A szavazók 42 százaléka Vlagyimir Putyint, 38 százaléka viszont Jevgenyij Prigozsint szeretné Oroszország következő államfőjének. Ez Prigozsin 2023 elnevezésű Telegram csatornán jelent meg, bár az nem bizonyított, hogy az oldalt valóban a Wagner-csoport vezetője kezeli. Prigozsin nemrég indulatos videóban, zsoldosai holttestét mutatva vonta kérdőre az orosz hadvezetést, amiért nem küld elég lőszert a katonáknak. Nem sokkal később egy újabb videoban trágár szavakkal egy nagyapáról tett említést, ezzel a Novoje Vremja ukrán lap szerint Vlagyimir Putyinra utalt.
Kaiser Ferenc úgy látja, jelenleg hatalmi harc zajlik Szergej Sojgu védelmi miniszter, Valerij Geraszimov hadseregtábornok és Prigozsin között.
„Nagyon jól kommunikálja a sikereit, és vélhetőleg ezért nem kap lőszert eleget. Másfelől viszont, amire Prigozsin mutatott rá, hogy az ő, zömmel börtönökből toborzott zsoldosai, sokkal megbízhatóbbak esetenként, mint a regurális haderő.”
– mondta Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Hozzátette: a hatalmi harc kifelé megosztottságot sugallhat, ami megkönnyíti az ukrán hadsereg helyzetét.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus elemzője úgy véli, elképzelhető, hogy Putyin az orosz katonai vezetést tartja a kudarcok egyik okának, a kritikái pedig összhangban vannak a Wagner-csoport vezetője által elhangzottakkal.
„Az orosz rendszeren belül Vlagyimir Putyin irányításával egyfajta oszd meg és uralkodj stratégia érvényesül, ahol Vlagyimir Putyin egymással szemben futtat különböző hasonló profilú szervezeteket”
– fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.
Kis-Benedek József szerint nehéz meghatározni az orosz magánhadsereg létszámát, mert zsoldosaik számos helyen harcolnak.
„Ők nemcsak az ukrán fronton tevékenykednek, hanem számos külföldi országban, elsősorban a Közel-Keleten, és afrikai országban, Maliban például vagy Líbiában is jelen vannak, és olyan helyeken tevékenykednek, ahol a célja az orosz állami vezetésnek az, hogy onnan valamit megszerezzen, vagy az állam érdekeit tudják képviselni”
– fejtette ki a szakértő.
A nemzetközi egyezményekhez való viszonyuk azonban vitatható, ezért több állam, például Nagy-Britannia és Franciaország is terrorszervezetnek nyilvánítaná a Wagner-csoportot.