Olexander Guz korábban Bilozerkában élt, egy kis faluban a Herszon régióban. A falu egyik képviselője volt. Fiatalon sorkatona volt a hadseregben, de ma már saját vállalkozást vezet. A férfi telefonján mutatott képeket a zúzódásokkal teli testéről a BBC-nek. Elmondása szerint az orosz hatóságok okozták a sérüléseket. „Zsákot húztak a fejemre. Az oroszok megfenyegettek, hogy nem fog maradni vesém.”

Olexander nyíltan oroszellenes volt feleségével együtt, a nő ukrán-barát gyűléseken vett részt, férje pedig próbálta megakadályozni, hogy az orosz katonák bejussanak a falujukba. Azonban nem sokkal azután, hogy Oroszország felülkerekedett, katonák keresték meg.

„Kötelet tekertek a nyakam és a csuklóm köré” – emlékszik vissza, hozzátéve, hogy közben arra utasították: álljon terpeszállásban a kikérdezés ideje alatt. „Mikor nem válaszoltam, a lábaim közé ütöttek, amikor elestem, akkor pedig fulladozni kezdtem. Ha megpróbálsz felállni, akkor megvernek. Ezután kérdeznek újra.”

Az orosz csapatok a háború elején átvették az irányítást a dél-ukrajnai Herszon felett. Az ukrán tévéállomásokat gyorsan felváltották az orosz állami adások. A nyugati termékeket orosz alternatívára cserélték. Több személyes tanúvallomás szerint az emberek is kezdtek eltűnni.

A BBC szerint nehéz összerakni, mi történik Herszonban. Ahogy Oroszország megerősítette a hatalmát a térségben, az emberek egyre jobban félnek megszólalni. Azok, akiknek sikerül elmenniük, gyakran törlik az összes fotót és videót a telefonjukról, attól tartva, hogy megállítják és őrizetbe veszik őket az orosz ellenőrzőpontokon. Olexander képeket küldött a sérüléseiről külföldön tartózkodó fiának, hogy őrizze meg, mielőtt letörölné a telefonját. Ez azt jelenti, hogy a tanúvallomások megerősítéséhez több emberrel kell beszélni, akik azt állítják, hogy kínzás áldozatai lettek.

Törött bordák

Oleh Baturin az egyik áldozat, aki szintén nyilatkozott a BBC-nek. Egy független lap újságírója volt Herszon régióban. Az orosz invázió után néhány nappal elrabolták.

„Az kiabálták: ’térdre’. Eltakarták az arcom, a kezeimet a hátam mögé tették. Ütötték a hátam, a bordáim és a lábaim... még egy géppuska tusával is megvertek” – mondta.

Oleh csak később vette észre, amikor elment egy orvoshoz, hogy eltörték négy bordáját. Elmondása szerint nyolc napig börtönben volt, ez idő alatt hallotta, ahogy másokat kínoznak és szemtanúja volt egy fiatal férfi álkivégzésének, mikor elhitették vele, hogy meg fogják ölni.

Olexander és Oleh is Ukrajna felügyelete alatt álló területen tartózkodik. A BBC-nek fényképeket adtak át a bántalmazásról szóló rendőrségi jelentésekről. A kínzással kapcsolatos egyes állítások különösen súlyosak. Egy névtelenséget kérő helyi orvos elemezte az eseteket.

„Testcsonkításra utaló jelek voltak” – mondta, majd felsorolta a hematomákat (vérereken kívüli lokalizált vérzés, amely zúzódásnak tűnik), horzsolásokat, vágásnyomokat, áramütés nyomait, kötésnyomokat a kezeken és fojtogatás nyomait a nyakon. Elmondása szerint az emberek lábán és kezén is látott égési sérüléseket, az egyik beteg pedig azt mondta neki, hogy egy homokkal teli tömlővel verték meg.

„A legrosszabbak között voltak égési nyomok a nemi szerveken, egy lőtt seb egy lány fején, akit megerőszakoltak, és vasaló általi égési sérülések a páciens hátán és hasán. A beteg azt mondta, hogy az autó akkumulátorából származó két vezeték az ágyékához volt csatlakoztatva, és azt mondták neki, hogy álljon egy vizes rongyra” – teszi hozzá az orvos.

Vannak, akik otthon maradnak, inkább nem mennek orvoshoz súlyos sérüléseikkel, mert túlságosan félnek, hogy kimenjenek a szabadba. Az orvos szerint egyesekre az oroszok „pszichológiai nyomást gyakorolnak”. „Azzal fenyegetőznek, hogy megölik a családjukat, és minden lehetséges módon megfélemlítik őket” – fejtette ki a doktor, aki meg is kérdezte betegeit, hogy miért őket választották ki az oroszok.

„Megkínozták őket, ha nem akartak átmenni az orosz oldalra, ha gyűléseken vettek részt, valamint területvédelemért, amiért az egyik családtag a szeparatisták ellen harcolt, de néhányan véletlenszerűen kerültek oda” - mondta.

Uralkodik a rettegés

Sokan félnek, hogy a szeretteik következhetnek. Victoria (aki álnéven szerepel a cikkben) félti szüleit, akik még mindig Herszonban vannak. Az apja korábban az ukrán területvédelemnél volt, egyszer már elrabolták és megverték. „Egy mező közepén dobták ki. Amikor hazaért, pár perc múlva sírva fakadt, pedig nem egy szentimentális ember. Próbálok segíteni, de az egésztől úgy éreztem magam, mint egy kislány” - idézte fel.

Nem a BBC az egyetlen, ami vizsgálja, mi folyik Herszonban. Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója Ukrajnában és a Human Rights Watch is aggodalmukat fejezik ki a kínzásokkal és erőszakos eltűnésekkel kapcsolatos vádak miatt.

Belkis Wille, a Human Rights Watch munkatársa szerint a BBC által összegyűjtött tanúvallomások összhangban vannak azzal, amit hallanak. Azt mondta, aggodalomra ad okot, hogy az orosz erők az általuk megszállt területeken bizonyos mértékig folytatják a „helyi polgári lakosság terrorizálását, és olyan visszaélésszerű gyakorlatokat alkalmaznak, mint az önkényes fogva tartás és a kínzás”.

„Ezek potenciális háborús bűnök, amelyeket vizsgálunk” – tette hozzá.

Korábban a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Bucsában elkövetett háborús bűnökről szóló vádak „nyilvánvaló hamisak”. Hogy pontosan mi történik Herszonban, azt kívülről szinte lehetetlen megállapítani, de sokan félelemről, megfélemlítésről, erőszakról és elnyomásról beszélnek.

Nagyvilág

Megrázó kínzástörténetek kerülnek elő Herszonból

kapcsolódó cikkeink