A szakember elmondta: az elmúlt években Nagy-Britanniában az áruforgalom is visszaesett, magas az infláció, és hiányzik körülbelül 300 ezer főnyi alacsony képzettségű munkaerő.
A beszélgetésben elhangzott: nem váltak be az elképzelések, hogy a brit gazdaság kiváltja azt, hogy külkereskedelme 50%-át az EU-val folytatta. Az Egyesült Királyság körülbelül 70 országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodást, de a legfontosabbal, Indiával nem sikerült.
Magyarics Tamás szerint nagy kérdés, mi lesz a Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Övezettel, amibe a britek be akarnak lépni. Még nem lehet megvonni a mérleget a brexitről. Most a többség azt gondolja, hogy nem volt jó a kilépés, mert senki nem látta előre a világjárványt és a háborút – tette hozzá.
A várható recesszióban a brexit, a járvány és a háború is szerepet játszott, de a befektetések aránya már a kilépés előtt alacsony volt. Olyan strukturális hibák voltak, amelyeket ki lehetett volna javítani, ha a kormányt nem köti le a brexit, illetve a skót- és az észak-ír kérdés – mondta Magyarics Tamás, aki szerint ezek miatt nem tudtak foglalkozni a gazdasággal. Most szembemennek a trenddel, mert 19%-ról 25%-ra akarják emelni a vállalati adót, holott sokak szerint a recesszió idején inkább adócsökkentésekkel lehetne élénkíteni a gazdaságot.
Magyarics úgy látja: Jeremy Hunt pénzügyminiszter jól működik ahhoz képest, hogy hivatali elődje úgy akarta átalakítani az adókulcsokat, hogy azzal inkább a tehetősebbeknek kedvezett volna. Rishi Sunak miniszterelnöknek pedig van egy 6 pontos terve a válság kezelésére. Ennek a lényege, hogy ösztönöznék a befektetéseket, adóreformot hajtanának végre és megfeleznék az inflációt.
Közben a brit választók 632 parlamenti körzetből már csak háromban támogatják a brexitet, de a két nagy párt megegyezik abban, hogy nem lehet visszacsinálni a brexitet. A Munkáspárt vezetője korábban a maradás mellett kampányolt, de már ő is azt mondja, hogy abból kell főzni, ami van.