Nagyvilág

Novak Djokovic elképesztő pályafutása

ATV.hu
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek
síhamaszTrumpStrabag
Hirdetés
Hirdetés

Mint arról beszámoltunk, Novak Djokovic január 29-én három szettben kerekedett felül Stefanos Tsitsipasszal szemben az Australian Open döntőjében, ezzel pedig már 10. alkalommal emelhette magasba a trófeát, ami egyben a 22. Grand Slam sikere is volt. A Hetek portéja a tenisz talán valaha volt legnagyobb csillagáról.

Hirdetés

2023. január 29-e, délelőtt 9:45. Djokovic adogat az élete első Australian Open döntőjében játszó Stefanos Tsitsipas ellen. A szerb klasszisnak három meccslabdája is van. Az első kettőt elrontja, a harmadikat viszont már beüti, ezzel alig három óra alatt, 6 : 3, 7 : 6, 7 : 6 arányban megveri görög ellenfelét. A győztes pont után az immáron 10-szeres győztes bajnok visszafogottan ünnepel: a fejére és a szívére mutat, majd elégedetten bólint egyet a közönségnek és odasétál a hálóhoz, hogy fogadja ellenfele gratulációját. Utána azonban előtörnek belőle az érzelmek: odarohan a tribünön helyet foglaló stábjához és családtagjaihoz, egyenként megöleli őket, majd a székek között a szűk helyen lerogy a földre és percekig csak zokog. Az erős érzelmi megnyilvánulás is jelzi, milyen sokat jelentett Djokovicsnak ez a győzelem, különösen annak fényében, hogy milyen nehéz körülményekkel kellett megküzdenie a torna során.

Az első és legfontosabb teher, amivel Djokovicnak már a torna előtt szembesülnie kellett, a tavalyi kitoloncolási ügye: a szerb teniszező 2022-ben úgy érkezett meg Melbourne-be, hogy nem volt beoltva a Covid ellen, és bár mutatott be orvosi mentességi igazolást, egyrészt kételyek merültek fel ennek hitelességét illetően, másrészt nem igényelte meg az ilyenkor szükséges vízumot. Az akkori ausztrál bevándorlásügyi miniszter, Alex Hawke drákói szigorral lépett fel Djokoviccsal szemben és megtiltotta a belépését Ausztráliába. Hosszas adok-kapok vette kezdetét, végül az ausztrál bíróságig jutott az ügy, ahol megszületett az ítélet: Djokovicot azonnali hatállyal ki kell toloncolni az országból, ráadásul további három évig nem lépheti át a határt. Az ügyet végig óriási közfelháborodás kísérte a nyilvánosság részéről, rengetegen tiltakoztak Djokovic mellett és ellen is, de az ítélettel szemben már nem lehetett mit tenni. Májusban új kormányt választottak Ausztráliában és az új bevándorlásügyi miniszter, Andrew Giles novemberben elérte, hogy hatályon kívül helyezzék az aránytalanul súlyos három­éves eltiltást, így megnyílt az út Djokovic előtt, hogy 2023-ban ismét indulhasson az Australian Openen.

Sérülés és botrány, mi jöhet még?

Djokovic látszólag jó formában érkezett Ausztráliába, egy Ade­laide-ben szervezett felvezető tornát sikeresen meg is nyert. Mel­bourne-be a tavalyi kitiltási botrány terhével érkezett meg, és nem lehetett benne biztos, hogy az ausztrál közönség nem füttykoncerttel köszönti majd a visszatérését. Nem így lett, a közönség már az első meccsen a szerb mellé állt és végig buzdította a torna során.  Djokovic fordulóról fordulóra haladt előre, és esélyeshez méltó módon alig adott sanszot az ellenfeleinek. Az egész torna során egyetlen szettet veszített, a legmagasabban rangsorolt ellenfelei ellen (Rublev és Tsitsipas) pedig magabiztosan, három szettben diadalmaskodott. Pedig a szerb közel sem volt 100 százalékos állapotban: a versenyt megelőző tornán megsérült a combhajlító izma, és egy darabig kérdéses volt, hogy tud-e egyáltalán indulni Melbourne-ben. Az edzője, a korábbi wimbledoni bajnok Goran Ivanisevic elmondta, hogy a verseny előtt MRI-vizsgálatot végeztek Djokovic lábán, aminek az eredménye után a versenyzők 97 százaléka biztosan nem indult volna a tornán. „Ám Novakot nem ilyen fából faragták. Ő egy másik bolygóról származik” – mondta róla elismerően edzője. „Napi 77 kezelésre volt szüksége, hogy versenyre kész állapotban maradjon. Az idei torna alatt több időt töltött az orvos stábbal, mint az elmúlt 16 évben összesen” – tette hozzá Ivanisevic.

