Minden bizonyíték szerint az ukránok robbanthatták fel az Északi Áramlatot – számolt be róla a Der Spiegel a legújabb fejleményekről. Az akcióval az állam működésére akartak csapást gyakorolni, ez támadás volt az állam biztonsága ellen – fogalmazta meg a jogi tényállást a német szövetségi bíróság. A vizsgálatot teljes titkokban végzik, a vizsgálócsoport tagjainak még más rendőrökkel is szigorúan tilos beszélniük az ügyről. A német lap és a közszolgálati ZDF televízió több mint két tucat oknyomozó újságíróból állított össze csapatot, hogy kiderítse: mi történt valójában csaknem egy éve. Az már korábban kiderült, hogy az Andromeda nevű hajón vitték a robbanóanyagot a víz alatti gázvezetékhez, ezért ezt az útvonalat vizsgálták meg alaposabban. A jelek egyértelműen Ukrajna irányába mutatnak.
A titkosszolgálat is részt vehetett az akcióban
A hajót egy varsói utazási iroda bérelte ki, amelynek sem címe, sem telefonszáma nincs. A cég egy 54 éves nő nevén van, aki Kijevben él. Az újságírók felhívták a nő kijevi telefonszámát, de az interakció csak addig tartott, amíg nem közölték, hogy a Der Spiegel és a ZDF nevében érdeklődnek, ekkor ugyanis rájuk csapták a kagylót.
Néhány nap múlva viszont felhívta őket “egy ukrán rendőrtiszt”, aki gyakorlatilag megfenyegette őket. A titkosszolgálat akcióban való részvételére utal, hogy a robbantócsapat román útlevelekkel igazolta magát, amikor felszállt a hajóra, amik jó eséllyel hamisítványok voltak Azt már a korábbi vizsgálatok során megállapították, hogy állami szabotázsakció volt, tehát valamelyik ország titkosszolgálata követhette el. A robbanóanyagot pedig nem Warnemünde kikötőjében szállították a fedélzetre, hanem egy eldugott kis kikötőben, Wiekben.
Azonnal négy országra terelődött a gyanú
A vezeték felrobbantása után számtalan elmélet kezdett keringeni arról, hogy ki is a felelős az akcióért. Többen azonnal Oroszországra mutogattak, mondván, hogy a megfélemlítés eszközeit oly gyakran használó ország a szankciós háború közepén könnyedén megtehette ezt a lépést, ám három másik ország is szinte azonnal a gyanúsítottak listájára került: az Egyesült Államok, Ukrajna és az Egyesült Királyság – elméletileg mindegyik ellen vannak bizonyítékok is. A támadást követően rengetegen azonnal úgy vélték, hogy az orosz elnök áll az Északi Áramlat felrobbantása mögött. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója szeptember 27-én, a robbanások észlelésekor azonnal azt írta Twitteren, hogy a ,,támadás hátterében nem más áll, mint Oroszország, aki ezzel a terrorakcióval akarja megfélemlíteni a tél előtt álló Európát”. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is arra utalt, hogy az oroszokat terheli a felelősség, Oroszország azonban mindent tagadott.
Az Északi Áramlatot részben az orosz Gazprom birtokolja. A cég a robbanásokkor bejelentette, hogy technikai okok miatt ideiglenesen leállítja a gázszállítást, az EU szerint azonban ez hazugság volt. Néhány nappal a szállítások után Putyin azzal fenyegette meg Európát, hogy mindenki meg fogy fagyni a télen, ha nem függesztik fel az Oroszország elleni szankciókat. A kérdés azonban az, hogy miért robbantanák fel a vezetéket, ha a leállításokkal már megfelelően tudták zsarolni Európát.
Moszkva szerint semmilyen érdeke nem fűződött a robbantáshoz
Az orosz vezetők azonban kezdettől fogva azon a véleményen voltak, hogy vagy Ukrajna, vagy nyugati szövetségesei https://www.atv.hu/kulfold/20220930/orosz-kemfonok-az-eszaki-aramlat-gazvezetekrol-moszkvanak-adatai-vannak-a-nyugati-erintettsegrol követték el a támadást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője két nappal a robbanások után azt mondta, hogy az oroszok részvételét firtató vádak „kiszámíthatók és ostobák”. Hozzátette azt is, hogy Moszkvát semmilyen érdek nem fűzi az Északi Áramlat felrobbantásához. Egy hónappal a támadás után pedig az orosz védelmi minisztérium kijelentette, hogy „az Egyesült Királyság haditengerészete részt vett a támadás tervezésében és végrehajtásában”, bizonyítékokkal azonban nem támasztották alá.
