Brutál gyorsan terjed a mesterséges intelligencia, és ezzel reflektorfénybe került annak minden előnye és hátránya, kockázata is. Az IMF szerint a mesterséges intelligencia a fejlett gazdaságokban valószínűleg a munkahelyek nagy részét – mintegy 60%-át – fogja érinteni. Ezeknek az eseteknek a felében a munkavállalók várhatóan profitálhatnak a mesterséges intelligencia integrációjából, ami növelheti a termelékenységet. Más esetekben viszont a mesterséges intelligencia képes lesz olyan kulcsfontosságú feladatok elvégzésére, amelyeket jelenleg emberek végeznek, ez pedig csökkenteni fogja a munkaerő iránti keresletet, ami kihatással lehet a bérekre. A legrosszabb esetekben pedig akár meg is szűnhetnek munkahelyek. Az IMF előrejelzése szerint az alacsony jövedelmű országokban a munkahelyek mindössze 26%-a lesz érintett.
A Goldman Sachs amerikai multinacionális vállalat, befektetési bank és pénzügyi szolgáltató 2023-as jelentése szerint a mesterséges intelligencia 300 millió teljes munkaidős állást válthat majd ki, de a termelékenység növekedése mellett új munkahelyek is létrejöhetnek. Az IMF igazgatója szerint sok ország nem rendelkezik még a mesterséges intelligencia előnyeinek kihasználásához szükséges infrastruktúrával vagy képzett munkaerővel, ez azonban növeli annak a kockázatát, hogy a technológiai idővel súlyosbítja majd a nemzetek közötti egyenlőtlenségeket.
Általánosságban elmondható, hogy a magasabb jövedelmű és fiatalabb munkavállalók bére aránytalanul nagy mértékben emelkedhet a mesterséges intelligencia bevezetése után.
Az IMF szerint az alacsonyabb jövedelmű és idősebb munkavállalók pedig lemaradhatnak.
„Az országok számára létfontosságú, hogy átfogó szociális védőhálót hozzanak létre, és átképzési programokat kínáljanak a kiszolgáltatott munkavállalóknak” – mondta Georgieva, aki szerint ezáltal „inkluzívabbá tehetjük a mesterséges intelligenciára való átállást, megvédve a megélhetést és visszaszorítva az egyenlőtlenségeket.”
Durva szabályozásokkal néz szembe a technológia
A BBC azt írja, a mesterséges intelligenciát világszerte egyre szigorúbban szabályozzák. A múlt hónapban az Európai Unió tisztviselői ideiglenes megállapodást kötöttek a világ első átfogó törvényeiről, amelyek szabályozzák a mesterséges intelligencia használatát.
Kína például bevezette a világ első nemzeti szabályozását a mesterséges intelligenciára vonatkozóan, amely az algoritmusok fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó szabályokat is tartalmaz. Októberben pedig Joe Biden is aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely arra kötelezi a fejlesztőket, hogy osszák meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági eredményeket az amerikai kormánnyal. Novemberben pedig megrendezték az AI biztonsági csúcstalálkozóját, amelyen több ország is aláírta a technológiai biztonságos fejlesztéséről szóló nyilatkozatot.