Rafael Moran, a Madridi Műszaki Egyetem gátvédelemre szakosodott professzora úgy fogalmazott: ,,amikor a gátakat tervezzük, nem számolunk háborúkkal vagy szabotázsakciókkal".

Ahogy arról korábban az atv.hu is beszámolt, a kahovkai víztározó gátja szerdára virradóra szakadt át, hatalmas mennyiségű vízzel elöntve a környező településeket. Több 10 ezer ukrán civil került veszélybe, több 100 ezer embernek pedig bizonytalan az ivóvíz-ellátása Dél-Ukrajnában.

Rafael Moran szerint ,,ez a tározó 18 köbkilométer vagyis nagyjából 4,7 billió amerikai gallon vizet tartalmaz. Ez Spanyolország teljes tározókapacitásának egyharmada".

A Kahovka-gátat a Dnyipro folyó mentén építették az 1950-es években Joszif Sztálin szovjet vezető tervének részeként. A cél az volt, hogy megváltoztassák a régió természeti jellegét és tulajdonságait. Stefan Dorendel és Anna Olenenko környezettörténészek az Új ökológiai rend című könyvükben arról írtak, hogy a szovjet rezsim ezzel a döntésével és a mesterséges környezet létrehozásával létrehozta és megszilárdította a politikai jelenlétet a régióban.

A BBC cikke szerint ha valóban Oroszország a felelős a gát felrobbantásáért, az a sors iróniája lenne, mivel ezzel a döntéssel szabotálták a korábbi, szovjet korban elkezdett folyamatot. Egyelőre azonban nem lehetett bebizonyítani, hogy melyik fél a felelős a gát felrobbantásáért. Az ilyen és ehhez hasonló balesetek és gátszakadások viszonylag ritkán történnek, akkor azonban megváltoztatják a jövőbeni építkezések menetét.

Az algériai Bouzey és Habra gátak meghibásodása az 1800-as évek végén felhívta a mérnökök figyelmét a ,,felhajtó nyomásra" amelyet a gát alján lévő víz nyomása okoz.
A franciaországi Malpasset-gát áttörése 400 ember halálát okozta 1959-ben: egy későbbi elemzés egy korábban észre nem vett geológiai gyengeséget fedezett fel a tartó betonlapok alatt, amelyet a gát súlya aztán elmozdított.
Az 1963-ban bekövetkezett olaszországi Vajont-gát katasztrófája arra hívta fel a mérnökök figyelmét, hogy a tervezéskor vegyék figyelembe a gát feletti környezetet, mert a Vajont-gát katasztrófáját az okozta, hogy egy földcsuszamlás miatt túlcsordult.
A Teton-gát 1976-os meghibásodása 11 ember halálát okozta, és körülbelül 400 millió dolláros kárt okozott az Egyesült Államoknak. A vizsgálatok tervezési hiányosságokat és kivitelezési hibákat fedtek fel.

Manapság komolyabb tervezéssel és vizsgálatokkal próbálják elejét venni az ilyen és ehhez hasonló katasztrófáknak, a meghibásodások azonban ennek ellenére is nagyon gyakoriak.

Az Egyesült Államokban 90 000 gát található, ezek közül nagyjából 1800 hibásodik meg évente, ám ezek közül csak alig 4 százalék végződött halálos katasztrófával. A gátat tervező mérnökök egyik legnagyobb kihívása manapság az éghajlatváltozás.

Azt még korai lenne megjósolni, hogy az ukrajnai katasztrófa hogyan fogja befolyásolni a jövőbeni gáttervezést. Rafael Moran szerint az Egyesült Államok hadserege korábban végzett teszteket azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges robbantást vagy szabotázsakciót hogyan viselne az építmény, az eredményeket azonban nem hozták nyilvánosságra.

Moran szerint a Kahovka-gát katasztrófáját többek között az okozta, hogy a vízáramlást fémkapukkal szabályozták, ezt pedig nagyon könnyű volt áttörni. Ilyen mértékű katasztrófát azonban hosszú évek óta nem tapasztalhattak az európaiak: a köcvetkezményekkel valószínűleg még hónapokkal később is szembesülniük kell.

Nagyvilág

Háború: miért okozhat akkora problémát egy gátszakadás?

kapcsolódó cikkeink