyilatkozta: a magyar kormány kész a tudomása szerint bilaterális alapon 350 milliós részt vállalni egy 17 milliárdos uniós keret részeként.
“Éjszakai műszakban” Orbán Viktor a legutóbbi, decemberi csúcstalálkozón megvétózta az Ukrajnának 2027-ig nyújtandó 50 milliárd eurós támogatásról szóló megállapodást. A lap azonban most arról is ír, hogy nem Orbán Viktor álláspontja az egyetlen probléma. Vita van arról is, hogy az alapból hogyan kellene finanszírozni a további katonai segélyeket.
A német kormány például azt követeli, hogy az Ukrajnának nyújtott kétoldalú támogatást számolják el az uniós hozzájárulás részeként, ellenkező esetben Berlin nem járulna hozzá az új alap létrehozásához – írja az Index.
A múlt szerdai találkozón részt vevő diplomaták szerint az uniós tagállamok egyike sem ellenezte az ötletet. Felmerült azonban a kérdés, hogy honnan lenne elég pénz az alaphoz. Franciaország állítólag egyedüli tagállamként azt követelte, hogy az új alapot elsősorban védelmi eszközök közös beszerzésére használják fel.
A legtöbb ország viszont a korábbi modellt favorizálta, amely szerint az államok kompenzációt kaphatnak az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekért. A franciák ellenben azzal érvelnek, hogy a közös beszerzés erősítené az európai védelmi ipart.
A külügyi szóvivő cáfolja
A Spiegel-cikkre reagált a külügyi szóvivő, Paczolay Máté cáfolta a lap értesülét.
“Értjük a nyomásgyakorlást, értjük az álhírek terjesztését. Minden hiába, az álláspontunk világos – ahogy Szijjártó Péter hétfőn elmondta – Magyarország nem járul hozzá újabb uniós pénzek fegyverszállításokra való költéséhez és nem is vagyunk hajlandóak pénzügyi terheket viselni azért, mert mások fegyvereket akarnak küldeni Ukrajnába” – közölte a külügyi szóvivő.