Egy új ukrán törvényjavaslat mégis megőrizné a kárpátaljai magyarok – és az ország más, az EU-ban hivatalos nyelveket beszélő kisebbségeinek – anyanyelvi iskolai oktatását – írta péntek este a Telex.
A cikk szerint az ukrajnai kisebbségek képviselőinek pénteken mutatta be Denisz Smihal ukrán kormányfő a javaslatot, amely hamarosan az ukrán parlament elé kerül, és még a decemberi 13–15-e közötti EU–Ukrajna csúcs előtt elfogadhatják.
Így nem lép életbe 2024-től a főként a magyar kormány által kifogásolt törvény,
ami szerint a nemzetiségi iskolákban ukrán nyelven lett volna kötelező az oktatás az 5–9. osztályokban a tanórák 20-40 százalékában, a 9–12. osztályokban pedig már 60 százalékban. Mindez a most bemutatott ukrán törvénymódosító javaslatok alapján érvényét veszti és teljes egészében maradhat magyar nyelven az oktatás az érettségiig Kárpátalja mind a 71 magyar iskolájában.
Az új ukrán javaslat azokra az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekre vonatkozik, akik az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik – azaz, az oroszra nem.
Szijjártó ezt mondta szeptemberben…
„Az nem megy, hogy egy olyan országgal az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez hozzájáruljunk, amely az egyik legalapvetőbb közös európai értéket sérti meg” – erősítette meg szeptember elején az álláspontját az ATV kérdésére Szijjártó Péter Ukrajna EU-tagsága kapcsán, ezúttal azért, mert Munkácson egy tanévnyitón betiltották a magyar himnuszt és a magyar zászlót.
A külgazdasági és külügyminiszter szeptemberben is újra egyértelművé tette:
“Mi nem kérünk extrát, azt szeretnénk, hogy azokat a jogokat a magyarok Kárpátalján visszakapják, amelyekkel a 2015-ben már rendelkeztek”.
Ezeket az azóta hivatalban lévő ukrán kormányok folyamatosan csökkentették. Majd ha visszaadják, “akkor mi szíves-örömest tárgyalunk arról, hogy a csatlakozási tárgyalások kapcsán milyen álláspontot foglalunk el.
Semjénnel összhangban…
“Szívesen segítek, tíz perc alatt megírom azt a törvénymódosítást, ami teljesen összhangban van az Európai Unióval, a Velencei Bizottsággal, a józan ésszel, az ukrán – magyar alapszerződéssel, az ukrán alkotmánnyal, és abban a pillanatban minden problémánk megoldódik” – nyilatkozta Semjén Zsolt a Hír TV-ben még szeptemberben.
Az Európai Néppárt egyik máltai rendezvényén Orbán Viktor miniszterelnök azt a megoldást javasolta az akkori ukrán elnöknek, hogy az EU-tagországok nyelve legyen hivatalosan elfogadott Ukrajnában. “Ugyanígy az oktatásban is. Az állampolgárság tekintetében pedig szintén az EU- és a NATO-tagországok állampolgárait ismerje el – Semjén Zsolt szerint ez lehet a megoldás.
Mi megértjük az ukránokat, ha ők félnek az oroszoktól, de mi közünk nekünk ehhez? – vetette fel akkor a miniszterelnök-helyettes.
Félfordulat az Orbán-Michel találkozó előtt?
A kijevi fordulat nyilván napirenden lesz a hétfőn Budapestre érkező Charles Michel ET-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalásán, hiszen Brüsszelben már készülnek arra, hogy az ukrán parlament még a decemberi 13–15-e közötti EU–Ukrajna csúcs előtt elfogadhatja a Magyarország és Románia számára is fontos törvénymódosítást.
Akkor pedig a soron következő, december 14-15-ei EU-csúcson már Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését célzó Európai Bizottsági javaslatról tárgyalhatnak.
Orbán sikere?
Orbán Viktor ugyanakkor néhány hete kijelentette:
“Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől”, ezért az a világos magyar álláspont, hogy nem szabad megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai uniós tagságának, a tárgyalások megkezdésének elutasítása magyar részről nem üzlet tárgya, nem lehet összekötni semmilyen pénzügyi kérdéssel. “Amivel tartoznak, azt ide kell adni” – jelentette ki Orbán Viktor, aki a MÁÉRT tanácskozásán egy hete azt a nagyon súlyos állítást tette: Ukrajna folyamatosan vegzálja a kárpátaljaiakat. Nem túlzó, ha azt mondom, hogy a Szovjetunióban a magyar oktatás helyzete jobb volt, mint Ukrajna államisága idején.
Eloszlik-e a magyar aggály?
A kormány szolidáris Ukrajnával és többször is elítélte az orosz agressziót, nagyon komoly támogatást nyújtottunk Ukrajnának anyagiakban és humanitárius támogatást is adtunk, de ez nem változtatott azon, hogy Ukrajna ma nem teljesíti az EU-tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Nem teljesítette a háború előtt sem és nem is közeledett hozzá az utóbbi időben sem – jelentette ki Gulyás Gergely november 9-én a Kormányinfón a koppenhágai kritériumokat, és a kisebbségi jogokat hangsúlyozva, de a korrupciót is felhozta.
Ami a korrupciót illeti, a magyar kormány “egészen biztosan” egyetért Juncker korábbi biztossal, aki szerint Ukrajna felvétele az EU-ba óriási hiba és tévedés lenne. “Ukrajna totálisan korrupt, nem érett az EU-tagságra” – mondta Juncker a közelmúltban.
A miniszter egyértelművé tette: a magyar kormány Ukrajna esetében azt a világos álláspontot fogja képviselni, hogy
“valamilyen privilegizált, megkülönböztetett” partnerséget érdemes felajánlani Ukrajnának, “de a tárgyalások megkezdésére egyelőre mód és lehetőség nincs”.