2019 – Sanna Marin miniszterelnök lett
34 évesen a világ legfiatalabb miniszterelnöke lett Sanna Marin az ötpárti, balközép koalíció élén. A fiatal nőt világszerte a progresszív új vezetők ezredfordulós példaképének tekintették és tekintik még a mai napig is, ám saját országában nem sikerült elnyernie az emberek bizalmát, sokan csalódtak benne és Marin kénytelen volt szembesülni a bírálatokkal a pártállása és a kormánya közpénzköltései miatt.
Buligate
A fiatal miniszterelnök először azzal okozott botrányt, hogy a koronavírus idején úgy ment el egy helsinki szórakozóhelyre bulizni, hogy egy koronavírus-fertőzött kontaktja volt. Ráadásul úgy, hogy erről pontosan tudott, ugyanis a parti kezdete előtt néhány órával derült ki, hogy a külügyminisztere megbetegedett.
Aztán tavaly nyáron öltözékével hívta fel magára a világ figyelmét, ugyanis egy farmer rövidnadrágban, bőrkabátban és egy csizmában jelent meg egy rockfesztiválon. Ezzel a fél világ szemében rocksztár, a másik fele szemében botrányhős lett, hiszen miniszterelnököt ilyen felszerelésben még egész biztos, hogy senki sem látott.
Aztán egy hónappal később jött Marin egy kiszivárgott videója, melyen az látható, hogy a kormányfő énekel és táncol egy buliban, amelyen egyébként műsorvezetők és influenszerek is részt vettek. A finnek egy része szerint ez a viselkedés egyáltalán nem megengedett egy miniszterelnöknek, aki egy országot képvisel, azonban voltak olyanok is, akik szerint semmi baj nem volt azzal, hogy Marin leeresztette a fáradt gőzt és szórakozott egyet. Az ellenzéki pártok mindenesetre kaptak az alkalmon, egyből betámadták a fiatal miniszterelnököt és a videót látván drogtesztet is követeltek tőle. Marin drogtesztet csináltatott, amiből kiderült, hogy nem fogyasztott az alkoholon kívül semmilyen másik tudatmódosító szert.
NATO-csatlakozás: Sanna Marin és Orbán Viktor kapcsolata sem volt mindig felhőtlen
Mint ismert, a finn NATO-tagság ratifikálása sokáig Törökország és Magyarország kezében volt. Sanna Marin februárban még ki is jelentette, hogy országa Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz. Márciusban aztán Sauli Niinistö finn elnök azt közölte, hogy Finnország Svédország nélkül fog csatlakozni a NATO-hoz, miután világossá vált, hogy Magyarország és Törökország csak a finnek csatlakozását támogatja.
Tavaly novemberben a finn és a magyar miniszterelnök kemény üzeneteket hagytak egymásnak a ratifikálás elhúzása miatt. Ahogy arról az atv.hu is beszámolt, novemberben a finn miniszterelnök azzal állt elő, hogy a magyar kormány zsarolásra használná fel a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálást a befagyasztott EU-s források ügyében. Orbán Viktor a Twitteren üzent vissza Marinnak: “Magyarország soha nem kapcsolt és nem is fog más kérdést az uniós források ügyéhez kapcsolni. Ez igaz többek között Finnország NATO-csatlakozására is. A magyar kormány támogatja, az Országgyűlés pedig a 2023-as ülésszak kezdetekor napirendre tűzi a ratifikációt” – közölte a miniszterelnök.
Végül a több mint nyolchónapos huzavona után a magyar parlament március végén megszavazta Finnország csatlakozását, ami így április 4-én hivatalosan is NATO-taggá vált.
Sanna Marin ezt követően Magyarországnak üzent a Twitter-oldalán: “Köszönjük a világos döntést” – írta, de megjegyezte azt is, hogy mindenki érdekét szolgálja, hogy Svédország még a vilniusi csúcstalálkozó előtt NATO-tag legyen.
Sanna Marin álláspontja az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban
Sanna Marin Oroszország Ukrajna elleni támadása óta keményen Ukrajna oldalán állt, és élesen bírálta Oroszországot a támadás miatt. Tavaly októberben egész egyszerűen kijelentette, hogy a konfliktusból való kiút az, ha Oroszország elhagyja Ukrajnát.
Az atv.hu arról is írt, hogy a Finnország rengeteg pénzt elköltött védelemre, ugyanis ahogy Sanna Marin fogalmazott: “van egy agresszív” szomszédjuk. A kormányfő korábban úgy fogalmazott, hogy a Nyugat nagyot hibázott akkor amikor az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése láttán nem lépett fel sokkal erélyesebben Oroszországgal szemben.
De Marin beszélt arról is, hogy kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy milyen feltételekkel köthet békét, szerinte a megtámadott ország támogatóinak egyedül az a dolguk, hogy minden lehetséges eszközzel, fegyverrel és egyéb támogatással hozzásegítsék Ukrajnát a céljai eléréséhez. És Finnország így is tett, márciusban például azt jelentették be, hogy 161 millió euró értékben nyújtanak katonai támogatási csomagot Ukrajnának, amely három Leopard 2 harckocsit is tartalmaz.