Az utóbbi időben a külföldi vezetők amerikai útjaik során, beleértve a Fehér Ház meghívására tett hivatalos állami látogatásokat is, egyre gyakrabban ülnek le Elon Muskkal is egy-egy megbeszélésre. Idén a világ leggazdagabb embere egyebek mellett Franciaország, Olaszország, India, Dél-Korea vezetőivel is találkozott, az elmúlt két napban pedig Törökország és Izrael feje is tárgyalt vele – írja a BBC.
Egyes külföldi vezetők gazdasági előnyöket és az elektromos járműipar fellendítését várják egy új Tesla-gyártól, vagy infrastrukturális beruházást a SpaceX Starlink műholdas internetszolgáltatásaitól. Mások az X-ről, a Musk tulajdonában lévő, korábban Twitter néven ismert platformról és a mesterséges intelligencia jövőjéről tárgyaltak az üzletemberrel.
Macron francia elnök december óta háromszor is egyeztetett Muskkal, aminek célja sokak szerint az lehet, hogy az államfő megszerezzen országa számára egy gigantikus Tesla-gyárat. Hasonló célja lehetett Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek júniusban és Recep Tayyip Erdogan török elnöknek múlt vasárnap. És bár Musk éppen New Yorkban tartózkodott az ENSZ e heti közgyűlése előtt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn külön Kaliforniába repült, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan beszéljen vele.
Mindez azért érdekes, mert a milliárdos és az Anti-Defamation League, a zsidó polgárjogi szervezet finoman szólva sincs jó kapcsolatban egymással. Az ADL és más csoportok olyan megállapításokat tettek közzé, amelyek azt sugallják, hogy a gyűlöletbeszéd drámaian megnőtt X-en, mióta Musk tavaly megvásárolta az oldalt, és megváltoztatta a moderálási szabályokat. Netanjahu – aki korábban csodálatát fejezte ki Musk „zsenialitása és az emberiségre gyakorolt hatása” iránt – arra buzdította őt hétfői élő közvetítésükben, hogy „találja meg az egyensúlyt” a szólásszabadság védelme és a gyűlöletbeszéd büntetése között.
Noha ezek közül a találkozók közül sok látszólag Musk jelentős üzleti érdekeire összpontosított, ezek a BBC szerint mégis azt mutatják, hogy a milliárdos egyre inkább hatással van a globális geopolitikára.
A dél-afrikai születésű amerikai állampolgár legutóbbi kijelentéseit egyesek az Egyesült Államok, valamint a tágabb globális Nyugat érdekeinek megsértéseként értelmezték. Múlt héten ugyanis nyíltan kommentálta Peking „Egy Kína” politikáját, azt sugallva, hogy Tajvan tulajdonképpen Hawaiihoz hasonló közigazgatási egység, amely Kína szerves része, csak „önkényesen nem része” az országnak. Joseph Wu tajvani külügyminiszter visszavágása nem váratott sokat magára, az X-en azt üzente Musknak: „Figyeljen, Tajvan nem része a KNK-nak és természetesen nem eladó!”
A Starlinkkel kapcsolatos állítás – miszerint a vállalkozó „titokban azt mondta mérnökeinek, hogy kapcsolják ki a lefedettséget”, hogy megakadályozzák az ukrán besurranó támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen a Krímben – az amerikai szövetségeseket érintette érzékenyen. Miután pedig Musk tavaly a Twitteren közzétett egy békejavaslatot, Ian Bremmer politológus váratlanul azt írta ki a Twitterre:
„Elon Musk azt mondta nekem, hogy közvetlenül beszélt Putyinnal és a Kremllel Ukrajnáról. Azt is elmondta, mik a Kreml vörös vonalai.”
Musk ezt persze tagadta. A következő hónapban arra a kérdésre, hogy a milliárdos fenyegetést jelent-e az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, Joe Biden elnök azt válaszolta, hogy „együttműködését és/vagy technikai kapcsolatait más országokkal érdemes megvizsgálni”.
A BBC rámutat, hogy a Fehér Ház hajlamos kerülni a Tesla említését az elektromos járműiparról szóló nyilvános megjegyzéseiben, miközben Musk az interneten a legnagyobb demokrata politikusokkal akasztja össze a bajszát, mondván, „nem tudja tovább támogatni” a pártot, és egyre inkább kacérkodik a republikánus elnökjelöltekkel.
Ashlee Vance, Musk életrajzírója, aki több mint egy évtizede foglalkozik az üzletember életével, azzal érvel, hogy a milliárdos sokszor frusztráltnak és alulértékeltnek érzi magát. „Ő egy olyan srác, aki szeret mindenkinek beszólni, azt hiszi, hogy igaza van, és soha nem szereti, ha bizonyos dolgok az útjába állnak” – mondta Vance a BBC-nek.
Változó kép
A Tesla és a SpaceX rohamos sikere hozzájárult ahhoz, hogy Musk egy zseniális újítóból valódi ikonná változzon.
„Körülbelül 25 év leforgása alatt vitathatatlanul többet ért el, mint bármely más emberi lény” – fogalmazott Vance.
De Musk növekvő gazdagsági és politikai evolúciója az elmúlt néhány évben egy megosztóbb és polarizálóbb közvéleményhez is illeszkedett, amelyet – részben az X-en – még mindig online trollok vezérelnek. Vance szerint Musk sokáig úgy játszott, hogy az a vállalatai javára váljon. Meglehetősen módszeres volt, nem beszélt túl sokat a politikáról, és ha mégis, akkor olyan kérdésről volt szó, mint például az éghajlatváltozás. 2017-2018 óta azonban a milliárdos elkezdte karikírozni nyilvános személyiségét: kimondja, ami épp eszébe jut, és néha minden ok nélkül, szándékosan löki el magától a támogatóit – vélekedett az életrajzíró.
Másképp látja Noam Cohen, a New York Times egykori műszaki rovatvezetője és a The Know-It-Alls: The Rise of Silicon Valley as a Political Powerhouse és a Social Wrecking Ball szerzője. Ő azt mondja, Musk egyedülálló ambíciója és víziója szinte már túlteljesítővé tette az üzleti életben, emellett pedig „kvázi kormányzati erővé”. Mint mondja, a milliárdos a „fizikait” – nagy gyárakat, sok alkalmazottat és értékes termékeket – kombinálta a „digitálissal” – azaz az információ terjedésének ellenőrzésével.
Cohen szerint az a tény, hogy Musk és más mogulok egyoldalú döntéseket hozhatnak jelentős geopolitikai következményekkel, figyelmeztetés a vagyonkoncentrációra és a hanyatló demokráciára.
„Csak azért, mert jó vagy a programozásban vagy az üzleti életben, miért jelentené ez azt, hogy jó szabályokat alkotsz a világ működésére?” – fogalmazott.