Sötéten gomolygó sűrű füstfelhő a Pentagon udvarán. A napokban futótűzként terjedt el egy fénykép különböző közösségi médiás felületeken az amerikai védelmi minisztérium ikonikus székhelye elleni támadásról, amiről hamar kiderült, hogy egy mesterséges intelligencia (MI) által generált hamisítvány. Mielőtt vállat vonnánk, hogy ez egy ártalmatlan hecc, fontos megjegyezni néhány tényt az álfotó hatásairól: a CNN beszámolója szerint rövid időre zuhanni kezdett a tőzsde, a virginiai Arlington megye tűzoltósága pedig közölte, hogy értesült a robbanásról szóló beszámolókról, de a lakosság nincs veszélyben. A hitelesnek tartott, több mint 300 ezer követővel rendelkező, háborús hírekkel foglalkozó OSINTdefender nevű Twitter-oldal is tényként közölte a „robbanást”. Az oldal tulajdonosa később elnézést kért a téves információk terjesztéséért.
Nagyobb probléma, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak fotókon, hanem a való életben is hatalmas pusztításra képes, és erre egyre több tudós és a témában jártas szakértő is felhívja a figyelmet.
A hétköznapi ember számára aprónak tűnő innovációk teljesen átalakítják a hadászatot, és ez a forradalom nem a távoli jövő, hanem a szemünk előtt zajlik. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma olyan mesterséges intelligencia botokat fejleszt, melyek képesek elvezetni egy módosított F–16-os vadászgépet, miközben Oroszország autonóm tankszerű járműveket tesztel. Természetesen Kínát sem lehet kihagyni a képből: a kommunista diktatúra önálló döntések meghozatalára képes drónokkal „száll be” a fegyverkezési versenybe – ezek képesek akár egyenruha vagy egy betáplált hőtérkép alapján likvidálni az ellenséget. Fontos megemlíteni a Pentagon Next Generation Air Dominance nevű titkos programját is, melynek keretében a következő években a mesterséges intelligencia segítségével teljesen megújítják az Egyesült Államok légierejét autonóm drónok és új fejlesztésű vadászgépek hadrendbe
Digitális vs. analóg hadsereg
Egyértelmű tehát, hogy a hidegháborúhoz hasonló fegyverkezési verseny alakult ki a nagyhatalmak között. Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2017-ben úgy fogalmazott, hogy amelyik nemzet ezen területen vezető lesz, uralni fogja a világot. És bár Moszkva korán felismerte az autonóm fegyverek fontosságát a háborúkban, úgy tűnik, az orosz–ukrán konfliktusban egyelőre az utóbbi fél – erős nyugati hátszéllel – használja ki jobban az újfajta technológiákat. Így pedig érthetővé válik, hogy egy sokkal nagyobb hadsereg miért nem tudta néhány nap alatt elérni a célját Ukrajnában: egyes narratívák szerint a szomszédunkban egy „digitális” haderő harcol egy „analóggal”. Miután tavaly Oroszország háborút indított, az egyik első amerikai cégvezető, aki meglátogatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben, a Palantir nevű vállalat vezetője volt. Alex Karp egy olyan rendszert bocsátott az ukrán hadsereg rendelkezésére, ami kétség nélkül megváltoztatta a háború addigi menetét. (Érdekesség, hogy a Gyűrűk ura című regényben kommunikációra használt varázsgömböket hívták Palantirnak.)
A denveri székhelyű Palantir Technologies nevű szoftvercég egy adatelemzésre szakosodott vállalat, amely állítása szerint kizárólag nyugati demokráciákkal és azok szövetségeseivel dolgozik együtt. Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott MetaConstellation nevű szoftvert leegyszerűsítve úgy lehet elképzelni, mint egy számítógépes stratégiai játékot: a kezelő egy laptopon vagy egy tableten valós időben, több rétegben látja az ellenséges csapatok helyzetét. A brutális mennyiségű adattal (műholdképek, drónfelvételek, hőszenzorok, emberek által készített fotók/videók) dolgozó program ezt követően felvázol több lehetőséget, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megoldani egy-egy harctéri szituációt – hány katonára és milyen fegyverekre lenne szükség. Majd minden egyes akciót kielemez és ezáltal tanítja magát, így egyre „hatékonyabbá” válik.
Cél: elrettentés
Az amerikai cég egyik vezető tisztségviselője szerint Ukrajna példáján keresztül az emberiség láthatja, hogyan vívják és nyerik meg a jövő háborúit. A mesterséges intelligencia támogatói szerint az ilyen innovációk használatával precízebbek lesznek a háborúk, és ezáltal kevesebb ártatlan vér fog folyni, „pozitívumként” hozzák fel továbbá a – nukleáris fegyverek esetén is emlegetett – elrettentő erőt. A Die Welt cikke szerint az orosz–ukrán háború alapján Kína előtt is egyértelművé vált, hogy mennyire kiszámíthatatlan lenne egy Tajvan elleni háború, és hogy óvakodni kell egy alsóbbrendűnek hitt hadseregtől is. Azt persze kár lenne várni, hogy Kína megretten és önként átengedi az első helyet az Egyesült Államoknak. A távol-keleti nagyhatalom deklaráltan együttműködik Moszkvával a mesterséges intelligencia fejlesztése területén, 2030-ra pedig a világ vezető MI-hatalmává szeretne válni. Egy magas rangú parancsnokuk leszögezte: a kínai haderő nagyobb hangsúlyt fog fektetni a mesterséges intelligencia katonai alkalmazására és az információs hadviselésre.
Felmerül a kérdés: kivehető-e a „hús-vér” katona a jövő háborúiból? Szakértők szerint egyértelműen nem a válasz, hiszen az emberi intuíciót, ítélőképességet elképzelhetetlen, hogy helyettesíteni tudja a mesterséges intelligencia. „Azt hiszem, hogy van bennünk egyfajta irracionalitás, ez tesz annyira kreatívvá minket. Ez az, amit nehéz lesz beleprogramozni a mesterséges intelligenciába” – vélekedik Robert C. Castel, aki ugyanakkor elismerte: az MI mindig bátrabb és határozottabb döntéseket fog hozni, ráadásul sokkal gyorsabban, de véleménye szerint az emberi előny mindig meg fog maradni. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy azok a hatalmak, melyek képesek lesznek „hadrendbe állítani” a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket, óriási lépést tesznek a világrend alakítása irányába.
Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.