Nagyvilág

Titkos akták: 60 éve titkolják, ki lőtte le Kennedyt?

Morvay Péter
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek
Tel-AvivsíhamaszTrump
Hirdetés
Hirdetés

Hatvan éve, 1963. november 22-én lőtték le Dallasban John F. Kennedy elnököt. Bár tavaly elnöki rendelettel közel 13 ezer dokumentum titkosságát feloldották, a gyilkossággal kapcsolatban ma is vannak tisztázatlan kérdések. Például miként engedhette a CIA, amely megfigyelte Oswaldot és aktát is vezetett róla, hogy a leendő merénylő Dallasba utazhasson Kennedy elnökkel egyidőben. 

Hirdetés

A merénylet egy nemzedék számára vált olyan meghatározó emlékké, mint évtizedekkel később a szeptember 11-ei terrortámadás. Egy felmérés szerint az akkor élt 18 évnél idősebb amerikaiak nagy többsége fel tudta idézni, hol volt, amikor értesült Kennedy elnök haláláról.

A JFK gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság 1964-ben hivatalosan arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald egyedül követte el a merényletet. 

A jelentés azonban számos alapvető kérdésre nem adott választ, többek között arra, hogy miként engedhette a CIA, amely megfigyelte Oswaldot és aktát is vezetett róla, hogy a leendő merénylő Dallasba utazhasson Kennedy elnökkel egyidőben. 

Azokra a tanúvallomásokra sem tértek ki, amelyek szerint több irányból is érkeztek lövések az elnöki konvojra. Természetesen azt is sokan gyanúsnak tartották, hogy a magányos merénylőnek minősített Oswaldot két nappal később lelőtte egy szintén a CIA-val kapcsolatban álló alvilági személy, Jack Ruby, akit később beszámíthatatlannak nyilvánítottak.

A Warren-jelentést olyan sokan kérdőjelezték meg rövid időn belül, hogy a főáramú médiában erre válaszul már 1964-ben megjelent az „összeesküvés-elmélet” kifejezés, amellyel azokat a másként gondolkodó állampolgárokat kezdték megbélyegezni, akik nem fogadták el a Kennedy-gyilkosság Warren-bizottság magyarázatát. 

Később ezt az elnevezést kiterjesztették minden más, a hivatalostól eltérő narratívára is.

Mint arról nemrég a naphire.hu beszámolt, a kételkedők között van az elnök unokaöccse, ifjabb Robert Kennedy, aki ősszel jelentette be az indulását független jelöltként az elnökválasztáson, és egy kampánybeszédében 

a CIA-t okolta John F. Kennedy meggyilkolásáért.

A gyilkossággal kapcsolatos dokumentumok nagy részét Johnson elnök titkosította. Egy 1992-ben elfogadott törvény szerint 

2017-ig nyilvánosságra kellett volna hozni a merénylettel kapcsolatos összes iratot, Donald Trump azonban ezt elhalasztotta. 

Végül 2022-ben, a dallasi merénylet után 59 évvel a Biden-kormány elrendelte 12 879 dokumentum nyilvánosságra hozatalát, de továbbra is maradtak elzárt akták, amelyek még rejthetnek meglepetéseket.

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek