A legtöbb elemző ezeket a kérdéseket járja körbe, ám a legjobb esetben is csak gondolatkísérlet szintjén: ahogyan azt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban már megszokhattuk, az információ hadszintérré vált: már alig-alig lehet elválasztani a valós, hiteles és ellenőrzött tényt a hamistól.
Nincs ez másként a Kreml-elleni dróntámadás kapcsán, sőt.
A CNN elemzésében rámutatnak: az orosz hatóságok már hónapokkal ezelőtt megkezdték a légvédelmi rendszerek kiépítését Moszkva-szerte, miközben a Kreml maga is saját védelmi rendszerrel rendelkezik. Feltehetjük a kérdést,
Ha ezek valóban Ukrajnából származó drónok, akkor hogyan jutottak el Moszkváig? Hogy kerülték el az észlelést és hogy kerültek ilyen közel a kormányzati központhoz?
A támadás igencsak kínos lehet Moszkvának. Ezt mutatja, hogy az orosz állami média azóta nem győzi nyugtatni a lakosságot: az elnök jól van, dolgozik, folytatja a szokásos napirendjét.
A CNN elemzésében ugyanakkor felteszik a kérdést, mi van, ha tényleg Oroszország – vagyis kevésbé pongyolán fogalmazva: valamelyik katonai klikk vagy csoport – hajtotta végre a támadást?
Emlékeztetnek Vlagyimir Putyin megválasztása előtti időszakra, amikor Oroszországot több házrobbantás is megrázta, több száz emberéletet követelve. Az 1999-es eseményeket Putyin végül a II. csecsen háború kirobbantására használta fel.
A házrobbantásokra adott kemény reakció egyenesen az elnöki székbe repítette Putyint, kérdés, hogy egy lehetséges hamis zászló alatti dróntámadás alkalmas-e arra, hogy felsorakoztassa az oroszokat az immel-ámmal támogatott háború mögé. Vagy legalább arra, hogy Oroszország még keményebben támadja Ukrajnát. A válasz természetesen nem is maradt el, erről itt írtunk bővebben.
Nem véletlen, hogy az ukrán elnök nem sokkal később határozottan visszautasította a vádakat, mint mondta:
„Nem támadtunk Putyinra vagy Moszkvára, mi a saját területünkön harcolunk”
Ahogyan az várható volt, az oroszországi héják is nagyobb hangerőre kapcsoltak. Különösen igaz az ez, az egykor szebb napokat látott, de mára kocsmai színvonalon nyilatkozgató Dmitrij Medvegyevre, aki azt mondta a támadás után, hogy
„nem maradt más lehetőség, mint hogy megsemmisítsék Zelenszkijt és kijevi bandáját”
Az persze nem zavarta az egykor a nyugaton nagy kedvenc orosz politikust, hogy az orosz haderő a háború első szakaszában megpróbálta „megsemmisíteni” Zelenszkijt és „kijevi bandáját”, csak épp nem sikerült.
A hamis zászlós hadművelet tehát nem ördögtől való gondolat, csak éppen bizonyítani nem lehet. Lehetőségként merült fel, hogy Putyin-ellenes ellenállók hajtották végre a támadást, ám nem túl valószínű.
Ilja Ponomarjov külföldön élő volt orosz parlamenti képviselő a CNN-nek úgy nyilatkozott, valóban az egyik „partizáncsoport” hajtotta végre a támadást, ám többet nem tudott, akart mondani.
Ponormarjov persze e téren már rutinos nyilatkozó: 2022 augusztusában azt mondta, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg (NRA) tagjai robbantották fel Aleszandr Dugin lányát Moszkva közelében.
Több mint kínos
A hamis zászlós elméletet viszont épp az akció szimbolikus volta és tulajdonképpeni sikere cáfolja: a füstölő Kreml látványa ugyanis roppant kínos a moszkvai vezetés számára. Erre a következtetésre jutott Demkó Attila is. Az elemző szerint
„A moszkvai parádé előtt ez az egész több mint kínos – ezért valahogy nem érzem a false flag ízét. Ha kiáll Putyin a Vörös térre, most a világ fogja nézni, az biztos”
– írja bejegyzésében.
https://www.facebook.com/demkoattilaofficial/posts/pfbid02Vy1ntT9na6r2ZL2gyupcdbxAtJ1cKgC694jPeRzEdo1ZrgUe3D8qxWwES2H3xT8Ql
Pszichológiai hadviselés
Elképzelhető forgatókönyv lehet, hogy valóban Ukrajna hajtotta végre a támadást, ám politikai okokból ezt tagadni kényszerül.
Ukrajna eddig soha nem ismerte be, hogy oroszországi célpontok ellen indított volna támadást. Resperger István egyetemi tanár szerint ennek a legfőbb oka, hogy ezáltal Kijev sem tudná magáról lemosni az agresszor szerepét. A következő napokban azonban egyre több ilyen támadásról hallhatunk majd, amelyet orosz politikai, közigazgatási vagy vezetési központok, illetve lőszerraktárak ellen hajtanak végre.
„Az ilyen támadások valójában a pszichológiai hadviselés részét képezik. Azt akarják bizonyítani, hogy már senki nincs biztonságban, még az ellenség fővárosában is tudnak csapást mérni. Ezzel demoralizálják az embereket, elhitetik velük, hogy az ellenség már a kapuik előtt áll”
– hangsúlyozta Resperger István.
Miért most?
Természetesen az időzítés is kérdésként merülhet fel. Oroszországban május 9-én, vagyis jövő kedden ünneplik a Győzelem napját. A náci Németország felett aratott győzelem az év egyik legfontosabb eseménye Oroszországban, így természetesen kiemelt figyelem övezi, különösen úgy, hogy a háború zaja – még ha csak drónok formájában is – de behallatszik a Moszkvai lakásokba.
És ez fáj csak igazán Putyinnak, akinek jövő kedden ki kell állnia a Vörös térre, és fogadnia a felvonuló, de a háborúban megtépett seregének üdvözlését.
Május 6-án az ATV-n 10.25-től 14.15-ig élőben követhetik III. Károly királlyá koronázását Londonból.