Ha a sérülés még nem lett volna elég, Djokovicnak azzal is meg kellett küzdenie, hogy többen nem hittek annak valódiságában, azzal vádolták meg, hogy csak szimulálja a fájdalmát. Ennek a szkepticizmusnak alapot adhatott az is, hogy Djokovic korábban tudatos mentális fegyverként alkalmazta a meccsei közbeni ápolást, hogy ezzel is kizökkentse ellenfeleit. Idén viszont szó sem volt szimulálásról: a torna igazgatója, Craig Tiley a verseny után megerősítette, hogy Djokovic combizmában egy 3 cm hosszú szakadást azonosítottak be az orvosok, így folyamatos fájdalmak között volt kénytelen játszani.

Minden nehezítő körülmény ellenére végül mégis sikerült Djokovicnak visszaülnie Ausztrália trónjára, amire már olyan régóta vágyott. „Csak a csapatom és a családom tudja, hogy miken mentünk keresztül az elmúlt pár hétben. Valószínűleg ez életem legnagyobb győzelme, figyelembe véve a körülményeket” – mondta el a döntő utáni sajtótájékoztatón.

Mentális erő

Az a tény, hogy egy ilyen komoly sérüléssel és az apját körülvevő botrányokkal együtt is diadalmaskodni tudott, olyan mentális erőről tanúskodik, ami a jelenlegi versenyzők közül talán egyedül Djokovicban van meg. „Óriási mentális energiára volt szükségem ahhoz, hogy a jelenben maradjak és végig koncentrálni tudjak” – mondta el Djokovic. Egyébként ez a mentális erő, higgadtság és a külvilágot teljesen kizáró fókusz a korábbi években is segítette a szerbet abban, hogy az ellenfelei fölé tudjon kerekedni, és akár vert helyzetből is a maga javára fordítson meg egy mérkőzést. Erről a legtöbbet Roger Federer tudna mesélni, aki három emlékezetes Grand Slam-meccsen is meccslabdákról kapott ki ellene. 2010-ben és 2011-ben a US Open elődöntőjében 2-2 meccslabdája is volt a svájcinak Djokovic ellen, de végül egyikkel sem tudott élni, majd 2019-ben egy örökké emlékezetes wimbledoni torna döntőben Federernek szintén 2 meccslabdája volt az ötödik szett­ben, ám Djokovicnak ezúttal sem remegett meg a keze és hárította őket, majd be is húzta a döntőt. Sokat elmond Djokovic mentális erejéről az is, hogy összesen nyolc olyan Grand Slam-címe van, ahol a döntőben elveszítette az első szettet, de végül fordítani tudott, ezzel szemben csak háromszor kapott ki döntőben úgy, hogy az első szettet megnyerte.

Djokovic fizikai és mentális adottságainak köszönhetően továbbra is a világ jelenlegi legjobbjának mondhatja magát, nagyságát pedig ellenfelei is elismerik. Tsitsipas, a döntőben legyőzött ellenfele a díj­átadó ceremónián egyenesen a valaha volt legjobb teniszezőnek nevezte, aki ellen megtiszteltetés játszani. Habár azt kijelenteni nem lehet egyértelműen, hogy Djokovic a valaha élt legjobb (ott van például Nadal, akinek szintén 22 Grand Slam-győzelme van), az mindenképp mellette szól, hogy jóval kevesebbet bajlódik sérülésekkel, mint spanyol riválisa, így nagyobb esélye van arra, hogy idővel a Grand Slam-címeket tekintve egyedül álljon az élen.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

Hirdetés
Címkék:
Kapcsolódó cikkek