Ugyanezen brit haditengerészek részt vettek a krími Szevasztopol elleni dróntámadásban is Ukrajna oldalán – közölte Moszkva. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint az egyértelműen kitalált vádak célja az volt, hogy eltereljék a figyelmet Oroszország közelmúltbeli vereségeiről a csatatéren.
Februárban, amikor Németországban, Svédországban és Dániában még nyilvánosságra se, hozták a hivatalos vizsgálatok eredményét, Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró egy cikkében azt állította, hogy az Egyesült Államok erői robbantották fel az Északi Áramlatot, ráadásul Joe Biden utasítására. A cikk egyetlen forrásra hivatkozik, aki állítólag ,,közvetlenül ismeri a műveletet”. Ez a forrás azt állította, hogy amerikai búvárok merültek alá, hogy aknákat helyezzenek el a csővezetéken, amelyeket később felrobbantottak. A cikk szerint Joe Biden azért utasította a búvárokat a gázvezeték felrobbantására, mert ezzel akarta elérni, hogy Németország maximálisan Ukrajna oldalára álljon. A Fehér Ház természetesen mindent tagaott és teljes nonszensznek nyilvánította a cikket.
Orosz hajót észleltek a helyszínen a robbanás előtt
Svédország április elején közölte, hogy a svéd övezetben a robbanás 80 méteres mélységben történt és a vizsgálat meglehetősen bonyolult. „Reményeink szerint sikerül megerősíteni, hogy ki követte el ezt a bűncselekményt, de a körülmények ismeretében ezt nehéz lesz megállapítani. Ennek érdekében folyamatosan dolgozunk és minden követ megmozgatunk” – írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist svéd ügyész még áprilisban. A norvég hadsereg pedig arról számolt be április végén, hogy víz alatti műveletek végrehajtására alkalmas orosz hajót észleltek napokkal az Északi Áramlat elleni robbantást megelőzően. A parti őrség egy orosz SZSZ-750 hajót láthatott, ami egy ASZ-26 típusú mini tengeralattjáró szállítására alkalmas.
Négy skandináv televízió közös nyomozásának eredményeképpen is arra jutottak, hogy három, az orosz haditengerészethez tartozó hajót figyeltek meg közvetlenül a szabotázsakció előtt a Balti-tengeren, közel a robbanás helyszínéhez. Az orosz haditengerészet hajóit műholdfelvételek és az orosz flotta lehallgatott rádióbeszélgetései alapján követték nyomon.
Véletlenszerűen is ott lehettek az orosz hajók
Korábban a német média is írt arról, hogy közvetlenül a robbanás előtt orosz hajókat lehetett látni a helyszínen, az SZSZ-750 csak az egyik volt a hatból. Szakértők akkor úgy nyilatkoztak, hogy bár az igaz, hogy a hajók más okból is ott lehetettek a vezetékek közelében, az időzítés mindenképpen furcsa, sőt, a pozíciókat jelző AIS-rendszert is kikapcsolták a hajókon. Egy dán katonai tisztségviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy rendszeresen járnak arra orosz hadihajók.
Ukrajna érintettsége már korábban felmerült
Júniusban, amikor először merült fel Ukrajna érintettsége a robbantási akcióban, megkérdezték Zelenszkij elnököt az ügyről, de az államfő mindent tagadott. Ezzel kapcsolatban a hamburgi lap azt írja, bevett gyakorlat az ukrán vezérkarban, hogy a kockázatos akciókról csak utólag tájékoztatják az elnököt. Ily módon az államfő nyugodtan nyilatkozhat a nyilvánosság előtt arról, hogy semmiről sem tudott. A német államügyészség vizsgálata szerint az akciót végrehajtó csoport egy olyan jachtot bérelt ki egy lengyelországi székhelyű cégtől, amelynek ukrán tulajdonosai vannak. Amikor a hajót visszaadták, azon olyan robbanószernyomokat találtak, amelyeket a csővezeték felrobbantásnál is használtak.