Uniós külügyminiszteri csúcsot tartottak ma Kijevben, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azért hívta tanácskozásra az uniós külügyminisztereket, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljanak.

Josep Borrell történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, az X-en előzetesen azt írta: mára Kijevbe hívom össze az EU külügyminisztereit a 27 tagállam első olyan találkozójára, amire az EU-n kívül kerül sor. “Ukrajna jövője az EU-n belül van” - fogalmazott Borrell.

Szijjártó nem volt ott, helyettes államtitkára képviselte

A külügyminisztérium szóvivője, Paczolay Máté a hvg.hu-nak megerősítette: Magyarország Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárral képviselteti magát az eseményen. Azt is hozzátette, hogy nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem külügyminiszteri szinten képviseli magát az ülésen.

Kijevben ma az Unió 27 tagállamából 23 külügyminiszter vett részt a kijevi tanácskozáson - a CNN arról adott hírt, hogy Svédország és Lettország államtitkári szinten Lengyelország pedig miniszterhelyettesi szinten volt jelen a külügyminiszteri csúcson.

Kuleba a kijevi külügyi uniós csúcs az “üzenetéről”

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tanácskozás előtt azt mondta: „Az a tény, hogy a külügyminiszterek tanácskozása Ukrajnában zajlik, már önmagában is üzenet”. Szerinte ez élő bizonyítéka Ukrajna fokozatos uniós csatlakozásának.

„Az üzenet az, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává válik, a folyamat éppen akkor megy végbe, amikor beszélünk róla és megtartjuk ezeket a találkozókat”

- mondta Kuleba telefonos nyilatkozatában a Politico brüsszeli portálnak.

Ezt mondta Orbán Viktor Ukrajna EU-csatlakozásáról

Péntek reggel a rádióinterjújában Ukrajna EU-s csatlakozása kapcsán Orbán Viktor azt hangsúlyozta: ehhez minden uniós országnak hozzá kell járulnia. A magyar parlamentet tekintve egyelőre nem látja a képviselőkön, hogy megszavaznák-e két éve múlva Ukrajna EU-csatlakozását. Másrészt, arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna háborúban áll, bizonytalan a helyzete, és „nem tudjuk a paramétereit sem”. “Ez példátlan” - jelentette ki a miniszterelnök. “Nem tudjuk mekkora a területe, mekkora a népessége Ukrajnának” - tette hozzá, azt érzékeltetve, hogy ez ezért egy hosszú folyamat lesz. Azt, hogy erre mit reagált az ukrán külügy, itt írtuk meg.

A miniszterelnök, és Szijjártó Péter is azt már többször kijelentette: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbségnek, az ott élő magyar embereknek korábbi szerzett jogait, addig a magyar kormány nemzetközi téren nem tudja támogatni Ukrajnát, az EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdését sem.

Bóka: Ukrajna esetében a fokozatos EU-s integrációt nem vitatták meg

Bóka János, EU-s ügyekért felelős miniszter a múlt héten az InfoRádióban beszélt az Általános Ügyek Tanácsának az üléséről, ahol szó esett az EU bővítéséről és az ahhoz kapcsolódó intézményi reformokról. A miniszter emlékeztetett, hogy az Unió húsz évvel ezelőtt tett egy ígéretet a Nyugat-Balkán országainak arra vonatkozóan, hogy “európai perspektívájuk van”. Ez alatt a húsz év alatt ezen a területen sokkal kevesebb történt, mint aminek történnie kellett volna. Most arra jutottak, hogy a fokozatos integráció eszközei alkalmasak lehetnek arra, hogy a csatlakozási folyamatot felgyorsítsák - mondta Bóka János a brüsszeli múlt heti uniós tanácskozásról, hozzátéve: a fokozatos integrációval a csatlakozásra váró országok bizonyos jogosítványokat, előnyöket a tényleges csatlakozás előtt is élvezhetnének.

Az Ukrajna uniós csatlakozására vonatkozó kérdésre ugyanakkor Bóka János azt mondta: Ukrajna esetében a fokozatos integráció lehetőségét nem vitatták meg az Általános Ügyek Tanácsában. Az a beszélgetés egy munkacsoportban zajlott, és a Nyugat-Balkánra fókuszált, “a fokozatos integrációra elsősorban a Nyugat-Balkán esetében látnak perspektívát” - tette hozzá az EU-s ügyekért felelős miniszter.

Bóka János az InfoRádiónak a múlt héten adott nyilatkoztában azt is elmondta: a következő bővítési csomagot az Európai Bizottságtól várják idén ősszel, úgy tűnik, hogy most ezekhez az EB javaslatokat is fog kapcsolni.

Borrell: „a legerősebb biztonsági elkötelezettség”

A kijevi találkozó után Josep Borrell arról beszélt: „a legerősebb biztonsági elkötelezettség, amit Ukrajnának nyújthatunk, az EU-tagság”.

Azt is világossá tette: nem részleges EU-tagságot akarnak ajánlani Ukrajnának. Az EU külügyi főtárgyalója az X-en az írta: „Az EU elkötelezettsége egyértelmű, továbbra is támogatjuk Ukrajnát minden téren”.

Megegyezés az OTP-ről ?

A Politico már a kijevi külügyi csúcs előtt arról írt, hogy brüsszeli tisztviselők szerint

“Kijev és Budapest egy kísérleti megállapodáson dolgozik, amelynek értelmében az OTP bank megváltoztatná egyes műveleteit, és cserébe lekerülne a háború nemzetközi szponzorainak az ukrán listájáról, megnyitva az utat Magyarország előtt, hogy ne blokkolja az 500 millió eurós EU-s katonai segély Ukrajnának”.

A Politico annak kapcsán írt erről, hogy Dmitro Kuleba a nyilatkozatában megemlítette az Európai Békekeretet is. Ebből az 500 millió eurós részlet kifizetését Magyarország blokkolja addig, amíg Ukrajna nem törli az OTP-t a „háború nemzetközi szponzorainak” a listájáról.

Pénteken az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) ideiglenesen felfüggesztette az OTP-t a listáról, de Paczolay Máté külügyi szóvivő úgy nyilatkozott: nem tekintik lényegi változásnak az ideiglenes intézkedést.

Az OTP májusban pontról pontra cáfolta azokat az ukrán vádakat, melyek alapján a pénzintézet felkerült a háború szponzorainak az ukrán listájára.

Orbán Viktor miniszterelnök pedig júliusban a tusnádi beszédében külön kitért az ügyre, és azt mondta: az a támadás, amit az ukránok indítanak “a szegény kicsi magyar OTP ellen”, nem más, mint a hungarofóbia megnyilvánulása. Ezért vissza is kell utasítanunk.

Szijjártó Péter előtte az ATV kérdésére, hogy van-e elmozdulás az OTP ügyébe nemrégiben közölte:

"Mindenfajta ígérgetések hangoznak el, meg utalgatások, de hát a legegyszerűbb lenne levenni az OTP-t erről a listáról, pont úgy, ahogy feltették”. A miniszter közölte: a magyar kormány addig nem fog hozzájárulni a fegyverszállítások további támogatásához Ukrajnának az Európai Békekeretből, amíg ki nem törlik a pénzintézetet ebből a jegyzékből.

Ma ugyanakkor a korábbi értesüléseknek megfelelően megszületett a döntés: az OTP lekerült a háború szponzorainak a listájáról.

Nagyvilág

Ukrajna jövője az EU-n belül van - Borrell Kijevben az EU-s külügyi csúcson mondta ezt

kapcsolódó cikkeink