Éjszaka megérkezett Nagy-Britanniába Joe Biden amerikai elnök - az Air Force One éjfél után nem sokkal landolt a londoni Stansed repülőtéren. Az amerikai elnök Rishi Sunak brit miniszterelnökkel ma délelőtt tárgyal a Downing Streeten, délután pedig a windsori kastélyban fogadja III. Károly király.

A kazettás bombák szóba fognak kerülni a Biden-Sunak találkozón. Ugyanakkor ez a kérdés feszültséget okoz, mivel Nagy-Britannia a 2008-as ENSZ-egyezmény aláírójaként „nem szorgalmazza” az ilyen fegyverek használatát, míg Washington pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajnának, és ez a kazettás bombákat is érinti.

Biden: Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra

A kedden Vilniusban kezdődő NATO-csúcs és az európai útja előtt Joe Biden a CNN-nek adott interjújában már kijelentette: nem gondolja, hogy egyhangú egyetértés van a NATO-n belül most arról, “hogy befogadjuk-e Ukrajnát a NATO családjába, vagy nem". A szövetség határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy megvédje a NATO területének minden centiméterét.

“Háborúba lépnénk Oroszországgal, ha az volna a helyzet", hogy Ukrajna a NATO tagja - hangsúlyozta az amerikai elnök.

Joe Biden mindazonáltal a Politico szerint a vilniusi NATO-csúcson szerdán nagy beszédet fog tartani, és “erőteljesen sürgeti a nyugati támogatás megkétszerezését Ukrajnának”. Kijevnek kellően felfegyverzettnek kell lennie ahhoz, hogy valódi előrelépést tegyen, mielőtt a harci szezon lelassul majd a hó miatt.

„Az elnök egyértelmű volt, hogy támogatni fogjuk Ukrajnát, ameddig csak kell, és kivételes mennyiségű fegyvert és képességet biztosítunk számukra” – mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken. „Úgy gondoljuk, hogy sikerült erőteljes, összehangolt, dinamikus választ adni Oroszország agressziójára” - írják.

Felvetődik ugyanakkor a NATO szövetséges tagállamok között is, hogy meddig és milyen áron lehet továbbra is támogatni Kijevet.

Lesz-e döntés Vilniusban a svéd NATO-csatlakozásról?

Ami a svéd NATO-csatlakozást illeti: Jens Stoltenberg a múlt héten azt mondta a brüsszeli sajtótájékoztatóján, miután tárgyalt török és svéd vezetőkkel, hogy “elhárult minden akadály a a svéd NATO-tagság ratifikálása elől”.

Svédország NATO-csatlakozását már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta. A NATO-főtitkár a brüsszeli svéd-török egyeztetés után arról beszélt: Stockholm fontos lépéséket tett Törökország kéréseinek teljesítésére, már módosította az alkotmányát, visszavonta a törökországi fegyverkivitelre vonatkozó korlátozásokat és megerősítette terroristaellenes szabályozását.

Szijjártó Péter múlt kedden egy sajtótájékoztatón munkatársunk kérdésére azt mondta:

amennyiben elmozdulás történik török részről, “akkor természetesen azt az ígéretünket, hogy Magyarország nem fog késleltetni egy országot sem a tagság vonatkozásában, be fogjuk tartani”.

Korábban, amikor Szijjártó Pétert megkérdeztük arról, hogy a július 11-ei vilniusi NATO csúcstalálkozó előtt megszavazza-e a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását, a külgazdasági és külügyminiszter rendre azt mondta: ő megszavazná ma is, de “nem tudja megmondani, hogy a parlamenti többség hajlandó lesz-e még a nyári ülésszakban napirendre tűzni ezt a kérdést".

A miniszter két hete is felidézte a svéd nyilatkozatokat, amelyek a magyar demokráciával szemben a kétségeiket hangoztatták, vagy diktatúráról szóltak.

Múlt kedden viszont az ATV kérdésére azt is hangsúlyozta: ő maga a napokban többször is konzultált a török külügyminiszter kollégájával, a törökök az elkövetkező napokban egyeztetni fognak a svédekkel és a NATO vezetőivel is.

