Gustavo Petro kolumbiai elnök megígérte, hogy 2026-ban lejáró hivatali ideje előtt kiemelik a roncsot, értesült a Daily Mail.
A feltételezések szerint mintegy 200 tonna arany, ezüst és smaragd van a legendás spanyol zászlóshajó fedélzetén, amely 1708-ban süllyedt el a britekkel folytatott tengeri csata során.
Kolumbia jogigényét azonban többen vitatják, köztük Spanyolország, Bolívia és egy amerikai vállalat is, amely azt állítja, hogy elsőként talált rá a kincseshajóra.
A San Jose közel 1000 méter mélyen fekszik a tenger fenekén. Először a kolumbiai kormány jelentette be, hogy a haditengerészet búvárai rátaláltak a roncsokra, és fényképekkel is dokumentálták a felfedezést, amelyeken látszik, hogy
a rakomány szinte tökéletesen állapotban maradt meg.
Ugyanakkor a Glocca Morra nevű amerikai kutatócég azt állítja, hogy 1981-ben ők találták meg a San Josét, és azzal a feltétellel adta át a koordinátákat a kolumbiaiaknak, hogy a hajó visszaszerzése után megkapja a vagyon felét.
A 10 milliárd dolláros részesedését a cég pert is indított.
Ezt azonban 2015-ben Juan Manuel Santos akkori kolumbiai elnök cáfolta, aki szerint a haditengerészet a hajóra egy másik helyen talált rá a tengerfenéken.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hajó eredeti tulajdonosának számító spanyolok, valamint a bolíviai őslakos Qhara Qhara népcsoport is igényt tart a kincsre, utóbbiak arra hivatkozva, hogy elődeik rabszolgaként bányászták ki az aranyat.
A 62 ágyús gálya a panamai Portobelóból hajózott egy 14 kereskedelmi hajóból és három spanyol hadihajóból álló kincskereső flotta élén, amikor Barú közelében találkozott a brit hajórajjal.
A csata során a spanyol hajón lévő lőpor felrobbant, ami miatt a San José percek alatt elsüllyedt, 600 emberrel a fedélzetén.
A rakományban az arannyal és ezüsttel teli ládák mellett például különleges kínai étkészlet is volt, amely a felvételek szerint szintén sértetlenül megmaradt.
A kincseshajó kiemelésést a kolumbiai belpolitikai válság is befolyásolja. Mint arról beszámoltunk, az országban a drogkereskedelemmel összefonódott terrorcsoportok jelentő befolyásra tettek szert, köztük a liverpooli futabllista, Luis Díaz édesapját több mint egy hete fogságban tartó ELN gerillaszervezet.