Hétfőn írtunk arról, hogy Varga Judit a hét második felében Brüsszelben tárgyal az igazságügyi reformról, és a bizottsági elvárásokról a jogérvényesülésért felelős biztossal. Ma, a Didier Reyndersszel folytatott megbeszélése után az igazságügyminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány tavaly július óta “intenzív szakmai párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal a magyar embereknek járó uniós források lehívása érdekében”.
Március végéig vállaltuk az igazságügyi vállalásaink teljesítését. A kormány eddig is teljesítette minden vállalását, ez ezúttal sem lesz másképp – tudatta Varga Judit, rámutatva, hogy a társadalmi és szakmai egyeztetések lezajlottak, és mind a Bizottság, mind a szakmai-és civil szereplők észrevételeit figyelembe vették.
“A politikai egyeztetések utolsó állomásaként találkoztam ma Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztossal. Nagy lépést tettünk ma: nincsenek már nyitott politikai kérdések – a jogalkotásban technikai és szövegezési feladatok vannak csak hátra” – tartalmazza a nyilatkozata.
Az igazságügy-miniszter szerint ugyanakkor “a dollárbaloldal a tárgyalások kezdete óta azon munkálkodik, hogy Magyarország, és így a magyar emberek ne jussanak hozzá a nekik jogosan járó forrásokhoz. Sajnos a baloldalnak most is fontosabbak az idegen érdekek, mint a magyar emberek” – fogalmaz sz igazságügyminiszter.
Varga Judit azt is szóvá tette, hogy “a dollárbaloldal, továbbá a kétes finanszírozású NGO-k által befolyásolt liberális média és egyes baloldali EP-képviselők az elmúlt időszakban rémhíreket terjesztettek a tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy megpróbálják kisiklatni a folyamatot”.
“Akárki is fizette a zenészt és akármennyibe is került a nóta, örömmel jelentem, hogy nem jártak sikerrel” – jelenti ki a miniszter, hangsúlyozva: “az igazságügyi vállalások teljesítésével nagyon fontos lépést teszünk a kohéziós alapokhoz való hozzáférés felé”.
Ezek szerint az igazságügyi csomag hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet. Emlékezetes, hogy korábban az Európai Bizottság négy pontban várt érdemi változtatást az igazságszolgáltatás terén: egyrészt, hogy erősítsék meg az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit, valamint a kúriai bírók függetlenségét, és meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a hazai és az uniós jog.
Ezen kívül meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon. Az a kormányzati javaslatokból kiderült, hogy az OBT nem vétójogot kapna az OBH elnöke és a Kúria elnöke kinevezésekor, hanem véleményezési jogot. A Kúria elnöke nem lesz újraválasztható, az OBH főbíró elnöke viszont 9 év után is marad a tisztében, ha az új elnököt nem tudja megválasztani kétharmados többséggel az Országgyűlés.
A bírók átrendelését ugyan megvétózhatja az OBT, de indokolnia kell a vétót. Másrészt, a reformcsomag a csak „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartása mellett” engedné a OBT számára a hozzáférést a bíróságok igazgatásával kapcsolatos információkhoz. Azt egyelőre nem tudni, hogy Varga Judit igazságügy-miniszter a mai brüsszeli megbeszélésén miben egyezett meg Didier Reynders biztossal.