Ahogy arról korábban az atv.hu is beszámolt, több magyar KFOR-katona megsérült Koszovóban, miután Zvecsanban összetűzés tört ki a tiltakozó szerbek és NATO erői között. Később aztán kiderült, hogy összesen 27 magyar békefenntartó sérült meg. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint szerencsére egy magyar katona sincs életveszélyben.
2008-ban az albán többség kikiáltotta Koszovó függetlenségét Szerbiától, amit Szerbia azóta sem ismert el. Az elutasítók között van többek között Görögország, Spanyolország és Szlovákia is. Áprilisban helyhatósági választásokat tartottak, melyet a szerb lakosság bojkottált. Hétfőn az észak-koszovói területek három-négy százaléknyi albán kisebbsége által megválasztott polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. Ez robbantotta ki a konfliktust.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az ATV Start műsorában ismertette: Magyarországon sincs olyan, hogy a szavazásra jogosultak 3,5-5 százalékával valaki polgármester lehet. „A dolog pikantériája, hogy maga a NATO is jelezte az albán politikusoknak, hogy ezt nem kéne megpróbálni, mert balhé lesz belőle” – fogalmazott a szakértő.
Kaiser kifejtette: a két fél között folyamatos feszültségek vannak, példaként pedig a rendszámvitát hozta fel. Mint ismert, koszovói rendszámmal nem lehet belépni Szerbia területére, így két választás marad: vagy le kell szerelni a rendszámot, vagy le kell takarni, ha valaki be akar lépni az országba.
Elmondta azt is, hogy mostanában többször mozgósították a szerb haderőt, amely most is ugrásra készen vár a koszovói határ mentén.
Beszélt arról is, hogy sokan úgy vélik, a feszültség fenntartása részben Oroszország érdeke is, hiszen a Vucic-féle szerb kormány azon kevesek közé tartozik, akik barátai maradtak Putyinéknak. „Valahányszor Szerbia feszültséget generál a Balkánon, az picit mindig elvonja a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról” – mondta Kaiser, hozzátéve, hogy „erre a vonatra ült fel a koszovói elnök is”, tehát „ebben a buliban legalább annyira nyakig benne vannak a koszovói albánok, mint a szerbek.”
27 magyar KFOR-katona sérült meg
Kaiser Ferenc elmondta: a hírek szerint több „spontán” tüntető is szerb rendőr volt, egy részük a határon túlról érkezett, és ők pontosan tudták, hogy milyen taktikával tartják fenn a rendet.
„Lehet látni, hogy itt nem spontán tömegfelháborodásról van szó. Ha nagyon finoman akarok fogalmazni, az összecsapás nem a szerb kormány akarata ellenére történt. A konfliktus kiéleződésében a szerb kormány is benne volt, és a koszovói kormány is ezt akarta, ennek lettek áldozata a magyar és az olasz békefenntartók” – vélekedett a szakértő.
A NATO még 700 békefenntartót küld Koszovóba, Szijjártó Péter azonban azt mondta, nem tudni, hogy Magyarország küld-e még több katonát
A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a konfliktus feloldásának első lépcsőfoka, hogy a NATO még több békefenntartót küld Koszovóba.
Szijjártó Péter kijelentésére pedig úgy reagált, hogy a Magyar Honvédség már így is erőn felül teljesít, ugyanis az ezer fős nemzeti kontingens a honvédség létszámához, anyagi lehetőségéhez képest borzasztóan magas arány.
„Eléggé megfeszített emiatt a honvédség, ráadásul ott a déli határ védelmének a kérdése”, valamint északkeleten is fenn kell tartani az erőket az orosz-ukrán konfliktus miatt – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg nincs tartaléka a Magyar Honvédségnek.
Ismertette azt is, hogy a KFOR-misszióban az amerikaiak és az olaszok után a magyarok vannak jelen a legnagyobb létszámban, tehát eddig is „vezető nemzet” voltunk.
„Magyarország számára ténylegesen fontos, hogy a Nyugat-Balkánon mi történik, hiszen ez kvázi a hátsó udvarunk” – hangsúlyozta, majd felidézte, hogy a 2015-ös migrációs áradat is úgy kezdődött, hogy az albánok és a koszovói albánok indultak meg délen, és ez hazánkat azonnal érintette.
Esélyük sem volt a békefenntartóknak megvédeni magukat?
A békefenntartók bárhogy is támadjanak rájuk, nem támadhatnak vissza. A szakértő elmondása szerint azért is nagyon faramuci, ami történt, mert a békefenntartónak elméletileg az albánok bosszújától kellene megvédeni az északi területen élő szerbeket.
„A missziónak az a feladata, hogy kitolják vagy fizikailag útját állják a tüntető tömegnek” – magyarázta a szakértő.
A felvételeket elemezve elmondta, hogy a magyar katonák rendkívül fegyelmezettek voltak, és csak akkor kezdtek visszaütni, amikor lőttek rájuk. A magyar katonák egyébként máshogy védekezni sem tudtak, ugyanis éles lőfegyver nem volt náluk
„Alapesetben még a gumibotot vagy egyéb kényszerítő eszközöket sem nagyon szabad használniuk” – tette hozzá a szakértő.
Kaiser azt is elárulta, hogy a békefenntartók talpig pajzsba vannak öltöztetve, azonban az összecsapásokról készült felvételeken lehetett látni, hogy itt már betontömbtől kezdve mindennel dobálták őket, amit már a védőpáncél sem tudott minden esetben megfogni.
Miért nincs a katonáknál lőfegyver?
Kaiser elmondása szerint ez normális, ugyanis az ilyen missziókban elő szokott fordulni, hogy nem kapnak lőfegyvert. Egyrészt azért, mert bizonyos helyzetben az ember pánikba eshet és használhatja a fegyvert akkor is, amikor nem szükséges. Másrészt van mögöttük olyan biztosító erő, akinél van fegyver. Harmadrészt pedig olyan közel vannak a tüntető tömeghez, hogy félő, hogy a saját fegyverüket ellenük fordítanák, ha valamilyen módon el tudnák venni tőlük azokat.