„Izrael polgárai! Háborúban állunk. Ez nem hadművelet, nem hadjárat, hanem háború. Ma reggel a Hamász gyilkos meglepetésszerű támadást indított Izrael Állam és polgárai ellen”.
Október 7-én, reggel mondta ezt Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke. Azon a reggelen, amikor a Hamász terroristái több mint 7 ezer rakétát lőttek ki Izraelre.
Kik azok a palesztinok?
„A török birodalom felbomlását követően a brit-palesztin mandátum területén élő arabokat nevezzük palesztinoknak, illetve az ő leszármazottaikat. Jelenleg Izraelben, Ciszjordániában, a Gázai-övezetben, illetve az Izrael és Palesztin területek határain kívül a szomszédos országokban élő embereket nevezhetjük palesztin népnek”, mondta az ATV Heti napló című műsorában Csepregi Zsolt, Izrael szakértő.
A konfliktus a 19. században kezdődik, az Oszmán Birodalom idejében. Van egy terület, amit akkoriban Palesztinának hívnak. A Közel-Keleten helyezkedik el; Libanonnal, Szíriával, Jordániával, Egyiptommal és a Földközi-tengerrel határos. A térségben korábban békesség volt.
„Azt lehet mondani, hogy a török birodalmon belül harmonikus kapcsolat alakult ki évszázadokon keresztül a muszlim, a zsidó és a keresztény közösségek között, Palesztina területén is”, folytatja Csepregi.
A területet más néven történelmi Izraelnek is nevezzük. A Biblia szerint ugyanis időszámításunk előtt Ábrahám, Izsák és Jákob, vagyis a zsidó nép pátriárkái ide telepedtek le. Innentől számítjuk a zsidóságot, akiket később száműztek a térségből. Ennek hatására a zsidók a világ számos részére szétszóródtak. Mai napig diaszpórákban élnek. A zsidóság ugyanakkor soha nem szakította meg kapcsolatát Izraellel, mert minden erről a területről ered: a vallásuk és a kultúrájuk is.
Herzl és a cionizmus
Aztán jött Herzl Tivadar és a cionizmus. A 19. század végére felerősödött az antiszemitizmus Európában. A magyar-osztrák író ezért azt javasolta, hogy a világon szétszóródva élő zsidók térjenek vissza a történelmi Izrael területére államalapítás céljából. A cionizmus egy válasz volt a növekvő antiszemitizmusra.
A zsidók nagy része útnak indult Palesztinába, ami az I. világháború végéig az Oszmán Birodalom része volt. A háborús vereség után viszont Palesztina brit fennhatóság alá került. A britek támogatták, hogy létrejöjjön itt egy zsidó állam. A jelentős zsidó bevándorlók hatására viszont egyre nagyobb lett a konfliktus a helyi arabok és a zsidók között. A kérdés rendezésére várni kellett, mert kitört a második világháború.
Jött Hitler
A náci Németország vezetésével 6 millió európai zsidót öltek meg koncentrációs táborokban. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan Palesztinába, a történelmi Izrael területére vándoroltak.
Palesztinára ugyanakkor az arabok is igényt tartottak. A britek a II. világháború után viszont képtelenek voltak dönteni a terület sorsáról, ezért az ENSZ elé vitték a kérdést.
Az ENSZ megszavazta
Az ENSZ hosszas helyszíni vizsgálat után javaslattal állt elő: Létre akartak hozni Palesztina területén egy zsidó és egy arab államot. Jeruzsálemet, a három világvallás központját pedig az ENSZ igazgatta volna.
Az ENSZ közgyűlésben ülő országok egyfajta bűntudatot éreztek, hogy a holokauszt megtörténhetett. Ráadásul Izrael állam létrehozása a hidegháború alatt mindkét szuperhatalomnak az érdekében állt, az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak egyaránt szüksége volt egy közel-keleti szövetségesre, hiszen az már akkoriban is egy nehéz térség volt.
33 ország igennel szavazott, 13 nemmel 10 pedig tartózkodott. A döntést érvényesnek nyilvánították. A zsidók üdvözölték az ENSZ döntésnek, annak ellenére, hogy tudták: kisebb területet kaptak, mint amire vágytak. Az arabok viszont nem akarták elfogadni a határozatot.
A független Izrael
1948. május 14-én Izrael kikiáltotta függetlenségét, de alig telt el 24 óra, Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon és Irak egyszerre megtámadták az újszülött államot.
Izrael visszaverte a betolakodókat, és sokkal több területet foglaltak el, mint amekkora a korábbi ENSZ egyezményben szerepelt. A történtek hatására 750 ezer palesztin menekültté vált.
A függetlenségi háború után a térséget túlnyomó többségben Izrael uralta. Pár kivételt eltekintve: Jordánia elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet és a nyugati-partot, vagyis azt, amit Ciszjordániának nevezünk. A Gázai-övezet Egyiptomi ellenőrzés alá került, a Golán-fennsíkot pedig Szíria szerezte meg.
A hatnapos háború
A mostani konfliktus következő állomása az 1967-es hatnapos háború. A környező arab országok lezárták az izraeli határt és kiutasították az ENSZ békefenntartóit. Izrael önvédelemből háborút indított, aminek során újabb palesztinok lakta területeket szerezett meg.
Az 1960-as évek végére létrejött a Palesztin Felszabadítási Front. Ez a szervezet úgy vélte, hogy csakis fegyveres úton lehet felszabadítani a palesztin területeket. Terrorszervezetek alakultak, amelyek gyakran támadták meg Izraelt és a világ más részein is elkezdődtek a terrortámadások.
Színre lép a Hamász
Ciszjordániában ma a Fatah névre hallgató palesztin szervezet van hatalmon, akik lemondtak Izrael fegyveres megtámadásáról.
Egyiptom békét kötött Izraellel, a zsidó állam azonban nem dőlhetett hátra. Több terrorszervezet jött létre, közülük a Hamász vált a legismertebbé. Már jó ideje uralják a Gázai-övezetet, céljuk Izrael elpusztítása.
A Gázai övezet
Az Izraeli Hadsereg 2005-ben kivonult Gázából. Ciszjordánián túl a Gázai-övezetben él napjainkban a legtöbb palesztin. Két harmad Budapest méretű területről beszélünk, ami a világ egyik legsűrűbben lakott térsége.
Ezen a területen hatalmas a munkanélküliség, gyakoriak az áramkimaradások, az emberek a létminimum alatt élnek bezártságban. A környező arab országok nem akarják megnyitni Gáza felé a határt, mert félnek a menekülthullámtól. Másrészről azt sem akarják, hogy a palesztinok elvándorlásával Izrael tovább terjeszkedjen.
Izrael viszont el akarja pusztítani a Hamászt, amihez szerintük be kellett vonulniuk a Gázai-övezetbe. A harcokban ugyanakkor nem csak terroristák halnak meg, hanem rengeteg ártatlan ember is.