A CNN azt írja, a globális melegrekordok még így is meghaladják a hidegrekordokat. Mint azt az atv.hu is megírta, 2023 volt a valaha mért legforróbb év. És ha még most az extrém hidegekkel és heves hóesésekkel küzd is a világ több országa, hosszú távon a klímaválság az északi féltekén a hó eltűnésének riasztó tendenciájához vezetett.
Egyes tudósok szerint az éghajlatváltozás is szerepet játszhat ezekben a „jeges robbanásokban”, mivel az Északi-sarkvidék felmelegedése növeli annak valószínűségét, hogy a sarkvidéki hideg levegő dél felé áramlik.
Mi a magyarázat a mostani, extrém hidegre?
Időjárásunkat nagymértékben befolyásolja a jet stream, a légkörben magasan elhelyezkedő, gyorsan mozgó levegő hullámzó folyama. Amikor a sugáráramlat dél felé fordul, hideg sarkvidéki levegőt nyomhat Észak-Amerikába, Európába és Ázsiába. Amikor északra húzódik vissza, a meleg levegő is északabbra tolódik. A tavaly januárban Európa fölött kialakult nagy magasnyomású légáramlat rekordmeleg téli hőmérsékletet eredményezett.
Egy másik tényezőt is figyelembe kell venni: a sarki örvényt, az erős szelek övét, amely rendkívül magasan a sztratoszférában – a sugáráramlat szintje felett – helyezkedik el az Északi-sark körül. A sarki örvény normál állapotban nagyon gyorsan forog és a hideg levegőt az Északi-sarkvidéken tartja. De ha ez megszakad és letérül a pályájáról, akkor hideg levegőt ont magából és megváltozik a sugáráramlat útja.
Így befolyásolja a sarki örvény az időjárást
A sarki örvény egy nagyon hideg levegőből és erős szelekből álló öv, amely magasan a sztratoszférában, az Északi-sark felett helyezkedik el. A sarki örvény általában stabil, és a hideg levegőt visszatartja. Ha azonban megzavarják, akkor kevésbé stabil, és kitágul, dél felé tolva a hideg levegőt. Ez befolyásolja a légkörben lejjebb elhelyezkedő, az időjárásunkért felelős jet stream útját.
2021-ben is ez történt, amikor kegyetlen hideg tört be Texasba, ami közel 250 halálos áldozatot követelt és az állam nagy részén megszűnt az áramszolgáltatás.
És itt jön képbe az éghajlatváltozás. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a sarki örvények megszakadását és a sugáráramlat változását az Északi-sarkvidék felmelegedése okozza, amely mintegy négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része.
Jennifer Francis, a massachusettsi Woodwell Klímakutató Központ vezető kutatója 2021-ben egy tanulmány megállapította, hogy az Északi-sarkvidék felmelegedésével az északi hideg és a déli meleg hőmérséklet közötti különbség gyengébb, lazább sugáráramlatot eredményez, amely a nagyon hideg levegőt dél felé tolja. A sokat vitatott tanulmány további kutatásokat indított el ezen a területen.
2021-ben Judah Cohen, a Massachusetts Institute of Technology klimatológusa publikált egy kutatást, amely szerint az Északi-sarkvidék egyes részeinek gyors felmelegedése, a szibériai nagy mennyiségű havazással együtt, hullámosabbá teszi a sugáráramlatot, és eltéríti a sarki örvényt a pályájáról. A tudós tavaly azt mondta a CNN-nek, hogy a telek összességében hidegebbek lesznek, és szerinte az az elképzelés, miszerint az éghajlatváltozás kevesebb ingadozást jelent majd a szélsőséges hőmérsékletek között, „túlzottan leegyszerűsített.”
Ez a tudományterület azonban továbbra is nagyon bizonytalan, és mások szerint az Északi-sarkvidék felmelegedése és a hideghullámok közötti összefüggések korántsem egyértelműek.
Bár számos nagyon hideg északi féltekei tél esett egybe a meleg sarkvidéki telekkel, a nehézséget az ok és a hatás szétválasztása jelenti – mondta James Screen, az Exeteri Egyetem éghajlatkutató professzora, akinek saját kutatásai arra a következtetésre jutottak, hogy az északi-sarkvidéki felmelegedés nem váltja ki a hidegebb teleket. A szélsőséges hideghullámok a szokásos éghajlati változékonysággal magyarázhatók – mondta Screen. Más szóval, még ha a telek melegebbek is lesznek, a szélsőséges hidegek akkor is előfordulnak.
Az éghajlatváltozás pedig a téli viharok súlyosságát is befolyásolhatja, mivel a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb esőt vagy havat eredményezhet.
Miközben a tudósok az éghajlatváltozás és az intenzív hideg időszakok közötti összetett összefüggések feltárásán dolgoznak, egy dologban mindannyian egyetértenek: a tendencia a melegebb telek felé mutat. „Ha megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy hosszú távon a globális felmelegedés kevesebb és kevésbé súlyos szélsőséges hideghez vezet” – tette hozzá Screen.