Szijjártó Péter egy tegnapi sajtótájékoztatón az ATV kérdésére üzent meglehetősen keményen az amerikai nagykövetnek a kérdésünkre – nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, mert semmi köze nincsen hozzá” – miután David Pressman azt nyilatkozta a Politiconak, hogy a magyar kormány tagjai gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de az uniós szankciók ellenzésétől kezdve az orosz “tűzszüneti” javaslatokig továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket/politikákat hangoztatják.
Szijjártó Péter több tiszteletet kért a magyaroknak, hozzátéve, hogy “még nagykövet úrtól is”. David Pressman visszaszólt a külügyminiszternek a Twitteren azzal: “Minden tisztelettel, de Oroszország azon kísérletét, hogy egyoldalúan átrajzolja Európa határait, nem tartjuk csupán magyarországi belpolitikai fejleménynek”.
David Pressman nemrégiben a New York Timesnak is nyilatkozott – a lap az amerikai nagykövetről és a hűvös magyarországi fogadtatásáról közölt cikket – és arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor állításával szemben nem opció az, hogy hintapolitikát folytasson egy európai ország. „A világ megváltozott, nem lehet két kapura játszani egy olyan helyzetben, amikor háború zajlik Európában” – fogalmazott.
Megkérdezték egy tegnapi sajtótájékoztatón Ned Price-t, a külügyminisztérium szóvivőjét is, aki azzal válaszolt: a Magyarországgal folytatott együttműködés hosszú időre tekint vissza, “fontos NATO-szövetségesről van szó”. Ám ez nem jelenti azt, hogy a két fél mindenről egyformán vélekedik. Természetesen vannak kérdések, amelyben eltérnek a nézetek, sőt teljes mértékben ellentétesek is (lehetnek).
Abban sem vagyok biztos, hogy ezt szóváltásnak kellene nevezni – mondta a kérdésre válaszolva. Price utána részletesebben is reagált: “van egy nagykövetünk Budapesten, ahogy a világ fővárosaiban is vannak nagyköveteink, akik kiállnak az amerikai érdekekért, az amerikai értékekért, és akik szerepükhöz és felelősségükhöz képest megfelelő módon népszerűsítik ezeket az elemeket”.
Pressman nagykövet ott van Budapesten, hogy képviselje érdekeinket, értékeinket. Ha vannak nézeteltéréseink, ezeket közvetítheti magyar szövetségeseink felé “és ezt is teszi” – mondta a szóvivő, hozzátéve: “Ahogy láttam a tudósítást arról, amit tett és amit mondott, egy nagykövetet látok, aki az Egyesült Államok értékeinek és érdekeinek védelmén és előmozdításán dolgozik”.
Nekünk természetesen az mindig gond, ha azt látjuk, hogy a magyar kormány vezető tisztségviselői és a kormány által irányított sajtó egyes elemei – legalábbis számunkra úgy tűnik – összehangolt erőfeszítéssel, megpróbálják lejáratni a nagykövetet, néhány esetben az Egyesült Államokat. “Pressman nagykövet jó helyzetben van ahhoz, hogy közvetítse ezeket az aggodalmakat” – mondta Ned Price.
Előzetes üzenetek, nyilatkozat-villongások
Szijjártó Péter – igaz nem mondta ki a nevét -, már nyáron üzent a szenátusi nagykövetjelölti meghallgatása után David Pressmannak, aki a meghallgatásán eufemizmusnak nevezte, hogy “hanyatlik” Magyarországon a demokrácia. Azt mondta: “Magyarországon valóban hanyatlik a demokrácia, ám ez a hanyatlás egy eufemizmus, ugyanis leplezi a sajtószabadság leépítése, az igazságszolgáltatás befolyásolása mögött meghúzódó szándékosságot”.
Szijjártó Péter az MCC esztergomi közéleti fesztiválján tavaly nyáron már tisztelettel arra kérte a nagykövet-jelöltet, ne majd szóljon bele a magyarországi folyamatokba, mert nincs hozzá köze.
Magyarország „tisztelettel várja a nagykövet urat, mert akárkit küldi ide az Amerikai Egyesült Államok elnöke, őt az Amerikai Egyesült Államok képviselőjének és a kölcsönös tisztelet talaján állva kívánunk együttműködést felépíteni vele és az általa képviselt országgal is.”
Ugyanakkor szerinte amikor Magyarország nagyköveteket küld más országokba, „akkor nem azért teszi, hogy helytartók legyenek és hogy belebeszéljenek a célállomásul szolgáló ország belpolitikai viszonyaiba” – mondta az MCC Feszten.
Augusztusban a nagyköveti értekezleten pedig közölte: “Nagyon nehéz dolguk lesz a jövőben azoknak a Budapesten állomásozó nagyköveteknek, akik azt hiszik, hogy helytartók”.
Feszültségpontok
David Pressman megérkezése után néhány héttel, tavaly októberben pedig az okozott feszültséget, hogy videóban bírálta a magyar kormányt a budapesti amerikai nagykövetség: egy kvízt posztoltak, egy videót, melyben arra lehet tippelni, hogy Vlagyimir Putyintól, vagy magyar kormányoldali közszereplőtől származnak-e a nyugatellenes idézetek. A videó azzal zárul, hogy Magyarország és az Egyesült Államok egymás szövetségesei. “Az orosz agresszió mindannyiunkat fenyeget, össze kell tartanunk, nem pedig széthúznunk!”
Szintén nagy politikai visszhangja volt, amikor David Pressman találkozott két magyar bíróval, a Matusik Tamást, az OBT nemzetközi kapcsolatokért felelős tagjával és Vasvári Csabát, az OBT sajtószóvivőjével. Akkor az OBT azt közölte, szó sincs arról, hogy a bírói tanács képviseletében eljárt bírók látogatása bírói függetlenségüket érintette volna, vagy etikai vétséget követtek volna el. Navracsics Tibor miniszter ugyanakkor az ATV Startban a nagykövet oldaláról “szerencsétlen lépésnek” nevezte a találkozót, hiszen, mint mondta, egy nagykövetnek is meg kell gondolnia, hogy abban az időszakban, amikor az Európai Bizottság az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmait hangoztatja, akkor az amerikai nagykövet részéről megfelelő-e, hogy mielőtt találkozik kormány több tagjával vagy vezető politikusokkal, azelőtt találkozik két bíróval, akik „amúgy is általában a hírekben szerepelnek”.
Találkozók
Ugyanakkor a közelmúltban az amerikai nagykövet több kormánytaggal is találkozott, Navracsics Tiborral, Varga Judittal – korábban Semjén Zsolttal, Szalay-Bobrovnicky Kristóffal, Csák Jánossal is. Egy hete pedig Szijjártó Péterrel. E találkozóról David Pressman a Facebookon azt írta: “Az amerikai-magyar kapcsolatok e fontos pillanatában örömmel találkoztam Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy folytassuk a beszélgetést az országaink előtt álló, közös fellépést igénylő kihívásokról, valamint partnerségünk megerősítésének lehetőségeiről”.