Magyarországnak vétójoga nincs, de kulcsszerepe lesz 2024 júliusától az EU soros elnöki tisztének a betöltése okán, az uniós intézmények vezetőinek, az Európai Bizottság elnökének a jelölésekor. A magyar kormány szavazati súlya ettől nem változik, de az Európai Tanácsban megerősített minősített többségre lesz szükség a jelöléseknél (a „megerősített minősített többség” azt jelenti, hogy a Tanács tagjainak legalább 72%‑a a javaslat mellett szavaz, úgy, hogy e tagok az EU népességének legalább 65%‑át képviselik – a szerk.), ami nagyobb egyetértést feltételez a 27 tagállam között – nyilatkozta Mráz Ágoston Sámuel, akit Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének az újraválasztási esélyeiről kérdeztünk, miután Orbán Balázs hétfőn a Politiconak azt mondta: „Nagyon támogattuk őt, viszont ő most a saját politikai programját tolja anélkül, hogy a tagállamokkal egyeztetne geopolitikáról, az Egyesült Államokkal és Kínával való kapcsolatáról, háborús kérdésekről, szankciókról”. A miniszterelnök politikai igazgatója ezt azzal indokolta, hogy von der Leyen alatt a Bizottság nem egységesítette, hanem megosztotta az uniót, “javaslatokkal hozakodnak elő, majd nyomást gyakorolnak a tagállamokra, hogy mondjanak igent”.
A Politico azt írta, hogy a Bizottság elnöki pozíciójára Von der Leyen favoritnak számít, viszont Orbán Viktort továbbra is meg kell hogy győzze arról, hogy érdemes őt támogatnia.
Szijjártó Péter egy más témában tartott sajtótájékoztatón pedig újságírói kérdésre azt a mérleget vonta meg, hogy Ursula von der Leyennel „nagyon rosszul járt” a kontinens.
Mráz: A miniszterelnök újra kulcsszereplőjévé válhat a jelölésnél a Tanácsban
Mráz Ágoston Sámuelt arról kérdeztük, hogy milyen nagy lesz a magyar befolyás, Orbán Viktor miniszterelnök lehet-e “királycsináló” a Bizottság elnökének a megválasztásakor, mint korábban, amikor Ursula von der Leyent jelölte végül a Tanács. Ráadásul ez a jelölési folyamat a soros magyar EU-elnökség kezdetére esik.
Mráz Ágoston Sámuel
Varga Judit még májusban egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar soros EU-elnökség jövő júliustól az EU-s intézményi ciklusváltás idejére fog esni.
”Nem tudom, hogy ellenfeleink elgondolkodtak-e már azon, hogy a magyarok kezében lesz különböző döntések levezénylésének a feladata” – hangsúlyozta akkor még igazságügyminiszterként.
A Nézőpont Intézet vezetője az erre vonatkozó kérdésünkre azt vezette le, hogy ha a Fidesz jövő júliusban az európai konzervatív táborhoz tartozik majd közvetlenül – vagy szorosabb szövetségben -, akkor a miniszterelnök a lengyel, az olasz és a cseh kormányfővel közösen kritikus ellensúlyt tud jelenteni a Bizottság elnökének jelölési folyamatában is. Arra, hogy az Európai Tanácsban így meglenne-e a blokkoló kisebbség, az elemző azzal válaszolt: az ECR-miniszterelnökök, azaz azok a kormányfők, akik az európai konzervatívok és reformerek pártcsaládjához tartoznak, matematikailag kevesen vannak a Bizottság elnökének jelölésénél a vétóhoz, de a közép-európai kormányok és Olaszország szövetsége biztos, hogy megkerülhetetlen lenne.
Mráz Ágoston Sámuel az egyik legérdekesebb kérdésnek azt nevezte, hogy az európai parlamenti többség meglesz-e, amikor az Európai Bizottság elnökét megválasztják az EP-ben. A többség a Néppárt, a Konzervatívok és a baloldal, a szociáldemokraták együttműködésével például létrejöhet – mondta az elemző.
A magyar miniszterelnök szerepéről Mráz Ágoston Sámuel munkatársunk kérdésére – miszerint 2019-ben Orbán Viktor Macron francia elnökkel, a V4-ekkel, az olaszokkal közösen, Merkel német kancellár egyetértésével “intézte el” Manfred Weber jelölésének megakadályozását, valamint Ursula von der Leyen jelölését, aki fideszesek szerint nem mutatkozott utána “túl hálásnak” – azt mondta: az egyik kulcsszereplő valóban Orbán Viktor volt, és ha a Fidesz a konzervatív táborhoz tartozik, a miniszterelnök újra kulcsszereplőjévé válhat a jelölésnél a Tanácsban, de az Európai Parlamentben is, “a tapasztalata is rendkívül nagy” – tette hozzá.
Ursula von der Leyen pedig csak addig a napig volt hálás, amíg megválasztották, “utána egy balliberális többséget keresett magának” .
A Fidesz most a jelöléskor biztos, hogy megfontoltabb alkut köt majd, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő
– véli az elemző.
Arra a kérdésünkre, hogy mi a jelentősége az Orbán Balázs-nyilatkozat és a Szijjártó-nyilatkozat időzítésének, Mráz Ágoston Sámuel közölte: “ez egy elég egyértelmű üzenet, amit az újraválasztását már a háttérben szervező von der Leyen kapott”.
Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: “Most két lehetősége van a Bizottság elnök asszonyának: a magyarokkal alkut köt, mint ahogyan a ‘22-es magyar parlamenti választás előtt valóban nem indította el a Bizottság a jogállamisági eljárást. Most ugyanis a nekünk járó EU-s pénzeket politikai és ideológiai okok miatt tartja vissza az Európai Bizottság.
