Nikol Pasinján mindazonáltal etnikai tisztogatással vádolta Azerbajdzsánt, hozzátéve, hogy ,,a nemzetközi közösség alkalmatlannak bizonyult a karabahi örmények megvédésére, így az etnikai tisztogatás egy hét alatt megtörtént". Véleménye szerint "Azerbajdzsán világosan és egyértelműen szemléltette azt a döntését, hogy ellehetetleníti a Karabahban élő örmények életét".

Pasinján elmondta: az év végéig elérhetőnek látja a békemegállapodás megkötését, mert már a két héttel ezelőtt Spanyolországban megtartott európai uniós csúcstalálkozón lefektették a két ország közötti megállapodás alapjait.

Erről Brüsszelben, a tervek szerint még októberben tárgyalnak legközelebb. Hozzátette, ha sikerül hivatalos formában is megerősíteni az elvi megállapodás részleteit, akkor még idén jó esély nyílhat a két ország viszonyának rendezéséről szóló béke- és együttműködési szerződés aláírására.

A körvonalazódó megállapodás szerint Örményország és Azerbajdzsán kölcsönösen elismernék egymás határát a Szovjetunió felbomlásakor fennálló állapot szerint; továbbá hadifogolycserét hajtanának végre, és kölcsönösen garantálnák a két ország területén áthaladó útvonalak nyitottságát. A miniszterelnök szerint az örmény fél készen áll megnyitni a területén lévő mehri vasútvonalat, de nem "területen kívüli folyosóként".

A vasút örmény területen át vezet az Azerbajdzsánhoz tartozó, de tőle területileg elkülönült - Örményország, Irán és Törökország közt fekvő - nahicseváni enklávéhoz. Pasinján aggodalmának is hangot adott azzal kapcsolatban, hogy Ilham Aliyev azeri elnök a területen kívüli folyosót ürügyként használhatná egy újabb támadáshoz Örményország ellen, és örmény területek elfoglalásához.

Nagyvilág

Örményország kész békemegállapodást kötni Azerbajdzsánnal

kapcsolódó cikkeink