“Az elkövetkező napokban is szoros és folyamatos lesz a kommunikáció a török külügyminiszterrel” - mondta múlt kedden Szijjártó Péter.

Stoltenberg a már idézett múlt csütörtöki brüsszeli nyilatkozatában azt emelte ki, hogy “a késlekedés csak azok számára hoz hasznot, akik a NATO egységének megbontásán munkálkodnak”. Ezek között a főtitkár Oroszországot és a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) említette.

A Washington Post a múlt héten írt arról, hogy míg Recep Tayyip Erdogan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök eltérő kifogásokat emelt Svédország belépésével szemben - amelynek fejlett hadserege növelni fogja a NATO harci erejét - közös státuszuk rávilágít arra, hogy bármely tagállam képes megzavarni a széles körben támogatott szövetségi prioritásokat.

Alexander Vershbow veterán amerikai diplomata, a NATO főtitkár-helyetteseként azt mondta, hogy a belső nézeteltérésekben való eligazodás az „üzleti költsége” egy olyan konszenzuson alapuló testületnek, mint a NATO, amelynek szövetségeseinek is el kell kötelezniük magukat csapataik kiküldése mellett, hogy szükség esetén megvédjük egymást.

„De a nap végén”, végül is, a NATO még soha nem bénult meg, amikor valami létfontosságú dolog kerül a sorba” – mondta Vershbow.

A diplomaták most azon igyekeznek – miután több hónapja bíznak abban, hogy a vilniusi csúcstalálkozó alkalmat ad majd Svédország csatlakozásának megünneplésére -, hogy rávegyék Magyarországot és különösen Törökországot, hogy küldjenek jelzést: lehetővé teszik Stockholm csatlakozásának előrehaladását - írja a Washington Post.

Törökország azért ellenzi Svédország NATO tagságát, mert Ankara szerint a svédek nem hajlandóak kiadni az általuk terroristának tartott személyeket, köztük a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjait. Emellett egy mozgalmat azzal vádolnak, hogy 2016-ban megpróbálta megdönteni a török kormányt. Törökország szintén panaszt tett a Svédországban tartott Erdogan-ellenes tüntetések miatt - emlékeztetnek. Erdogan a múlt héten is felvetette ezeket a kérdéseket. A muszlim áldozati ünnep alatt Stockholmban a Korán felgyújtását a török elnök „borzalmas tettnek” nevezte, ami szerinte nem „elszigetelt incidens” volt.

Míg magas rangú amerikai és NATO-tisztviselők álláspontja szerint Stockholm teljesítette a tavaly felvázolt feltételeket Ankara biztonsági aggályainak eloszlatása érdekében – beleértve az alkotmány módosítását és a szigorúbb terrorellenes törvények jóváhagyását is –, Erdogan nem küldte el Svédország NATO-csatlakozásának a jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvet a török törvényhozóknak - írják.

A Washington Post cikke szerint nem tűnt valószínűnek a gyors megoldás azt követően sem, hogy vasárnap egy telefonbeszélgetés során Erdogan azt mondta Bidennek, hogy bár Svédország tett néhány pozitív lépést, az a tény, hogy Svédországban kurd szélsőségesek általi tüntetések folytathatók, „semmissé” teszi a pozitívumokat.

A Fehér Ház közleménye szerint Biden kifejezte azon óhaját, hogy Svédország „a lehető leghamarabb” csatlakozzon a NATO-hoz.

Tisztviselők és elemzők szerint Törökország beleegyezésének ára valószínűleg egy 20 milliárd dolláros megállapodás az amerikai F-16-os vadászrepülőgépek megvásárlására. A megállapodást a Biden-adminisztráció támogatta azzal az indoklással, hogy megerősítené a NATO keleti védelmét - írja a Washington Post, de a cikkből kiderül, az amerikai részről van, aki óvatos, vagy nem támogatja ezt a görög konfliktus miatt.

Nagyvilág

Svéd csatlakozás: Jön-e fordulat ma este a NATO-csúcs előestéjén?

kapcsolódó cikkeink