Mi számít háborús bűncselekménynek?

Lehet, hogy sok esetben nem úgy tűnik, de még a háborúnak is vannak „szabályai”, ahogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága fogalmaz. Ezeket a genfi egyezményeknek nevezett szerződések és számos más nemzetközi törvény és megállapodás tartalmazza. Fontos „szabály” például, hogy a civileket nem lehet szándékosan megtámadni, ahogy a túlélésükhöz létfontosságú infrastruktúrát sem - írja a BBC.

Egyes fegyvereket az általuk okozott, válogatás nélküli gyilkolás vagy szenvedés miatt tiltanak be – ilyenek például a gyalogsági aknák és a vegyi vagy biológiai fegyverek. A betegekről és sebesültekről gondoskodni kell – beleértve a sérült katonákat és hadifoglyokat is, akiknek különleges, úgynevezett hadifogolyjogaik vannak.

Az olyan súlyos bűncselekményeket, mint a gyilkosság, a nemi erőszak vagy egy embercsoport (például népcsoport vagy vallási csoport) tömeges üldözése, emberiség elleni bűncselekménynek nevezik.

Mi a népírtás?

A nemzetközi jog meghatározása szerint a népírtás egy adott nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozó emberek szándékos megölése a csoport – akár teljes, akár részleges – elpusztítása céljából. Mint ilyen, a népírtás egy sajátos háborús bűn, amely még súlyosabbnak számít, mint a civilek meggyilkolása. A törvény azonban megköveteli a csoport kiirtására irányuló szándék bizonyítását.

A BBC példaként említi az 1994-es ruandai népirtást, ahol mintegy 800 ezer embert lemészároltak, és később büntetőeljárás is indult.

Milyen háborús bűnökre vonatkozó vádak merültek fel Ukrajnában?

Nyomozók és újságírók civilek szándékos meggyilkolásának látszólagos bizonyítékát Bucsában és más közeli területeken. Az ukrán erők azt állítják, hogy tömegsírokat találtak, és bizonyítékok vannak arra, hogy civileket lőttek agyon, miután lábukat és kezüket megkötözték.

Holttestek Bucsában

Joe Biden amerikai elnök azt indítványozta, hogy háborús bűnök miatt állítsák bíróság elé Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország „lerombolt lakóházakat, iskolákat, kórházakat, fontos infrastruktúrát, polgári járműveket, bevásárlóközpontokat és mentőautókat” – az Egyesült Államok szerint ezek egyértelműen háborús bűnöknek minősülő cselekmények.

A hónap elején egy mariupoli színházra mértek csapást, ahol emberek tartózkodtak, ráadásul az épületre nagy betűkkel kiírták, hogy gyerekek is vannak bent. Ukrajna korábban szintén háborús bűnnek nevezte Oroszország légicsapását a mariupoli kórház ellen.

A lebombázott mariupoli színház

A lebombázott mariupoli kórház

Hogyan lehet vádat emelni a feltételezett háborús bűnösök ellen?

A második világháború óta számos bíróság működött – köztük a Jugoszlávia felbomlása idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék. Ma a Nemzetközi Törvényszék (ICC) és a Nemzetközi Bíróság (ICJ) feladata a háború szabályainak betartatása.

Az ICJ dönt az államok közötti vitákban, de nem indíthat büntetőeljárást magánszemélyek ellen. Ukrajna itt korábban már eljárást indított Oroszország ellen, és ha az ICJ Oroszország ellen döntene, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) lenne felelős ennek végrehajtásáért. De Oroszország – mint a tanács öt állandó tagjának egyike – megvétózhat minden szankcionálási javaslatot.

Az ICC olyan háborús bűnösök ellen nyomoz, és adott esetben emel vádat, akik nem állnak az egyes államok bíróságai előtt.

Vád alá vonható Putyin elnök, a tábornokai vagy más orosz vezetők?

A BBC úgy fogalmaz, hogy sokkal könnyebb egy háborús bűnnel az azt ténylegesen elkövető katonákat megvádolni, mint vezetőiket. Hugh Williamson, a Human Rights Watch munkatársa – a konfliktusok során elkövetett háborús bűnök bizonyítékainak gyűjtésével foglalkozó szakértő – szerint vannak bizonyítékok az orosz erők által elkövetett gyorskivégzésekre és más súlyos visszaélésekre.

Az ICC az „agresszív háború” vétsége miatt is vádat emelhet. Ez jelenthet egy indokolatlan inváziót vagy konfliktust, amely túlmutat az önvédelmi jogos katonai akción.

Philippe Sands professzor, a londoni University College nemzetközi jogi szakértője azonban azt állítja, hogy az ICC ezért nem indíthat eljárást Oroszország vezetői ellen, mert az ICC-t létrehozó Római Statútumnak nem részese sem Oroszország, sem Ukrajna, az ICC-nek viszont csak a részes állami területen, vagy állampolgárai által elkövetett cselekmények esetében van joghatósága.

Elméletileg az ENSZ Biztonsági Tanácsa felkérheti az ICC-t, hogy vizsgálja ki ezt a bűncselekményt. De Oroszország ismét megvétózhatja ezt - tette hozzá.

Van-e más módja a magánszemélyek felelősségre vonásának?

Sands professzor és sok más szakértő úgy érvel, hogy Nürnberghez hasonlóan a megoldás ismét a diplomáciában és a nemzetközi megállapodásokban rejlik.

A professzor arra szólítja fel a világ vezetőit, hogy állítsanak fel egyszeri törvényszéket az ukrajnai bűncselekmények kivizsgálására.

Nagyvilág

Elítélhetik háborús bűnökért Putyint?

kapcsolódó cikkeink