Teljes mértékben támogatja Novák Katalin Svédország teljes jogú NATO-tagságát:
„Sokkal több ok szól a svéd NATO-csatlakozás mellett, mint ellene” – jelentette ki a köztársasági elnök az ATV kérdésére a NATO brüsszeli székházában Jens Stoltenberggel tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, miután találkozott a főtitkárral.
Svédország erősebbé és hatékonyabbá tenné a NATO-t – derült ki a szavaiból. Szerinte Svédország csatlakozása hozzárul a NATO megerősítéséhez, az egységéhez.
„Támogatom, hogy Svédország mielőbb a NATO tagja legyen” – jelentette ki a köztársasági elnök.
Novák Katalin köztársasági elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart tárgyalásukat követően a védelmi szövetség brüsszeli székházában 2023. november 8-án. MTI/Bruzák Noémi
Novák Katalin munkatársunk kérdésére megerősítette, hogy Svédország NATO-csatlakozásáról természetesen beszéltek hétfőn Orbán Viktor miniszterelökkel, aki biztosította arról: nem mi leszünk az utolsók, aki ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását.
“Tudniuk kell, hogy nem én és nem a miniszterelnök döntünk erről, hanem a parlament” – mondta a kérdésünkre Novák Katalin, hogy novemberben, illetve decemberben megszavazzák-e a ratifikációt a parlamentben.
Az államfő szavaiból az derült ki, ő arra biztatja a parlament tagjait, hogy mielőbb ratifikálják a svéd csatlakozási egyezményt.
Jens Stoltenberget arról kérdeztük, hogy lát-e olyan határidőt, amikorra ratifikálnia kellene a magyar és a török parlamentnek a svéd NATO-csatlakozást, és hogy ez a határidő lehet-e a NATO külügyminiszterek novemberek végi találkozója. (Olyan hírek szivárogtak ki korábban, hogy a NATO-főtitkár levelet is írt az ügyben.)
Most a sajtótájékoztatón az ATV kérdésére Stoltenberg annyit mondott: minél előbb sort kell keríteni a ratifikációra. Svédországnak minél előbb a NATO teljes jogu tagjává kell válnia. Svédország teljesítette a közelezettségeit, és a NATO-t erősebbé, egységesebbé teszi.
A NATO főtitkár örömmel fogadta, hogy Novák Katalin is azt mondta: teljes mértékben támogatja a teljes jogú svéd NATO-tagságot.
Stoltenberg a kérdésünkre válaszolva arról is beszélt, hogy a ratifikációs folyamatok különbözőképpen zajlanak a tagországokban, a NATO kibővítése a hidegháború után a szabadságot és a demokráciát jelentette.
Azért arra felhívta a figyelmet, hogy az volt a helyzet akkor is, amikor Magyarország jelentkezett a NATO-ba, és a szövetség kitárta a kapuját. Svédországot nem szabad ebből a folyamatból kizárni, ahogyan nem zárták ki Magyarországot sem – jelentette ki a NATO-főtitkár. Arra is emlékeztetett, hogy amikor Finnország és Svédország jelentkeztek a NATO-ba, minden tagország egyetértett azzal, hogy helyük van a szövetségben, Magyarország is.
Novák Katalin egy másik újságírói kérdésre azt mondta: a magyar parlament tagjai között vannak, akik állítják, hogy Svédország elég erősen elítélte a magyar demokrácia működését.
Az államfő szavaiból az derült ki: talán segítene, ha a svéd kormány, illetve a svéd politikusok megkeresnék a magyar kormányt vagy politikusokat, hogy meggyőzzék őket a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásának a fontosságáról.