Az addig teljesen biztonságosnak hitt rendszer, ami mindennapjainkat, világról alkotott képünket alakította, 2020 márciusában alapjaiban kezdett meginogni. Így kapott újra létjogosultságot a prepper, azaz túlélő mozgalom, ami lényegében egy krízis túléléséhez szükséges készségek elsajátításáról, illetve az azokra való felkészülésről szól.

Óvatosság vagy paranoia

A jelenség pontos megértéséhez az 1930-as évekbe kell visszaugrani, amikor is a túlélésre az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban olyan tényezők miatt volt szükség, mint a Wall Street-i csőd, ami korábban még nem látott méretű gazdasági összeomlást eredményezett. Később azonban ismét kialakult a béke, amit nem is kérdőjelezett meg a világ egészen a 2001-es terrortámadásig és az arab tavaszig, amikor is a világ számára újra értelmet nyert a prepperek narratívája.

Az Egyesült Államokban súlyos mélypont volt a túlélő közösség számára, mikor 2012-ben egy 26 életet követelő lövöldöző férfiról kiderült, hogy édesanyja megrögzött felkészülőként nevelte. A média sztereotipikusan paranoid összeesküvés-hívőkként jelenítette meg az egész prepper közösséget.

A negatív hangok ellenére 2020 óta pedig – nagyrészt a bevezetőben már említett indokok miatt – már egészen széles társadalmi réteg „prepperkedik”. Bradley Garrett, a Dublini Egyetem társadalom- és kulturálisföldrajz-tudósa, a témában számos könyvet írt szerző szerint nagyjából 20 millióra tehető világszerte a felkészülők száma: „Óriási az igény az önfenntartás és a biztonság iránt ebben a kiszámíthatatlan korban. Meglepő volt számomra, hogy kulturálisan és politikailag mennyire sokszínű ez a közeg, azon kevés közösségek egyike, amelyik nem pártok szerint megoszló nézeteken alapul” – nyilatkozta dr. Garrett a kutatásai alapján a BBC-nek.

A túlélők Maslow-piramisa

A világszerte legnépszerűbb és legfogyaszthatóbb, a prepping mozgalommal foglalkozó oldal az amerikai theprepared.com, ahol rengeteg hasznos gyakorlati útmutató is fellelhető, többek között a felkészülő életmód hat kezdő alaplépése is.

Fontos alapelveik közé tartozik továbbá a sokak – főként a pszichológia iránt érdeklődők – számára ismert Maslow-piramis, ami a prioritásokat segít letisztázni.

Fejsze és ragasztószalag

Ami a gyakorlati útmutatót illeti, a kétheti ellátás biztosítása már önmagában számos kérdést felvet, kezdve az élelmezéstől a közműveken át. A Nébih 2020-ban, a pandémia alatt adott ki egy ún. „Élelmiszertartalékolási útmutatót”, amiben szintén számos hasznos tanács mellett közzétették egy felnőtt tápanyagszükségletét két hétre.

Felhívják továbbá a figyelmet, hogy a veszélyhelyzetbe került lakosság ivóvízzel való ellátása a hatóságok elsődleges feladatai közé tartozik, ezért nem szükséges kétheti mennyiséget. A Nébih szerint bőségesen elegendő fejenként egy- vagy kétnapi ivóvízkészletet betárazni (2×2 liter palackos víz/nap/fő).

Az internet bugyraiban megannyi összesítő listát, jó és kevésbé jó tanácsot lelhet fel az ember, saját bölcsességére van bízva, hogy felismeri-e a kettő között a különbséget.

A teljes cikket a Hetek aktuális számában olvashatja el.

Nagyvilág

Egyre többen élnek “prepper” életmódot - de mi is ez?

kapcsolódó cikkeink