A Stratégiai Párbeszéd Intézetének elemzése szerint több százezer alkalommal osztottak meg olyan bejegyzéseket a Facebookon, amelyek kétségbe vonják a bucsai háborús bűnökről szóló bizonyítékokat – tárta fel a Guardian.

A kutatók 20 országban elemezték a 10 leggyakrabban megosztott Facebook-bejegyzéseket, amelyek Bucsát – Kijev egykor orosz erők által megszállt külvárosát – említik, és 55 olyan bejegyzést találtak, amelyek vitatják a civilek elleni erőszak bizonyítékát.

Ezeket a bejegyzéseket 208 ezer alkalommal osztották meg az április 6-ig tartó héten, szemben a 172 ezer megosztással, amelyek nem kérdőjelezték meg a városról előkerülő képek valódiságát. A Bucsát említő legnépszerűbb posztok közül a megosztások átlagos száma háromszorosa volt az állítólagos háborús bűnöket kétségbe vonó posztoknak, mint azoknak, amelyek nem.

Bucsa polgármestere a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy 400 holttestet találtak, mióta az oroszok kivonultak a városból, bár ezt a számot még független személyeknek ellenőrizniük kell. Oroszország többször is tagadta, hogy civileket célzott volna meg, és azt állította, hogy holttestekről készült fényképek beállítottak voltak.

A New York Times által közzétett műholdfelvételek azonban ellentmondanak Moszkva azon állításának, miszerint az ukrán erők holttesteket helyeztek el az utcán „színpadi provokációként”, miután az orosz katonák már kivonultak. A március közepén készült képeken holttestek láthatók az utcákon az orosz visszavonulás előtti napokban, és helyzetük megegyezik a többi okostelefonos fotón láthatóval.

A Human Rights Watch jelentése civilek nyilvánvaló kivégzésének eseteit dokumentálta Bucsában, a Guardian pedig széleskörű erőszakról számolt be.

A civilek elleni orosz erőszak bizonyítékait megkérdőjelező hozzászólások Olaszországban, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban is megjelentek, több más uniós ország között.

A Bucsáról szóló legtöbbet megosztott ausztriai bejegyzés – egyben a harmadik legtöbbet megosztott poszt Németországban – az Anti-Spiegel nevű oroszbarát német nyelvű oldalról másolt szöveget tartalmazta. A poszt az események orosz értelmezését visszhangozva azt sugallta, hogy az áldozatokat valójában az ukránok ölték meg az orosz hadsereg támogatása miatti büntetésként.

Francesca Visser, a Stratégiai Párbeszéd Intézetének elemzője a következőket mondta: „Az eredmények azt mutatják, hogy a Kreml-barát narratívákkal és a dezinformációval való szembenézés kihívásai a szereplők szélesebb köréből fakadnak, nem csupán az orosz állami médiától. A független tényellenőrök és újságírók erőfeszítései ellenére, akik az orosz államhoz kötődő források által terjesztett hamis narratívák közül sokat lelepleztek, ezeknek a narratíváknak sikerült a széles közönség körében elterjedniük.”

„Aggasztó, hogy a mészárlást követően a Facebookon a legtöbbet megosztott bejegyzések azok, amelyek kétségbe vonják a képek valódiságát. Az is aggasztó, hogy a hamis és félrevezető narratívák terjesztéséről ismert platformokról és bloggerekről érkező bejegyzések felülmúlják az ellenőrzött információkat.”

A Facebook szóvivője azt mondta: „Ez a jelentés kis mintaméretre támaszkodik, és hamisan mutatja be az ukrajnai háborúval kapcsolatos félretájékoztatás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseink mértékét és terjedelmét.”

„Nekünk van a legrobusztusabb rendszerünk a hamis állítások ellenőrzésére bármely platform közül, és tényellenőrző partnereink több, a bucsai atrocitásokkal kapcsolatos állítást is megcáfoltak számos nyelven, köztük ukrán, orosz és angol nyelven.”

atv.hu

Nagyvilág

Hihetetlen, hogy hányszor osztották meg a bucsai mészárlást kétségbevonó bejegyzéseket

kapcsolódó cikkeink