Többen azonnal Oroszországra mutogattak, mondván, hogy a megfélemlítés eszközeit oly gyakran használó ország a szankciós háború közepén könnyedén megtehette ezt a lépést. De már fél év telt el, és azóta egyik teóriát sem sikerült bebizonyítania a robbanást vizsgáló szakértőknek. Négy ország került fel a gyanúsítottak listájára: Oroszország, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Egyesült Királyság – elméletileg mindegyik ellen vannak bizonyítékok.
Azt már a robbanást követő órákban megállapították, hogy szabotázst követtek el az Északi Áramlat ellen. A svéd ügyészség által vezetett három vizsgálat egyike novemberben megerősítette, hogy robbanóanyag-maradványokat és több „idegen tárgyat” találtak a „bűncselekmény helyszínén” a tengerfenéken. Most egy új teória látott napvilágot, a New York Times, illetve két német csatorna, az ARD és az SWR német közszolgálati médiumok, valamint a Die Zeit című lap által: a támadást egy ukránbarát, bár nem feltétlenül az állam által támogatott csoport követte el.
A német ügyészség szerdán megerősítette, hogy januárban átkutatott egy hajót, amely a gyanú szerint a támadáshoz használt robbanóanyagokat szállította, de még vizsgálja a lefoglalt tárgyakat, az elkövetők személyazonosságát és lehetséges indítékokat is. A támadásról egyelőre ezek a főbb elméletek.
Putyin tette?
A támadást követően rengetegen azonnal úgy vélték, hogy az orosz elnök áll az Északi Áramlat felrobbantása mögött. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója szeptember 27-én, a robbanások észlelésekor azonnal azt írta Twitteren, hogy a ,,támadás hátterében nem más áll, mint Oroszország, aki ezzel a terrorakcióval akarja megfélemlíteni a tél előtt álló Európát”. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is arra utalt, hogy az oroszokat terheli a felelősség, Oroszország azonban mindent tagadott.
Az Északi Áramlatot részben az orosz Gazprom birtokolja. A cég a robbanásokkor bejelentette, hogy technikai okok miatt ideiglenesen leállítja a gázszállítást, az EU szerint azonban ez hazugság volt. Néhány nappal a szállítások után Putyin azzal fenyegette meg Európát, hogy mindenki meg fogy fagyni a télen, ha nem függesztik fel az Oroszország elleni szankciókat. A kérdés azonban az, hogy miért robbantanák fel a vezetéket, ha a leállításokkal már megfelelően tudták zsarolni Európát.
Simone Tagliapietra, energetikai szakember és a Bruegel agytröszt főmunkatársa szerint lehetséges, hogy Oroszországban belső megosztottság alakulhatott ki egy ilyen döntéssel kapcsolatban. „Azon a ponton, amikor Putyin úgy döntött, hogy leállítja a Németországba irányuló gázszállítást, Oroszországban sokan ellenezhették ezt, mert ez bevételi forrás volt. „Lehetséges, hogy a „keményvonalasok” úgy döntöttek, hogy a vezetékek ,,leállításával” oldják meg a kérdést” – tette hozzá Tagliapietra.
A britek követték el a támadást?
Az orosz vezetők kezdettől fogva azon a véleményen voltak, hogy vagy Ukrajna, vagy nyugati szövetségesei követték el a támadást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője két nappal a robbanások után azt mondta, hogy az oroszok részvételét firtató vádak „kiszámíthatók és ostobák”. Hozzátette azt is, hogy Moszkvát semmilyen érdek nem fűzi az Északi Áramlat felrobbantásához.
Egy hónappal a támadás után pedig az orosz védelmi minisztérium kijelentette, hogy „az Egyesült Királyság haditengerészete részt vett a támadás tervezésében és végrehajtásában”, bizonyítékokkal azonban nem támasztották alá. Ugyanezen brit haditengerészek részt vettek a krími Szevasztopol elleni dróntámadásban is Ukrajna oldalán – közölte Moszkva. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a az egyértelműen kitalált vádak célja az volt, hogy eltereljék a figyelmet Oroszország közelmúltbeli vereségeiről a csatatéren.
Az Egyesült Államok robbantotta fel a gázvezetéket?
Februárban, amikor Németországban, Svédországban és Dániában még nyilvánosságra se, hozták a hivatalos vizsgálatok eredményét, Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró egy cikkében azt állította, hogy az Egyesült Államok erői robbantották fel az Északi Áramlatot, ráadásul Joe Biden utasítására. A cikk egyetlen forrásra hivatkozik, aki állítólag ,,közvetlenül ismeri a műveletet”.
Ez a forrás azt állította, hogy amerikai búvárok merültek alá, hogy aknákat helyezzenek el a csővezetéken, amelyeket később felrobbantottak. A cikk szerint Joe Biden azért utasította a búvárokat a gázvezeték felrobbantására, mert ezzel akarta elérni, hogy Németország maximálisan Ukrajna oldalára álljon.
A Fehér Ház természetesen mindent tagadott és teljes nonszensznek nyilvánította a cikket, amelynek valóban vannak megkérdőjelezhető pontjai. Oroszország azonban azonnal ráharapott, és a cikket lobogtatva kértek vizsgálatot az ügyben.
Rejtélyes hajók okozták a robbanást?
A legfrissebb elmélet szerint hat hajó, amelyen több hamis személyivel rendelkező ember utazott, okozta a robbanást. Ezen elmélet szerint az Északi Áramlat nyomozásainak középpontjában egy hajó áll, amely a német Rostock kikötőjéből indult útnak, és a Christianso nevű dán szigetnél állt meg.
Németország szövetségi ügyésze szerdán megerősítette, hogy januárban átkutattak egy robbanóanyagok szállításával gyanúsított hajót – és az apró Christianso mintegy 100 lakosa közül többen is úgy nyilatkoztak a dán TV2-nek, hogy a rendőrség járt a szigeten, hogy kérdéseket tegyen fel.
Mind a New York Times, mind a német médiajelentések arról írtak, hogy a hírszerzés kapcsolatot állapított meg egy ukránbarát csoporttal, ám arról nincs bizonyíték, hogy az utasítást az ukrán kormány adta volna ki, és az elkövetők személyazonossága is ismeretlen. Mihajlo Podoljak azt írta Twitteren, hogy bár nagyon élvezi a különböző összeesküvés-elméleteket, de Ukrajnának semmi köze a támadáshoz, és ukránbarát szabotőrökről sincs tudomása.
A dán biztonsági és hírszerző szolgálat csak annyit közölt, hogy a nyomozás még folyamatban van, míg a svéd ügyészség szóvivője azt mondta, hogy az információkat megfelelő időben nyilvánosságra fogják hozni.