A választások, melyekre kétévente kerül sor, legfőképp a Kongresszust érintik, amely két részből áll – a Képviselőházból és a Szenátusból. Félidős választásoknak akkor nevezik, amikor az elnök négyéves hivatali ideje közepére esnek.

Az alábbiakban nézzük meg, milyen területeken hozhat még nagy változásokat a republikánus kongresszusi győzelem.

Júniusban a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az alkotmányos abortuszjogot. A kongresszusi többség megőrzése esetére a demokraták azt ígérik, hogy fenn fogják tartani a nők abortuszhoz való jogát, míg a republikánusok a 15 hetes terhesség utáni abortusz nemzeti szintű betiltását javasolták, amennyiben megszerzik a többséget a testületben. Az, hogy ki szerzi meg a Kongresszus irányítását, és ki szerzi meg a hatalmat az államokban kormányzóként, hatással lesz arra is, hogy az abortuszon kívül milyen egyéb témákra összpontosítanak majd.

Amennyiben a republikánusok győznek, akkor a bevándorlás, a vallásszabadság területét, illetve az erőszakos bűnözés elleni küzdelmet kiemelt kérdésként kezelik majd, míg a demokraták számára a környezetvédelem, az egészségügy, a szavazati jogok és a fegyvertartás korlátozása marad napirenden.

A Kongresszus ellenőrzésének megszerzése azt is jelentheti a republikánusok számára, hogy felhatalmazást kapnak arra, hogy bizottsági vizsgálatokat indítsanak. Feloszlathatják a (capitoliumi zavargások miatt felállított) január 6-i bizottságot, és meghallgatást indíthatnak Joe Biden fia, Hunter Kínához fűződő üzleti kapcsolatairól. További vizsgálat indulhat a Biden-kormány bevándorlási politikájával, az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulásával és a kínai koronavírus-járvány eredetével kapcsolatosan is.

Biden elnöknek nehezebb lenne új kinevezéseket átvinnie, az Egyesült Államok legfelsőbb bíróit érintő döntéseket illetően is. A republikánusok dominanciája hátráltathatná külpolitikáját is. Az amerikai elnök azonban vétóval blokkolhatná az abortuszra, a bevándorlásra és az adókra vonatkozó konzervatív törvényeket.

A félidős választásokat általában az elnöki ciklus első két évéről szóló népszavazásnak is tekintik. Az elnök elfogadottsága több mint egy éve gyenge, és egyre romló tendenciát mutat. Elnöksége első két évében Biden a kongresszus szűk demokrata többsége ellenére számos törvényt vitt keresztül a klímaváltozással, a fegyvertartással, az infrastrukturális beruházásokkal és a gyermekszegénységgel kapcsolatban. Ha azonban az egyik kamara átkerül a republikánusokhoz, hatalmukban áll megakadályozni a demokrata törvényjavaslatok Kongresszus általi elfogadását.

Az eredményt Biden politikai gyengeségének jeleként értelmezhetnék, és ismét felerősödhetnének az arra irányuló hangok, hogy a 2024-es választásokon más demokrata elnökjelöltnek engedjen helyet. A hivatalban lévő elnök leváltása egy előválasztáson eddig még csak egyetlenegyszer fordult elő a modern politika korszakában.

A Fox News által megrendelt országos közvélemény-kutatásból kiderült, az amerikaiak mindössze 33 százaléka választaná újra Joe Bident. Joe Biden 58 százalékos elutasítottsága már meghaladja a Donald Trumpot negatívan megítélők 52 százalékos arányát.

Az amerikaiak 70 százaléka elégedetlen azzal, ahogy az országukban mennek a dolgok, a demokraták 55, a republikánusok 85 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt az Egyesült Államokban zajló folyamatokról. Egy másik, az AP és a NORC által a közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint az egyéni szabadságjogok helyzetét tekintve az amerikaiak 58 százaléka (demokrata választók 49, a republikánusok 67 százaléka) borúlátó.

A választók közel kétharmada szerint a gazdaság szempontjából meghatározó lesz, miként alakul a félidős választások eredménye.

A közvélemény-kutatásban azt a kérdést is feltették, hogy melyik párt képes jobban kezelni az ország előtt álló feladatokat. Az egészségügyet, terhességmegszakítást tekintve a túlnyomó többség a demokraták politikáját tartja jobbnak, míg gazdaságpolitikában és a bűnözés elleni fellépésben a republikánusokat. A fegyvertartást, bevándorlást és külpolitikát illetően egy csekély többség a republikánusok programját tartja meggyőzőbbnek.

Az infláció dönthet?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a termékek infláció miatt növekvő ára lehet az a tényező, ami döntőnek bizonyulhat a félidős választások során, ezt számos, az elmúlt napokban, hetekben készített felmérés alátámasztani látszik.

A Munkaügyi Statisztikai Hivatal a múlt héten nyilvánosságra hozta havi fogyasztóiár-adatait, amelyek azt mutatják, hogy az infláció szeptemberben is magas maradt, még ha nyár elejéhez képest alacsonyabb is volt. A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint minden eddiginél több szavazó tartja a gazdaság állapotát a legfőbb gondjának.

„Az árak egyszerűen nem csökkentek, és úgy vélem, számos ember úgy látja, hogy ez a kormány költekezésének köszönhető, illetve annak, hogy a Biden-adminisztráció nem tett elegendő lépést az infláció kezelése érdekében” – nyilatkozta a témában a Guardiannek Jonathan McCollum, a demokraták kampánytanácsadója.

Nyáron a demokraták még optimisták voltak azzal kapcsolatban, hogy a körülmények úgy alakulnak majd, hogy ki tudják kerülni a papírformát: hiszen az amerikai elnökök első félidős választásukon rendre veszteségeket szenvednek el.

Nagyvilág

Félidős vizsga előtt az amerikai politika

kapcsolódó cikkeink