Nagyvilág

„A gázaiak utolsó reménye” – miért fontos a rafahi átkelő?

ATV.hu
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek
síhamaszTrumpStrabag
Hirdetés
Hirdetés

A Hamász támadása nyomán kialakult háború kulcskérdései közé tartozik a Gázát Egyiptommal összekötő rafahi határátkelő ügye. Egyelőre a humanitárius segélyek nem jutnak be a Gázai övezetbe, közben az Egyesült Államok nyomást gyakorol Egyiptomra, hogy hozzon létre humanitárius folyosót a gázai civilek és a külföldiek számára.

Hirdetés

Több mint egy hete tart a háború, miután a Hamász terrorszervezet megtámadta Izraelt, az ország pedig válaszul bombázni kezdte a terroristák irányítása alatt álló Gázai övezetet. Izrael azt tervezi, hogy offenzívát indít a Gázai övezetben, napokkal ezelőtt már felszólították az északi részen élőket, hogy hagyják el otthonaikat, de egyelőre nem tudni, a támadás mikor kezdődik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még szombaton közölte, hogy a Gázai övezetben élő 300 ezer ember ellátásához elegendő egészségügyi készletet szállítottak a palesztin enklávé közelében lévő egyiptomi repülőtérre. Az ellátmányok készen álltak arra, hogy bejussanak, amint a humanitárius hozzáférést sikerült biztosítani az Egyiptomból a Gázai övezet déli részébe vezető rafahi átkelőn keresztül, ám ez azóta is vita tárgyát képezi – erről többször is írtunk folyamatos tudósításunkban.

Miért fontos a rafahi átkelő?

Az Egyiptom és a Sínai-félsziget északi részén található határátkelőt a gázaiak utolsó reményeként emlegetik, sok palesztin már napokkal ezelőtt elindult az átkelő felé, az azonban le van zárva, és a segélyek sem jutnak be Gázába.

Az ebben a hónapban kezdődött háború előtt Izraelnek két átkelője volt a Gázai övezetbe: Erez, amely az emberek közlekedésére szolgál, és Kerem Shalom, az áruk számára. Mindkettő erősen korlátozott volt, és a háború kezdete óta zárva van. Így az Egyiptommal közös rafahi átkelő maradt a terület egyetlen bejárata a külvilág felé – írja a CNN. 

Az ENSZ adatai szerint idén júliusban havonta átlagosan 27 ezer ember lépte át a határt. A határ 138 napig volt nyitva, és 74 napig volt zárva ebben az évben, eddig a hónapig. A lezárások gyakran a biztonsági és politikai helyzettől függenek. Bár Izraelnek nincs közvetlen ellenőrzése az átkelő felett, az egyiptomi lezárások gyakran egybeesnek a Gázai övezetre vonatkozó izraeli korlátozások szigorításával.

Szigorú szabályok

Az átkelőt csak az engedéllyel rendelkező gázaiak és a külföldi állampolgárok használhatják a Gázai övezet és Egyiptom közötti utazásra. A határon átkelni kívánó gázaiaknak gyakran hosszú várakozással kell számolniuk. Jason Shawa, egy Seattle-ből származó, Gázában élő amerikai palesztin azt mondta a CNN-nek, hogy az engedélyeztetési eljárás legalább 30 napot vett igénybe, de a várakozási idő akár három hónapig is eltarthat.

Az indulás napján az utazókat a határ palesztin oldaláról egy busz vitte az egyiptomi oldalra, ahol órákig vártak arra, hogy az egyiptomi hatóságok átvegyék és feldolgozzák a vízumkérelmeket. Sok utazót utasítanak el ott, mondta Shawa, hozzátéve, hogy a palesztinokkal rendszeresen rosszul bánnak.

Izrael a háború kezdete óta többször is csapást mért az átkelőre. A bombázással kapcsolatban Richard Hecht alezredes, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője kedden azt mondta: „Ha látjuk, hogy a Hamász-célpontok mozognak, akkor gondoskodunk róluk”. Az átkelő egyiptomi oldalán teherautók tucatjai várakoznak arra, hogy bejussanak a Gázai övezetbe. Egyiptom legutóbb azt mondta, hogy nem történt előrelépés a megnyitás ügyében.

Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Egyiptomra, hogy hozzon létre humanitárius folyosót a gázai civilek és a külföldiek számára. Egyiptom, amely már most is menekültek millióit fogadja, vonakodik attól, hogy több százezer palesztin keljen át a területére. Gázában több mint 2 millió palesztin él. Az egyiptomi elnök a múlt héten azt mondta, hogy országa megpróbál segíteni – bizonyos kereteken belül.

Sokan kifejezték nemtetszésüket amiatt is, hogy a gázai lakosságot ismét menekülté tennék, ha kitelepítenék őket az övezetből. A legtöbb gázai lakost az ENSZ menekültként tartja nyilván, akiknek felmenői olyan területekről származnak, amelyek ma Izrael részei.

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek