Ahogy az adás elején elhangzott, az ukránok már 3D-s nyomtatókkal gyártják a saját drónjaik alkatrészeit. Ezek az eszközök képesek akár 17 kilogrammnyi robbanószert is a magasba emelni. Az ukrán katonai titkosszolgálat vezetője szerint a drónokkal elsősorban az Oroszország területén található rakétagyárakat veszik célba. Nemrég egy ilyen létesítménybe tett látogatást az orosz hadügyminiszter.
Szergej Sojgu szerint az elmúlt időszakban a többszörösére növelték a rakéták termelését, ám a nyugati megfigyelők szerint ez aligha felel meg a valóságnak. Most azonban friss hírek érkeztek a frontról.
Wagner katonák jelentek meg ismét a fronton
A legfrissebb hírek szerint mintegy 500 Wagner katona jelent meg ismét a fronton, ám nem lehet pontosan tudni, hogy mi az ő tevékenységük. Korábban Prigozsin neve alatt működött a zsoldoshadsereg, de a halála óta a csoportot feloszlatták. Somkuti Bálint elmondta, a Wagner katonák túlnyomó többsége korábban különleges műveleteket hajtottak végre, ejtőernyősök esetleg tengerészgyalogosok voltak, akik leszereltek, majd csatlakoztak a zsoldoshadsereghez.
Most nagyon úgy néz ki, hogy a Wagner alakulatainak a katonáit egy adott szakág vagy fegyvernem visszavett, és már ezeknek a keretében harcolnak a fronton. Ugyanakkor a szakértő úgy gondolja, hogy ez önmagában nem jelent nagy hírt, mivel várható volt, hogy idővel vissza fognak térni. Több tízezren harcoltak például Bahmutnál is, viszont mindez nem jelenti azt, hogy a Wagner újraszerveződne a fronton.
Somkuti szerint a Wagnerben szolgált alakulatok átkerülhettek valamelyik orosz fegyveres testület irányítása alá, legyen az a Belügyminisztérium, vagy a Honvédelmi Minisztérium, és ennek keretében kerültek ismét a frontra.
Ezekben a városokban zajlanak jelentős harci cselekmények
A műsorban elhangzott, hogy jelenleg azokat a városokat övezik jelentős harci cselekmények, amelyek a háború korábbi szakaszában is eléggé frekventáltak voltak. Jelen esetben Harkivról és Bahmutról van szó. Bár voltak olyan elemzői vélemények, amelyek szerint ezeknek a városoknak már nincs jelentősége, de most mégis úgy néz ki, hogy van.
„Bahmut katonai jelentőségét közepesnek lehet értékelni, hiszen a második védvonalnak az egyik része. Ott van nem messze tőle Szeverszk város, ami hasonlóképpen része a védvonalnak. Tehát, amíg ezeket a városokat nem veszik be, – akár pro, akár kontra, jelenleg ugye ukrán kézen van – onnantól kedve ez a védvonal áll és mögötte van a harmadik védvonal is, Liszicsanszk és Donyeck. Így igazából nagyon nagy katonai jelentősége nincs Bahmutnak, mindössze annyi, hogy Oroszország megpróbálta és sikeresen el is foglalta, most pedig az ukrán vezetés megtesz mindent, hogy ez ne történjen meg újból. Most történik a visszafoglalása”
– hangsúlyozta a szakértő.
Új vasútvonalakat építenek az oroszok
Az oroszok elkezdték kiépíteni a közvetlen vasútvonalat az eddig meghódított területekre, így például Mariupol és Donyeck felé is. Somkuti úgy fogalmazott, hogy ezzel kapcsolatban nagy viták folynak. „Egy atomhatalmat nem lehet vereségbe taszítani, és ezért veszélyes egyáltalán egy atomhatalommal háborúba kezdeni. Tehát ez azt jelenti most, hogy Oroszország komolyan gondolja, hogy azokat a területeket megszállva fogja tartani és akár integrálhatja is, hiszen már történtek lépések ebbe az irányba. Ez egy logisztikai lépés lehet, amely javíthatja a lakosság ellátását, vagy akár a hadseregét, hiszen az ukrán logisztikai szállítások jelentős részét vasúton történik. Ez egy olyan lépés, aminek hosszútávú céljai vannak” – hangsúlyozta.
Hozzátette, eddig gyakorlatilag a szovjet időkben kialakított vasúti hálózat működött, amelynek tagja volt Ukrajna is. Ám nem volt bizonyos városok között összeköttetés, ezt változtatják most meg az oroszok. „Abból a szempontból azonban érdekes lehet, hogy ezek a vasút milyen hosszabbtávú terveket fednek fel” – mondta, majd kiemelte, ha egy bizonyos irányba nem építik ki az útvonalat, akkor arra nem lehetnek hosszútávú tervei az oroszoknak.
Túlkapások és emberi jogsértések a háború alatt
Megkezdődött az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 54. ülésszaka Genfben, és szerdán az a hír érkezett onnan, hogy az orosz küldöttség azzal állt elő, hogy lépjen fel az ENSZ bizottsága Ukrajnával szemben az országban zajló jogsértések miatt – legyen szó a nyelvtörvényről vagy a különböző fasiszta brigádokról.
Eközben az oroszok különböző módszerekkel próbálják sanyargatni a lakosságot – legyen szó éheztetésről, kínzásról, esetleg szexuális erőszakról.
„A háború, az mindig egy rendkívüli állapot, ami eltér a normától. Ebben sajnos bármikor előfordulhat több olyan eset, mint ami eltér attól, amit a békeidőben tapasztalunk. Azt azért figyelembe kell venni, hogy a magyar álláspont Ukrajnával kapcsolatban nem azért olyan, amilyen, mert további ellenségeket szeretnénk szerezni”
– mondta Somkuti Bálint, hozzátéve, „hanem a kisebbségekre vonatkozó jogsértések miatt, amelyek ellen Ukrajna még nem tett semmit, pedig szerződésben vállalta, hogy fel fog lépni ezek ellen”.
„Tehát bizonyos szempontból jogos az orosz próbálkozás, de nem támogatandó. Az ENSZ nem megfelelő alapja ennek, ugyanis mindenről a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie, ám ebben Kínának és Oroszországnak is vétójoga van” – hangsúlyozta a szakértő, majd megemlítette azt is, hogy éppen ezért kellene mindent megtenni azért, hogy elkerüljük a háborúzást, mert ezekben az időkben a túlkapások és az emberi jogsértések megszaporodnak.
Civileket támadnak az oroszok
Szóba került az is, hogy nemrég az ukrajnai Donyeck régió északi részén lakott területeket lőttek az oroszok, aminek következtében egy helyi lakos meghalt, további négy ember pedig megsérült. Sokak szerint kijelenthető, hogy nyílt háború zajlik, hiszen az oroszok elkezdték a civilek által lakott területeket is támadni.
A szakértő kiemelte, egy háború során elkerülhetetlenek a civil áldozatok. Úgy fogalmazott, hogy amíg a háború zajlik és a fegyveres erők lerombolják az épületeket, addig civilek is áldozatául eshetnek ennek a folyamatnak.
Mindez egyébként azért lehetséges, mert sok helyen a fegyveres erők éppen olyan helyekre telepítik a lőszerraktárakat, ahol civilek laknak a környéken és a raktárak felépítése előtt nem telepítik ki a lakosságot, hogy ezzel megvédjék őket egy esetleges támadástól.
Somkuti megemlítette azt is, hogy a NATO és Oroszország közötti fegyveres konfliktus lehetőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanis ez egy atomháború veszélyével fenyeget.
Mint mondta, ez nagyon súlyos kockázat, amit mind a két fél nagyon komolyan igyekszik elkerülni. Ugyanakkor a szakértő nem tartja elképzelhetetlennek, hogy esetleg érkezhet egy olyan támadás Kijev lakossági központja ellen, ami ténylegesen egy terrorbombázás jeleit mutatja, de erre sem biztos, hogy az lesz a megoldás, hogy a NATO közvetlen konfliktust kezdeményez, mert annak egy atomháború lehet a vége.