A feltárt eredmények arra utalnak, hogy a Marson a korábban feltételezettnél összetettebb rendszer létezhetett a múltban – írja az MTI. A kutatók számos különböző magyarázatot vetettek fel a vörös bolygó szerves anyagainak eredetére: például víz-kőzet kölcsönhatások, bolygóközi por vagy meteorok, de azt sem zárták ki, hogy esetleg élőlényből származnak.
A tanulmány szerint a marsi szerves anyagok jobb megértése hatással lehet az élet jelei utáni kutatásra.
A Perseverance 2021 februárjában landolt a Jezero kráterben, amely valaha tómedence volt, s így élőhelyként szolgálhatott. A kutatók azóta is vizsgálják a kráterfenék geológiai összetételét a marsjáró segítségével, amely fotókat készít és kőzetmintákat gyűjt a területen.
Sunanda Sharma, Ryan Roppel és munkatársaik két, a Jezero alján talált képződményt (Maaz és Seitah) elemeztek, és mindkettőben szerves molekulák jeleire bukkantak. Az adatok az egyes formációkra jellemző ásványi társulást és térbeli eloszlást mutattak.
A kutatók kiemelték: „a potenciális szerves molekulák nagyrészt vizes folyamatokhoz köthető ásványokból kerültek elő, ami arra utal, hogy ezek a folyamatok kulcsszerepet játszhattak a szerves szintézisben, szállításban vagy megőrzésben”.