Ha az Erasmus-források és a helyreállítási pénzek ügyében alkut köt, “az nagymértékben javíthatja a helyzetét a jelöléskor”
”Orbán Viktor befolyása az értelem ereje volt…”
Gulyás Gergely 2019-ben a munkatársunk által készített szilveszteri nagyinterjúban Ursula von der Leyen jelölésének a történetéről és abban Orbán Viktor meghatározó szerepéről azt mondta:
“Sokat elmond, hogy mégiscsak mi akadályoztunk meg európai bizottsági elnökjelölteket és a mi nélkülözhetetlen szavazataikkal sikerült elnököt választanunk.
Ezt még ellenfeleink sem vitatják, sőt, éppen a szemünkre hányják” – emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter. “Macron francia elnökkel megakadályoztunk egy bizottsági elnököt” – tette hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy Webert és Timmermanst akadályozták-e meg, Gulyás Gergely azzal válaszolt: “Nem. Weber esetében a megakadályozás nem megfelelő szóhasználat. Webernél teljesítettük az ő kívánságát. Hiszen – szavai szerint – nem akart a mi támogatásunkkal bizottsági elnök lenni, anélkül pedig nem lehetett. Timmermanst is meg tudtuk akadályozni, már Macron és Merkel ellenében”. A kancelláriaminiszter azt is elárulta: “Timmermanst a Japánban kötött német-francia paktum alapján mindkét állam-, illetve kormányfő támogatta bizottsági elnökjelöltnek”. De nem volt meg a többségük.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban munkatársunk kérdésére – hogy ezek szerint Ursula von der Leyen Orbán Viktornak, a V4-eknek és az olaszoknak köszönhette a jelölését az Európai Bizottság elnöki posztjára – azzal válaszolt: “és az osztrákoknak, illetve a románoknak és az íreknek. A Néppártot a magyar miniszterelnök Daulhoz írt levelével sikerült fellázítani a Timmermans-jelölés ellen, mert a többség osztotta azt az álláspontot, hogy attól, hogy Weber megbukott, a jelölési jognak még a Néppartnál kell maradnia és nem engedhető át a történelmi vereséget szenvedett szocialistáknak.”
Gulyás Gergely továbbá úgy vélekedett:
„Őszintén szólva a konkrét esetben Orbán Viktor befolyása az értelem ereje volt a Néppárton belül.”
„A Néppárt elnöksége a német kancellárral szemben foglalt állást – a magyar miniszterelnök véleményével összhangban. Ennyit a felfüggesztett tagság jelentőségéről. Miután az Európai Tanácsban létrejött a blokkoló kisebbség Timmermansszal szemben, utána Macron kereste a magyar miniszterelnököt, hogy Ursula von der Leyen jelölése elfogadható lenne-e a V4-eknek” – tárta fel Ursula von der Leyen bizottsági elnökké történt jelölésének a koreográfiáját és Orbán Viktor szerepét Gulyás Gergely 2019 decemberében.
Novák: Orbán 2019-ben kihozta a helyzetből a maximumot, de sok köszönet nem volt benne
Az akkor felálló konstellációnak volt köszönhető Ursula von der Leyen jelölése – mondta Novák Zoltán. A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szerint 2019-ben Orbán Viktor kihozta a maximumot az akkori politikai helyzetből. Novák Zoltán szerint az a kezére játszott, hogy akkor Merkelnek is a titkos favoritja lehetett von der Leyen. Míg Macron francia elnökkel az együttműködés nyílt volt, Orbán Viktor megtalálta azokat a csendesszövetségeseket, akik segítségével sikeresen keresztbe tudott tenni az előző jelöltnek – mondta Zoltán Zoltán.
Novák Zoltán
Az elemző szerint ugyanakkor utólag felvethető: elért-e mindezzel valamit Orbán Viktor, mit nyert vele, hogy Ursula von der Leyennek hívják az Európai Bizottság elnökét. A közbevetésünkre, hogy Magyarország uniós biztosa, Várhelyi Olivér megkapta a szomszédságpolitikai és bővítési portfóliót a Bizottságban – amit a miniszterelnök kért – Novák Zoltán azt mondta, ez igaz. De “mégsem sült el jól ez az egész”, “a sok energiabefektetés”, mert végső soron a várt eredményt nem érték el vele, von der Leyent a magyar kormány többet bírálta az elmúlt években, mint bármelyik más európai kormányzat.
Arra a kérdésünkre, hogy az Orbán Balázs és a Szijjártó-nyilatkozat mostani időzítésének mi lehet az oka, mi az üzenete, valóban nemet mond-e a kormány Ursula von der Leyen újrajelölésére, az elemző azzal reagált: ő nem igazán lát most sok esélyt von der Leyen újraválasztására. “Túl sok a negatív hang körülötte”, az EP-ből is rengeteg bírálat érte, a vakcinabeszerzési botrányt pedig nem sikerült tisztáznia”.
Az időzítésre nem lát különösebb taktikai megfontolást, “ha van is taktikai oka, az számunkra nem ismert, mert nem tudjuk, milyen pontra jutottak a jogállamisági, illetve az Erasmusról a tárgyalások a magyar kormány és a Bizottság között. Lehet, hogy éppen egy olyan fázisban vannak, hogy szükséges volt némi jelzés értékű finom “nyomásgyakorlásra” – tette hozzá.
Arra, hogy a magyar soros EU-elnökségnek milyen szempontból van jelentősége, hiszen épp ‘24 nyarán zajlanak majd az egyeztetések, hogy kiket jelöljenek a legfontosabb uniós intézmények, a Bizottság élére, Novák Zoltán azt mondta: ez kicsit kiemeli a magyar szerepet, de a személyi jelölések folyamatában “levezénylési” szerepe lesz a magyar kormánynak.