Varga Judit igazságügyminiszter Brüsszelben nyilatkozott kedden újságíróknak, a 7-es cikkelyes tanácsi meghallgatásra igyekezve, és kijelentette: az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, az uniós intézménynek nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját. Azt a lapértesülést pedig “nagy fake news-nak” nevezte, hogy már kedden a Tanács napirendre tűzi a magyar EU-elnökség megakadályozását.

Mint estére kiderült, valóban nem tűzték a Tanács napirendjére ezt a magyar kérdést.

A jelenleg a soros EU elnöki tisztséget ellátó Svédország unió-ügyi minisztere közölte is újságírókkal: “a soros elnökség szabályait a szerződések szabályozzák. Vagyis minden egyes elnökségnek a Tanács egészét és az összes tagállamot képviselnie kell”.

Jessika Roswall lényegében elvetette, hogy a június 30-ig a tanácsi elnökséget betöltő Stockholm vitát nyisson a kérdésről.

Kedd este a Szabad Európa nyomán itt számoltunk be a keddi brüsszeli eseményekről. Az osztrák EU-ügyi miniszter nem, de a németek mellett például a hollandok is megkérdőjelezik a ‘24-es magyar soros EU-elnökséget - derült ki tegnap este.

A hollandok három forgatókönyve

Egy holland szakértői tanulmány is született már, ebben a Meijers Bizottság három verziót is ecsetel a magyar EU-elnökség gyengítésére, vagy kiküszöbölésére. A tanácsaik nemcsak a magyar, de a lengyel EU-soros elnökségre is vonatkoznak, mert mint írják Lengyelországgal szemben is fennállnak a jogállamisági aggályok.

Ez az anyag három “megoldást” vázol erre a hvg.hu cikke szerint.

Eszerint az egyik “megoldás”, hogy el kell venni Magyarországtól és Lengyelországtól a kényes ügyeket. Vagyis betöltenék a tisztséget, de más államok megbízottak elnökölnének azokon a tanácskozásokon, ahol érdekütközés merülhet fel a téma miatt. Egészen pontosan mindig annak a két országnak a megbízottai, amelyek a magyar és a lengyel vezetés előtt, illetve után adják az elnökséget, tehát Spanyolország és Belgium, illetve Ciprus és Dánia.

A másik jogi út, hogy megváltoztassák a menetrendet: A többiek dönthetnek úgy, hogy a magyarok és a lengyelek a tervezettnél csak később kapják meg a posztot. Erre már több példa is akadt. Ezt úgy lehet megcsinálni, hogy a svédek, akik most töltik be a posztot, felvetik, hogy a retorziók miatt veszélybe kerülhet az elnöki teendők ellátása, vagyis kérdéses, hogy a két ország „tisztességes közvetítő - honest broker - lesz-e.

A harmadik útként azt javasolják: a Tanács dönthet úgy, hogy az elnökséget csak olyan állam láthatja el, amely ellen semmiféle jogi kifogás nem merült fel.

A magyar kormány ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy az EU-soros elnökség nem jog, hanem kötelezettség, amit az uniós szerződés szabályoz.
A sorrend megváltoztatására ugyanakkor a 24.hu cikke szerint már volt példa.

Nagyvilág

Holland szakértők forgatókönyvei a magyar, de a lengyel EU-elnökséget is megakadályoznák

kapcsolódó cikkeink