Seymour Hersh veterán, Pulitzer-díjas újságíró egy éve tette közzé tényfeltáró cikkét, amiben anonim titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államok hajtotta végre norvég speciális búvárok segítségével a Balti-tengeri orosz gázvezetékek elleni szabotázst.
Mint arról beszámoltunk, az Északi Áramlat felrobbantását senki nem vállalta magára, a német hatóságok szerint ukrán titkosszolgálati akció lehetett a merénylet hátterében, amelyet Lengyelországból indítottak.
Hersh azonban most a Substack oldalán megjelent új cikkében megismételte nagy vihart kavart állítását, arra hivatkozva, hogy Amerikának állt érdekében a német gazdaság megroppantása azáltal, hogy elvágta az olcsó orosz földgázforrástól Németországot.
A héten zajló gazdatüntetések csupán az egyik látványos jele annak, hogy a német gazdaság második éve, az ukrajnai háború kitörése óta lejtmenetben van. 2023-ban Németország GDP-je 0,5%-kal csökkent.
A Euronews novemberben Németországot „a világ legrosszabbul teljesítő nagy fejlett országának nevezte”, különösen az olyan ikonikus iparágat teljesítenek rosszul, mint az autó- és vegyipar. A folyamatról Seymour Hersh azt írja, hogy az ipar leépülése egyenes következménye annak, hogy Németországot megfosztották az olcsó energiaforrásaitól.
Az Északi Áramlat (Nord Stream, NS) 1 tenger alatti gázvezeték 2011-ben lépett működésbe, és az ezen keresztül érkező orosz földgáz nagy szerepet játszott Angel Merkel kormányzása idején a német gazdaság szárnyalásában. Ezt követően épült meg a Nord Stream 2 vezeték, amelynek a megnyitását azonban a Scholz-kormány közvetlenül az ukrajnai orosz invázió elutasította.
A neves publicista szerint Washington 2022-ben attól tartott, hogy a közelgő tél miatt a német kormány mégis kompromisszumot köthet az orosz földgázszállítások terén, ezért ennek megelőzésére elrendelték az Északi Áramlat vezetékeinek a likvidálását.
Hersh idéz egy amerikai energiaipari szakembert, Sarah Millert, aki szerint Németországot az a veszély fenyegeti, hogy „elveszíti az ipari bázisa nagy részét, amely az elmúlt évtizedekben kulcsfontosságú volt az Európai Unión belüli gazdasági erejének és politikai befolyásának fenntartásához. Ez az ipari bázis érzelmileg is fontos a németek számára – ez különösen igaz az autó- és vegyiparra -, ami hozzájárul kérdés politikai jelentőségéhez”.
A gazdasági válság és az országos tüntetéshullám a választási ciklus félidejében azzal fenyeget, hogy a hárompárti német koalíciós kormány megbukik. Az elemzők szerint egy új választás a radikális jobboldal megerősödését hozhatja, miután az egy évtizede megalakult Alternatíva Németországért (AfD) párt a keleti tartományokban már a legerősebb politikai erő és országosan is a választók 22 százaléka támogatja.